A múlt héten a Heimann Családi Birtok - állítólag első - sajtótájékoztatóval összekötött borkóstolóján jártam a Bortársaság Parlament emeleti kóstolótermében. Az esemény apropója több új bor megjelenése volt, hamarosan a polcokra érkezik a Barbár 2020-as évjárata, a pincészet első bio minősítésű borai, a Heimann & Fiai első bikavér bora, valamint a Barbár fiatalabb testvére, a Barbarossa. A kóstolón volt szó bioművelésről, a két borcsaládról és természetesen az új borokról is.
A Rejtőzködő borvidékek sorozat aktuális részében a Balkán-félsziget egyik ritkán emlegetett országának borairól lesz szó. Észak-Macedónia Szerbia mellett egyike azon államoknak a félszigeten, amelyeknek nincs tengerpartjuk, részben biztosan ennek is köszönhető, hogy a turisták sem fedezték fel maguknak. A szőlőművelés és a borkészítés persze itt is évszázadok óta folyik.
(A fotót a Bovin facebook oldaláról metszettem.)
Ha édes borról van szó, a tokaji édes borkülönlegességek világszinten is kiemelkedőek, szoktuk mondani. Egy kóstoló természetesen nem döntheti el a hasonló állítások igazságtartalmát, de azért érdekes és ritka alkalom mégis megpróbálni. A Tokaj Magic őszi kóstolóján az édes borok álltak a középpontban, méghozzá egy amolyan "Tokaj a Nagyvilág ellen" párbaj sorozat formájában. Öt borpár formájában egy-egy - hasonló korú - tokaji és külföldi bor került egymás mellé, cukortartalom szerint haladtunk az egyre édesebb tételek felé. A külföldi versenyzők között csak olyan borok szerepeltek, ahol a maradékcukor természetes eredetű és nem nyúltak bele szárítással, erősítéssel vagy bármilyen más formában a végeredmény kialakításába.
2020 májusában, a COVID-korszak első hónapjaiban, már a lezárások ingerszegény időszakában érdekes megkeresést kaptam, a magyar borvilág sok más szereplőjével együtt. Az akkor induló badacsonyi Jakab Winery-től a tulajdonos, Jakab Péter és a borászati tanácsadó, Bakó Ambrus a pince debütáló 2019-es pinot noir tételét különböző érlelőedényekben tárolta. Ez önmagában nem szokatlan jelenség, az azonban ritka, hogy a borászat betekintést enged a kulisszák mögé és egy online borkóstoló keretében külsősöket is megkérdez a véleményéről. Természetesen engem is nagyon érdekelt a dolog, nem volt kérdés, hogy élek a felkínált lehetőséggel. Kaptunk 7 db 2 decis üvegcsét, 6 különböző hordóból származó mintával és egy plusz mintával, majd egy videokonferencia keretében lezajlott közös kóstolón próbáltuk meg összegezni a tapasztalatokat.
A kóstoló kétségtelenül nagyon érdekes volt, önmagában mintákról nem nagyon szeretek írni, de most így négy és fél év eltelte után, az egyik lepalackozott tétel kóstolgatása közben felelevenítettem az emlékeket.
Kicsit elhanyagoltam az utóbbi időben a legfontosabb osztrák borászatok bemutatásáról szóló sorozatot, bő egy év telt el az utolsó rész óta. Most itt a folytatás, amolyan Südsteiermark-különkiadás formájában, hiszen a mai posztban szereplő három pincészet ezen a borvidéken tevékenykedik.
Három borászatot és három jellemző fajtát választottam ki, egy muskotályt, egy sauvignon blanc-t és egy chardonnay-t.
A Bortársaság korábban rendszeresen tartott sétáló kóstolókat az erre alkalmasabb, nagyobb területű boltjaiban, ahol az aktuálisan érkezett tételeket mutatták be, vagy valamilyen tematika köré csoportosítva válogattak borokat. A COVID idején értelemszerűen nem volt lehetőség ilyen jellegű eseményeket szervezni, és azóta lényegében csak a Borsuli keretében rendeztek kóstolókat. Ez végre változhat, a jelenlegi tervek szerint ősztől rendszeresen tartanak majd sétáló kóstolókat a Bortársaság üzleteiben. Egy nyári pezsgős rendezvény volt ezeknek az előszele, most pedig az aktuális 2023-as évjárat fehérboraiból válogattak ki egy csokorra valót, egy pét nat-tal és egy vörösborral kiegészítve.
A hirtelen beköszöntő ősszel együtt itthon előkerültek a vörösborok is a hétvégén. Három syrah-t válogattam a Balaton környékéről, a 2019-es évjáratból. Két borvidék - Balatonfüred-Csopak és Badacsony - képviseltette magát a mini sorban, de nem feltétlenül csak emiatt vártam a szőlőfajta háromféle interpretációját, különböző stílusokat, hanem az egyes borászatok miatt is. A sejtés lényegében beigazolódott, a borok is hozták az elvárt színvonalat, úgyhogy jó kezdésnek bizonyult a balatoni syrah trió az őszi-téli vörösboros szezonhoz.
A spanyolországi Rueda DO legfontosabb szőlőfajtája a verdejo, amelyet néha a hasonló karakterű sauvignon blanc-nal, illetve egy másik spanyol szőlőfajtával, a viurával, vagy macabeoval is házasítanak. Így történik ez az Uves Felices projekt keretében Angel Lorenzo Cachazo borásszal közösen elkészített Fenomenal nevű bora esetében is, ahogy Telmo Rodríguez is évek óta házasít egy kevés viurát a verdejo mellé a Basa nevű tételhez. Ennek a két bornak a 2022-es évjáratát néztem meg egymás mellett.
Nem sok vörösbor került a poharamba a nagy nyári melegben, de lassan talán ismét itt lesz az ideje a fehérborok és rosék mellett teljessé tenni a palettát. Kezdésnek itt egy tartalmas cabernet franc az aszófői Lázár Pincétől. Megmondom őszintén, nekem teljesen újként csengett a név, pedig ahogy kicsit utánajártam, kik is ők, úgy tűnik, hogy a család régi borkészítési hagyományokkal rendelkezik. Lázár János (nem a politikus) vezeti jelenleg a pincét, édesapja a hegyközség korábbi vezetője és a Balatoni Borok Versenyének elindítója és szervezője volt, emellett természetesen borászként is tevékenykedett.
A pince jelenleg 11 hektár saját szőlőterületen gazdálkodik, olaszrizling, cserszegi fűszeres, chardonnay, sárgamuskotály, kékfrankos, cabernet franc és cabernet sauvignon terem az ültevényeken. Érdekes, hogy a leírások alapján úgy tűnik, hogy a borok kizárólag reduktívan készülnek, ahogy az általam kóstolt vörösbor is.
Dupla párbaj a mai posztban: két etyeki és két villányi chardonnay sorakozott fel egymás mellett a 2021-es évjáratból. Etyeken a chardonnay a pinot noir és a sauvignon blanc mellett a borvidék egyik legfontosabb fajtája, a már klasszikussá érett Etyeki Kúria mellett az infú titán Szijjártó Előd bora került a sorba. Villány ugyan elsősorban vörösboros vidék, de ma már egyre több pince foglalkozik fehérborokkal, és sokuknál a chardonnay is megtalálható. A Ruppert Borház és a Heumann Pincészet esetében a chardonnay évek óta a választék stabil tagja.
A 2021-es évjárat jellemzően savban gazdag fehérborokat adott, reméltem, hogy az elmúlt évek nyomán a savak lekerekedtek, a hordó beépült és csúcsformában kapom el ezt a négy bort.
Ismét hazai pályáról származó 2022-es rajnai rizlingeket kóstoltam egymás mellett (1., 2., 3., 4.), ezúttal csak úgy ad hoc jelleggel párban. Utólag úgy tűnik, hogy egy egész terjedelmes sor is összejöhetett volna ezekből a borokból, de végül részletekben fogytak el. Ezúttal egy neszmélyi és egy észak-balatoni bor került egymás mellé, a két borvidék 1-1 nagy termelőjétől.
