A zöldveltelini, avagy grüner veltliner a legnagyobb osztrák sikersztori, számtalanszor hozzák fel jó követendő példaként, hogyan járatta csúcsra az osztrák borászat és bormarketing az addig nem különösebben pedigrés szőlőfajtát a nemzetközi piacokon. Bár a fajtáról nem véletlenül egyből mindenkinek Ausztria jut eszébe, megtalálható Közép-Európa más országaiban - hazánkban, Csehországban és Szlovákiában -, de újabban a tengerentúlon - az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Én most három közép-európai zöldveltelinit kóstoltam össze a 2024-es évjáratból, osztrák, szlovák és hazai területekről válogatva.

A Weingut Prager Wachau, Ausztria és az egész borvilág egyik megkerülhetetlen és ikonikus termelője. Az 1717-ben alapított birtok a huszadik század második felében Franz Prager irányítása alatt már vezető szerepet játszott a borvidéken és a borvidéket megreformáló Vinea Wachau mozgalomban, de veje, a borász, geológous, biológus, történész Toni Bodenstein emelte legenda státuszba a borászatot. Tizenhat és fél hektáron gazdálkodnak, kizárólag Wachau két szőlőfajtájával foglakoznak, a választékot egy-egy Federspiel kategóriás riesling és grüner veltliner, valamint több dűlős Smaragd kategóriás bor alkotja, olyan dűlőkből, mint például az Achleiten vagy a Klaus.
Sajnos ritkábban kóstolok Prager borokat, mint szeretném, de most előkerült a borhűtőből egy évek óta őrizgetett palack, egy különleges parcellaszelektált zöldveltelini, ami mind földrajzilag, mind képletesen Wachau legkomolyabb magasságait képviseli.

Év végére hoztam még egy részt a meghatározó osztrák borászatokat bemutató sorozatból, ezúttal két fehérborral. Wachau és Burgenland egy-egy neves pincészete szerepel az aktuális írásban. 

A Nikolaihof-nál tavalyelőtt és tavaly is jártam, az akkori beszerzések utolsó palackja nyílt ki az alkalomra. A Weingut Prieler-től egy kékfrankost is választhattam volna, de a pincészet választékában kifejezetten fontos szerepet tölt be a pinot blanc, úgyhogy érdekességképpen inkább ebből a fajtából szereztem be egy palackot.

A KisBécs már hagyományosan két portfólió bemutatót tart évente, egyet tavasszal, egyet ősszel. Mindig érkeznek külföldi és hazai borászok is, hogy személyesen mutassák be a borokat, de rajtuk kívül is nagyon széles választékból lehet szemezgetni. A tavaszi portfólió bemutatón végig ott voltam, de így sem értem oda időben minden standhoz (beszámoló két részletben: 1., 2.). Az őszi eseményen pedig csak egy bő órát tudtam eltölteni, ez arra volt elég, hogy a két nagy nevű osztrák borászat, a Weingut Bründlmayer és a Weingut Tement borait végigkóstoljam, a Tement esetében ez a szlovén testvérpincészet, a Domaine Ciringa borait is magában foglalta. 

A KisBécs csapata rendszeresen szervez tematikus kóstolókat a Color Barban, amelyekhez gyakran a CEWI alapítója, Horkay András is csatlakozik előadóként. Szeptember közepén Wachau került sorra, hat borpár tükrében, a belépő kategóriás Steinfeder boroktól a nagyágyú Smaragd-okig, friss tételektől a régi évjáratokig. Wachau-rajongóként nem hagyhattam ki az eseményt.

Három napos ausztriai kiruccanásom utolsó állomása volt Klosterneuburg városa, ahol 2017-ben már jártam egy borús őszi délutánon. Idén júliusban - Bécshez közeli célpontot keresve -  ideális helyszínnek tűnt egy bő fél napos kirándulásra, így végre napos időben is láttam a Duna mentén fekvő kisvárost. Klosterneuburg fő nevezetessége az Ágoston-rendi szerzetesek apátsága, a Stift Klosterneuburg, amely egyben Ausztria legrégebbi borászatának is otthont ad. Az apátságot és a borospincét vezetett túra keretében lehet meglátogatni, a borászathoz tartozó vinotékában vásárlás előtt meg is lehet kóstolni a borokat. Az apátság bejárása után természetesen én is éltem a lehetőséggel.

A nyolc évvel ezelőtti látogatás alkalmából már írtam az apátságról és a hozzá tartozó pincészetről, most csak a kóstolt borokról fogok megemlékezni.

A külföldi boros élménybeszámolók súlypontja néhány poszt erejéig Közép-Európába kerül át a déli kalandok után. Július közepén Ausztriát céloztam meg egy hosszú hétvégére. Klasszikus pincelátogatás nem volt a programban, de még így is sikerült annyi bort megkóstolni, hogy egy külön egyvelegre és egy-egy borászatra fókuszáló mini-posztra elegendő jegyzet összegyűljön. Utóbbiak között egy régi ismerős és egy új felfedezés is helyet kapott, most az újdonsággal fogok kezdeni.
A Weingut Prechtl a mai nap főszereplője, három borukat az egyik bécsi Wein&Co. üzletben kóstoltam. Mint kiderült, épp aznap járt náluk a borászat képviselője, persze a legjobb lett volna őt személyesen is elcsípni, de így is örültem a lehetőségnek.

Június elején ismét sikerült egy régóta tervezett kóstolót megtartani kis borklubunk berkein belül: osztrák grüner veltliner és riesling párokat kóstoltunk, a középső és felső polcokról. A koncepció szerint a párosok egyik tagja Wachau valamelyik neves borászatától érkezett, míg a kihívó Ausztria valamelyik másik leginkább fehérboros borvidékéről. Jelen esetben ez (kétszer) Kamptal-t, Kremstal-t és Traisental-t jelentette. Igyekeztem megbízható, elismert termelőktől válogatni, lehetőleg úgy, hogy azért ne dőljön be senkinél a családi kassza (ebben sokat segített, hogy a borok nagy része nem friss beszerzés volt).

A KisBécs alapítói, Kálmán András és Gombolai Attila május végén  komoly szakmai mesterkurzust szerveztek a Color-ban, amelyen két neves osztrák borász Birgit Eichinger és Birgit Braunstein - "Birgit & Birgit" - személyesen mutatta be borait a szakma képviselőinek. A vezetett nagykóstolóra hétfő délben sajnos nem tudtam elmenni, így szerdán egy "morzsaparti" keretében pótoltam, amit lehetett. A hivatalos mini kóstolósorban öt bor szerepelt, de kiegészítésképpen néhány plusz tételt is meg tudtam kóstolni, amit ezúton is nagyon köszönök a KisBécs-Color csapatának.

Birgit Braunstein és Birgit Eichinger (A képet a KisBécs facebook oldaláról kölcsönöztem)

A tavasszal együtt beköszöntött a borkereskedők által szervezett portfólió bemutatók időszaka is, egymást érik az ilyen jellegű rendezvények. Kettőnél többre valószínűleg idén sem jutok el, de legalább egyre már biztosan sikerült: március elején a KisBécs kóstolóján eltöltöttem két-három órát.
A KisBécs-Colorwines a választék gerincét adó osztrák borok mellett egy ideje már magyar, horvát, szerb, szlovén és szlovák pincészetektől is forgalmaz tételeket, így egy átfogó képet lehet alkotni a Kárpát-medence borászatáról.
A szokásoknak megfelelően néhány borász személyesen is tiszteletét tette a rendezvényen és tőlük, velük szélesebb merítést is lehetett kóstolni. Ausztriából a Malat, Tement és Gsellmann pincészetek, Szlovákiából a Csernus Pincészet, Szlovéniából a Dveri-Pax, Horvátoszágból a Veralda, hazánkból pedig a Gizella Pince képviseltette magát a kóstolón.

(A vendég borászok és a Color vidám csapata)

Már önmagában a terjedelmes Tement és a Malat szortiment végigkóstolása beillett volna egy egész délutános programnak, de velük majd a következő posztban foglalkozom. Rajtuk kívül még két másik pince standjánál jártam, a maradék időben pedig a vegyes osztrák felhozatalból kóstoltam vagy két tucat bort. Most az ezekről készült rövidke jegyzetek következnek.

Az idei első márciusi péntekre Vintage Riesling címmel beharangozott riesling rajongóknak kihagyhatatlan alkalomnak bizonyult, Tar Ferenc ugyanis a pincében rejtőző tíz évesnél is régebbi kincseket húzott elő a kóstolóra. A FineWines.hu választékának máig fontos részét képezik a - főleg német - riesling-ek, hiszen a borkereskedés és a hozzá csatlakozó borklub a Tar Ferenc által átvett Riesling.hu-ból nőtte ki magát. Az este során az Óvilág legfontosabb riesling lelőhelyeinek nagy része terítékre került, Alsace-tól a német borvidékeken át egészen Wachau-ig. Időben 2014-től egészen 1998-ig visszarepültünk, még az első beszerzésekből származó palackokat is nyitottunk. A FineWines.hu által egykor és jelenleg is forgalmazott pincék borai mellett néhány egyéb tétel is színesítette a sort, sok nagyágyúval.

Szerencsére hibás palack nem borzolta kedélyeket, szinte mindegyik bor kiváló formának örvendett ennyi idő eltelte után is. A palackos érlelés szépen elsimította az esetleges éleket és új rétegekkel gazdagította a borokat, de a gyümölcsöket sem kellett nélkülöznünk. Izgalmas utazás volt, számos kiváló riesling-gel, amelyek közül többen az év végi top listán is jó eséllyel helyet követelnek maguknak.

Az év végére lassan ráfordulva a FineWines.hu is begyújtotta a rakétákat, és 2024 utolsó heteire Tar Ferenc több komoly kóstolósorral is készül. A tavalyi pinot noir-ra és karakterében hasonló fajtákra épülő borest analógiájára idén novemberben a "Chardonnay és társai" tematika várta az érdeklődöket. Volt már hasonló kóstoló a Carpe Diem-ben, akkor a Domaine Tessier 2014-es borai adták a sor gerincét, természetesen Burgundia egy ilyen sorból most sem maradhatott ki. Más országok trónkövetelői is felsorakoztak az este során, kiegészítve stílusban ide passzoló, de más szőlőfajtákből készült borokkal.

Hosszabb kihagyás után itt egy újabb nagy fajtakóstolóról készült beszámoló. Október végén 2021-es rajnai rizlingeket vettünk górcső alá, hazai pályáról és külföldről vegyesen válogatott mezőnnyel. Az alapkoncepció az volt, hogy 3 hazai borvidék bora mérkőzzön meg 3 osztrák, illetve 3 német borvidék rajnai rizlingjeivel, kiegészítve 2 újvilági borral. Végül egy utolsó pillanatban egy negyedik német borvidék borával vált teljessé a 2021-es csapat.

Külföldi dűlőpárossal folytatódik a sorozat, két zöldveltelini került egymás mellé, Ausztria leghíresebb borvidékének legnagyobb termelőjétől, pontosabban termelőszövetkezetétől, a Domäne Wachau-tól. A szövetkezet több, mint 150 hektárnyi organikusan művel területről készíti borait, így természetes, hogy ők készítik a legtöbb dűlős bort a borvidéken. Igyekeztem két különböző adottságokkal rendelkező termőhelyről kiválasztani a két bort, így esett a választás a Kaiserberg és a Pichlpoint dűlők boraira.

Folytatom a Wachauer Weinfrühling, azaz a Wachau-i Bortavasz múlt héten megkezdett élménybeszámolóját a többi pincészettel.

(Dürnstein)

Április vége, május eleje a helyi borfesztiválok időszaka Ausztria Duna-menti borvidékein. Először Kremstal, Kamptal és Traisental tart közösen egy Bortavaszt (Weinfühling), majd rá egy hétre a nagyágyú Wachau jelentkezik a Wachauer Weinfrühling-gel. A rendezvény keretein belül a résztvevő borászatoknál ingyen lehet kóstolni az ott kínált tételeket, ehhez mindössze az erre feljogosító karszalagot kell megvásárolni.
Tavaly véletlenül éppen a Weinfrühling idején jártam Krems-ben és környékén, idén viszont kis kompániánkkal már céltudatosan a Wachauer Weinfrühling hétvégéjén érkeztünk a városba, hogy a következő két napot pincelátogatással és a borvidék bejárásával töltsük el. Két hónap telt el a rendezvény óta, de csak most jutottam el odáig, hogy rendezzem a jegyzeteket. Az esemény fesztivál jellege, a gyakran csak gyűszűnyi adagok és a közben a társasági élet mind-mind csökkenti az elmélyült kóstolás lehetőségét, legfeljebb gyors benyomások rögzítésére van lehetőség, ráadásul azóta az emlékek is megkoptak egy kicsit, de azért igyekeztem...

Április elején, a Dorothea Hotel éttermében, a Pavilonban rendezték meg a Radovin tavaszi portfólió kóstolóját. Számos magyar és külföldi bor, párlatok és vermutok is szerepeltek a kóstolható tételek listáján, több borász személyesen is elkísérte a borait.
Két külföldi pincészet, az osztrák Dorli Muhr és az olasz Vietti borait is személyesen a borászatok képviselői mutatták be. Egy további külföldi pincétől kóstoltam szélesebb merítést, az új-zélandi Greywacke-tól, akiknek négy borát forgalmazza a kerekedő.

Terjedelmi okokból a kóstoló beszámolóját kettéosztottam, az első részben a fent említett három borászat és borai szerepelnek majd, az összes többi kóstolójegyzet a következő posztban kap helyet.

A KisBécs tavaszi portfólió kóstolójáról szóló második írásban arról a két pincészetről lesz szó, amelynek képviselői személyesen mutatták be boraikat az eseményen. A felvidéki Csernus Pincészet képviseletében Csernus Károly már az egy évvel ezelőtti bemutatón is ott volt, most ismét elhozta az aktuális kínálatát. Ausztriából, Südsteiermark-ból a Weingut Skoff érkezett, a széles kínálat egy töredékével lehetett megismerkedni.