Alto Adige, Badacsony, Barolo, Barossa, Burgenland, Cahors, Central Valley, Chablis, Chambertin, Chambolle-Musigny, Clare Valley, Csopak, Dél-Balaton, Dunántúl, Eger, Fiano di Avellino, Fleury, Givry Chambertin, Greco di Tufo, Hajós-Baja, Kamptal, Kunság, Madiran, Mátra, Morey-Saint-Denis, Morgon, Moulin-a-Vent, Oregon, Penedés, Puglia, Ribera del Duero, Rifnik, Romanée-Saint-Vivant, San Antimo, Sancerre, Soltvadkert, Somló, Sopron, Szekszárd, Taurasi, Tokaj, Vignetti di Dolomiti, Villány, Vosne-Romanée, Wachau, Willamette-Valley és Zemplén.
Aglianico, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay, cinsault, fiano, furmint, gamay, greco, grenache, hárslevelű, kadarka, kékfrankos, kerner, kövérszőlő, lagrein, magyarfrankos, malbec, mataro, merlot, muscat ottonel, nebbiolo, olaszrizling, pinot noir, portugieser, primitivo, rajnai rizling, sauvignon blanc, st. laurent, szürkebarát, tannat, tempranillo és zöldveltelini.
Mindez a konyhaasztal 116 palackján. A felfedezés óta brit tudósok vizsgálják, hogy maximum mekkorára nőhet meg egy gödény mája. Hosszú távon elképzelhetőnek tartják, hogy jobb minőségre lehet képes, mint a libamáj, ámbár a termelési költségei – úgy tűnik – egyelőre jóval túlszárnyalják a klasszikus libamájét. A tudósok abban is bíznak, hogy közelebb kerülhetnek a borkősav alapú élet megértéséhez. Az év második felében állítólag EU-s források fognak megnyílni a további kutatások számára. Szakértők szerint ez egy újabb kitörési pont lehet Magyarország számára. A további eredményekről kis blogunk vékonyka hasábjain fogunk majd beszámolni.
(a gödény képét a vicclap.hu oldalról vettem el)
