Nyitott, de kissé szkeptikus fogyasztóként felülni a természetes borok hullámvasútjára egyszerre költséges és kockázatos élménybefektetésnek számít. A január óta szerzett jó és kevésbé jó tapasztalatok alapján én sem éreztem legyőzhetetlen motivációt arra, hogy tovább próbálkozzak a félvagyonnál valamivel olcsóbb műfajreprezentánsokkal.

Ki lehet pedig fogni egyszerre érdekes és szerhethető borokat is: a Fertő tó határon túli részén tevékenykedő Koppitschék először narancsban, most pedig zweigeltben szállítottak olyan bort, amely még a fanyalgó szájakban is képes csodát művelni.

Szerethetőségének és tehetségének lényege abban áll, hogy a természetközeli borászideológia ezúttal nem írja felül a borfogyasztás alaptételét, amely szerint a fogyasztók többsége az alkohol jótékony hatásán túl az ízélményért vásárolja ezeket az italokat.

Ez a zweigelt pedig éppen az, aminek látszik: a homokos, köves talajról szüretelt alapanyag feldolgozás után huszonhárom hónapig tartózkodott használt hordóban. A hordózásból és a korából felépíthető prekoncepciók ellenére Koppitschék egy élénk, frissítő és gyümölcsös vörösbort készítettek, amely erőltetett belemagyarázások nélkül is termőhelyazonos, mégis friss és rendkívül jól iható is.

A friss, de mégis mély, sötétlilás színéhez ibolyás, fűszeres és szilvás illatok társulnak. Szájban élénk, a korára rácáfolóan friss savak vezetik, gyümölcsei túlzástól mentesen érettek. A lecsengésben megjelenik egy árnyalatnyi sós, bőrös karakter is, ami nem zavaró, de nem is emel túl sokat az alacsony komplexitási szintjén.

Letisztult, élénk és szerethető vörösbor született, amely abszolút mércével mérve is tisztesen helyt tud állni a műfajt és a borvidéket kedvelők poharában. Erős 5 pont. (15,30 €, naturalwinedealers.com)