A Borrajongó

Burgundia a "klubban"

2012. április 24. 06:00 - drbarta

A tavalyi igen meghatározó Burgundia-kóstolók (itt és itt) után biztosan tudtam, hogy ez a borvidék immár szerelem. Éreztem, hogy újra át akarok élni olyasmi élményeket, de azt is tudtam, hogy több száz eurót egészen biztos nem fogok adni egy palack borért.

Már jó ideje dédelgettem a gondolatot, hogy Szegeden, a társaságnak szeretnék összeállítani egy szép sort. Megérdemlik, amiért hagyják, hogy állandóan rájuk tukmáljam azt a sok rieslinget.:)

Mindenképp még ésszerű keretek között szerettem volna tartani a költségvetést, ugyanakkor arról semmiképp nem akartam lemondani, hogy legyenek komolyabb tételek is a sorban, melyek meg kell, hogy mutassák a varázst. Ez persze érintőleges tapasztalatokkal, korlátozott beszerzési lehetőségekkel nem feltétlen egyszerű. Mégis úgy gondolom, hogy sikerült. Ahogy megfigyeltem, mindenki maximálisan elégedetten távozott, senki nem érezte, hogy ne kapott volna elegendő értéket a beugróért.

Egy-két kakukktojás is került a sorba.  A jegyzetek "négykezes" formában jönnek, akov-kollégával közösen.

Íme:

Etyeki Kúria: Pinot Noir 2009

drbarta: Írtam már róla korábban, és kifejezetten tetszett. Azóta annyi negatívumot lehetett róla olvasni, hogy egész elbizonytalanodtam, így különösen kíváncsi voltam rá újra. Szép illat, érett, édes harapnivaló málna és ribizli ígéretével, pici pinós fűszerességgel, földességgel.  Közepesen telt korty, a szájat kifogástalanul beterítő gyümölcsösség, főleg piros bogyós erdeiek. Közepesnél kevesebb tannin, érett, kerek, picit lágy savak, kissé laza szövésű szerkezet. Csiszolt felszínek, letisztultság, közepesen hosszú lecsengés. Nem egy bonyolult tétel, de finom, szeretnivaló és továbbra is számomra eddig a legfajtajellegesebb hazai pinot. Megnyugtató volt, első nekifutásra úgy éreztem hozza ismét a 6 pontot. Simán jobb volt, mint a múltkor kóstolt Jadot-alappinot, illetve szerintem a Maison Montille bevezető vörösétől sem marad el.  A visszakóstolásoknál is még ugyan teljesen sima, kerek és finom bor benyomását keltette, viszont nagyon egyszerűnek tűnt. Mentségére legyen mondva, hogy a sor végén szereplő tételek után kevés bor nem lenne az. De a nemzetközi mezőny ilyen. Legyen 5 és 6 pont között.

akov: Közép rubin, élénk szín. Elsősorban primeres illat, rózsával, cserivel, málnával. Szörpös, túlérett inkább, finom hordóval és a fából származó fűszerekkel. Szellőzéssel kis sonka és füst vegyül bele. Elég telt, az illatban felismert cserivel és málnával próbál hódítani. A gyümölcsösségre épül, friss és túlérett jegyeket egyaránt felsorakoztat, amelyek útját igényes fahatás egyengeti. A tannin nem sok, a lecsengés közepesen hosszú. Nem lenne ellenemre fogyasztani, azonban nem túlzottan összetett bor, egyoldalú gyümölcseivel hódít. A sor után visszakóstolva komolytalannak és hígnak hat. Itt és most 5 pont. Bizony nehéz pinot-nak lenni Burgundia árnyékában! 4.000Ft. 13,5%

A.et P. de Villaine: Bourgogne Cote Chalonnaise la Digoine 2009

Többször volt már szó a blogon a megbízható, hiteles, Cote Chalonnaise-i birtokról. A Cote d 'Or-t közvetlen délről határoló vidék a földrajzi közelség ellenére megközelítőleg sem rendelkezik az északi szomszéd presztízsével. Mindamellett bizonyára tele van jobbnál jobb tételekkel, melyek még emberi pénztárcákhoz vannak igazítva. A Digoine-ról származó borokat már korai fogyasztásra is ajánlja a termelő, de ha valakinek úgy tartja kedve, akár 10 évig képes még fejlődni. Az általam eddig igen megbízhatónak tartott Burghound 87-90 pontra adta. Nálam év elején 6 és félig futott, amikoris kategóriát vert a Valóban méltóra.

drbarta: A gyümölcsök hasonló jellegű málnás-ribizlis karakterűek, de van mellettük valami furcsa gyógyszeresség is. Öszességében picit zárkózott az illat. Szájban közepesen telt. Kellemes koncentrációjú gyümölcsösség, de mégse tisztán róluk szól, van benne némi vegetális, fűszeres, ásványosabb vonulat. Több struktúra, mint az előzőnél, kitöltöttebb közép, immár számottevőbb, jó közepes tannin,  feszesebb, élettelibb savak. Porzóan száraz, de friss utóíz. Magabiztos 6 pont. (87-88)

akov: Elég zárt illat, lassan nyílik. Piros bogyósok és szép fűszeres hordó, mindössze ennyit tudtam megörökíteni. Közepes test, szikárabb, kevésbé behízelgő, mint az első tétel, de annál több izgalmat kínál. Jó sav, feszes szerkezet, kis finomkodó rózsássággal, borsos fűszerességgel, friss cseresznyével és meggyel. A fahatás igényes, a tannin kissé több a kelleténél, uralkodóvá válik a lecsengésben, poros textúrájával sokáig megmarad. Kis savanyúság rontja az összképet. Így is szép bor, ételhez szívesebben fogyasztanám. A 6 pont nem kérdés. 6.000Ft. 12,5%

 

A.et P. de Villaine: Bourgogne Cote Chalonnaise La Digoine 2005

Ő is szerepelt már itt, de nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mit mutat a négy évvel fiatalabb testvér mellett, hogyan képesek fejlődni az innen származó borok. Másrészt nagyon érdekelt , hogy a  kb. fél évvel ezelőtt átélt egyébként igen meggyőző szereplés mire lesz elég egy veretesebb burgundi sorban. Burghound 88 pont.

drbarta: Az eddigiektől nagyságrenddel komplexebb illat. Érettebb, aszaltabb cseresznyés gyümölcsösséggel, szárított virágokkal, földességgel, avarossággal. Szájban közepesen telt. Ízeiben is mélyebb és komplexebb az eddigiektől, szépen kibontakozó kortyközép,  közepesnél hosszabb lecsengés. Közepes tannin, kemény, de sima, feszes, cizelláltabb savak. Több anyag, szebb egységben, mint az előzőnél. Eléri a 7 pontot. (90)

akov: Közép rubin szín, már korosabb, de nem öreges árnyalat. Illatban málna, eper, rózsa, ibolya, fahéj és jól körvonalazódó palackbuké viszik a főszerepet. Az igényes fás-fűszeres jegyek mellé vegyül egy kevéske brett, de az érett pirosakkal kiegészülve inkább a komplexitást fokozza. Kóstolásra még mindig friss, ismét feszes szerkezetet adnak a szép savak. Érett és aszalt piros bogyósok egyaránt vannak, a lecsengés hosszú ugyan, de itt is előbújik az a fránya poros tannin. Egy lapáttal koncentráltabb, mint a 2009-es, egy pici éretlen cseresznyés savanya itt is beköltözik az utóízbe. Erős 6 pont. 7.000Ft

Movia: Pinot Noir 2005

drbarta: Meglepetés-tétel, egyik résztvevő jóvoltából. Igen mély illat, eddigieknél sötétebb gyümölcsösség, feketeribizli, josta, aszalt meggy. Közepesnél teltebb korty. Mély ízek, lekvárosabb feketébb gyümölcsökkel, földességel, avarossággal. Rusztikus világ. Élénk, fajsúlyos savak, viszonylag sok tannin, keményebb, ragadósabb, jóval durvább szemcsés az eddigiektől. Koncentrált, hosszú anyag, de eleganciát számomra nem igazán nyújt. Nehéz pontozni, nagyon megosztó is volt, a társaságnál  4-7 pontig szórt.  Tény, hogy egy nagyságrenddel gazdagabb, mint mondjuk az Etyeki Kúria, de nálam pontban mérhető súlya van annak is, hogy a sor legfaragatlanabb tagja, számomra a legdurvább minőségű alkotórészekkel. Gazdagság ide-oda, a sorban itt, az előző bor után nem igazán akaródzik szeretni. Nekem mindent összevetve 5-6 pontnál nem volt több, illetve a tényleges tetszési indexe is inkább az alacsonyabb érték felé kacsint, de aki alapjáraton szereti a tannin minden formáját, az teljesen joggal fogja magasabbra tenni.

akov: Vakon kapjuk. Az előző két bortól totál eltérő világ: meleg helyről származik, érett és lekváros is, szörpös, hecsedlis, de mégis vegyül bele valami fura zöldesség. Kiegészítőként igényes fa, némi vanília és más fűszerek jelennek meg. Szellőzésre egyre inkább érezhető a kezdődő oxidációt jelző almás karakter. Kóstolásra telt, itt is megvan a furcsa kettőség: lekváros forróságban zöldes karakter. Jó a szerkezete, szép hosszú a lecsengése, de talán nem annyira feszes, mint a La Digoine. Az alkohol befűt, szörpös koncentrációjával és sok tanninjával kissé nehézkes, de stílusában vitathatatlanul jól elkészített, igényes fás jegyekkel. Vakon valami szekszárdi csodának tippelem, persze hihetetlenül messze járok. Tetszés szerint lehetne 6 vagy 7 pont, az Etyek Kúriánál sokkal jobbnak, a következő boroknál viszont „kockásabbnak” érzem. Legyen 6/7 pont.

Bruno Clair: Marsannay Les Longeroies 2009

Bár "csak" 1979 óta működő, de igen jól csengő nevű termelő, széles dűlőportfólióval, néhány közülük a Cote d' Or legkiemlkedőbbjei közé tartozik (Chambertin Clos de Béze, Bonnes Mares, stb..). A Marsannay Gevrey-Chambertin közelében, attól északra található, de presztízsben messze alulmúlja. Halkan megbújik a híres szomszéd árnyékában. Attól függetlenül, hogy világraszóló borok azért nem igazán kerülnek ki innen, bizonyos területeket azért talán méltatlanul becsülnek alá, mint például a most sorra került Longeroies-t. Az ültetvény 25-70 éves tőkékből áll, a termelő 4-8 éves érlelést feltétlen javasol ennek a bornak az évjárattól függően, akár 15 éves további potenciállal. A Burghound-tól 89-91 pontos értékelést kapott, ami egy 25 Euros bortól elég szép teljesítmény. 

drbarta: Rendkívül jó érzés visszazökkenni a finesz világába. Egyszerre érett és hűvös a gyümölcsössége. Alapvetően ő is a piros bogyós erdei vonalon mozog,  jellegzetes fűszerességgel, de mégis komplexebb, kimunkáltabb bort ígér bármelyik eddigihez képest. Közepesen telt korty. Minden ígéretet bevált. Mély, zamatos, de mégis van benne egy felsőbbrendű visszafogottság. Szédítő mélységeket ugyan nem ad, de szép hosszan bontakoznak ki ízei, kellő intenzitással bírnak a korty teljes hosszán. Közepes mennyiségű, szilárd, finomszemcsés, de kiválóan csiszolt tannin, cizellált, feszes, de remekül  integrált savak.  Van feljebb, de a maga szintjén értve hibátlan. Minden alkotója igényes, nagyon elegáns tétel. Erős 7 pont. (91+) 

akov: Közép rubin, élénk szín. Piros bogyósok, rózsa, elegáns kis vanília, visszafogottan fűszeres, semmi harsogás, érezni, hogy kapott hordót rendesen, de egyik szokványos fás jegy sem emelkedik ki belőle. Külön kis világot teremt a bor és a fa, beleköthetetlen eleganciával és visszafoghatatlan vonzerővel töltik meg az illatot. Napokig elviselném, ha körbevenne. Szellőzés után minimális füstösség költözik ebbe a komplex és szétszedhetetlen illatba. A test a közepesnél valamivel teltebb, a tannin közepes, aprószemcsés textúrájú. Nincsen zöld aroma, tökéletesen beérett az alapanyag, a ribizli, a meggy, a cseresznye és a málna mellett némi fekete bogyósság villant. Koncentrált, intenzív és mély, mégsem kell hömpölyögnie. Jelentősen helyben hagyja az eddigi borokat, tökéletesen összesimul az alkohol, a sav és a tannin. Ha ez nem lenne elég, a fás jegyek a gyönyör határáig rántják, a kis filigrán megjelenés mellett olyan magja van a kortynak, amelyből bátran építkezhet a szinte végtelen utóíz. Bivalyerős 7 pont. 25 Eurós árával óriási vétel! 13,0%

Marquis d’Angerville: Volnay 1er cru Clos des Ducs 2007

Patinás, hosszú történelemmel bíró birtok, 1507-re datálják létrejöttüket. A körzet, Volnay, a Cote de Beaune-ban található, a szomszédaival ellentétben selymes, lágy, könnyed,  nagyon aromagazdag borairól híres. A Clos des Ducs az appelláció legjobb, legmeredekebb dűlője, a birtok monopol-helyzetben műveli. A Burghound az igen előkelő 92-95 pontos értékeléssel jutalmazta. 67 Euroért rendeltem.

drbarta: Egészen elbódító, gyönyörű illat. Egész virágcsokor, érett piros bogyósokkal, fűszerkavalkáddal. Közepesen telt korty. Sziporkázóan finom, mély rétegekben, hosszan kibontakozó ízek. Közepes mennyiségű nagyon csiszolt tannin, rendkívül finom állagú, szinte észrevétlenül vibráló savak. Libbenő selyemszerű textúra, szétszálazhatatlanul egybefonódott alkotók, a legtermészetesebb könnyedséggel megvalósuló elegancia. Burgundia tartogat persze még nagyobb mélységeket, komplexitásokat, de ez már meseszép. Talán mindenkinél az est legjobbja. Magabiztos 8 pont. Megéri az árát. (93-94)

akov: Végtelenségig vonzó illat, a piros bogyósok, a virágok és a rettenet kiváló minőségű fás jegyek hibátlan házassága. A pohár hosszú percekig „ránő” az orrunkra, csak kamillázunk. A közepes test komoly intenzitást rejt, cseresznyével, ribizlivel, meggyel, remek maggal és tökéletesen illeszkedő savval, alkohollal és tanninnal. Mondani sem kell, hogy a fás jegyek kimagasló minőségűek és „csendben” teszik a dolgukat. Őrület, milyen lehet ez a bor egy jó évjáratban. Az óriási szerkezet a korty szájba vételétől a végtelen utóíz legvégéig kitart. Élményszám. 8 pont.

Armand Rousseau: Ruchottes-Chambertin grand cru Clos des Ruchottes 2007

 A XX. század elején alapított birtok, mára kétségtelenül az egyik szupersztárja Burgundiának. Mesés területekkel rendelkezik, a Ruchottes-Chambertin a birtok 5 grand cru-je közül presztízsben épp középen helyezkedik el. Az egyébként is kiváló apelláción belül a legértékesebb, kővel elkerített Clos des Ruchottes a család monopóliuma. Évjárattól függően 15-25 éves potenciálra lehet számítani az innen származó borok esetén. (momentán elég gyenge évjáratról van szó) A Burghound 91-93 pontra tette. 117 Euros ára már elég húzós, de egyrészt még összedobható egy társaságnak, másrészt, ha kicsit utánajárunk, akkor látható, hogy ez a bor ettől egy nagyságrenddel többe szokott kerülni, harmadrészt a pincétől kóstolt 06-os Chambertin lehet,hogy életem legjobb bora volt, így feltétlen szerettem volna még kóstolni valami komolyat a termelőtől. (bár tisztában voltam vele, hogy ez nem fogja ugyanazt nyújtani, de mégis, hátha csak kicsiben :)

drbarta: Nagyon mélyről jövő illat. Feketeribizli, szeder, porhanyós föld, nagyon finoman pörkölt aromák. Közepesnél teltebb korty. Sűrű zamatok, tömör struktúra, komoly mélységek. Közepesnél több, kiváló állagú, csiszolt tannin, remekül integrált, cizellált savak, gömbölyűség. Kiváló egység, hosszú utóíz. Rendkívül magas minőségnél járunk, de nem olyan magával ragadó, színes, elegáns, mint az előző bor, ugyanakkor struktúrában, tömörségben meg nem ad olyan szédítő mélységeket, mint mondjuk a 06-os Chambertin. Nálam mindazonáltal talán eléri a 8 pont alsó határát.(92-93)

akov: Finoman cseresznyés, virágos, epres-málnás, komolyboros illat, kikezdhetetlen fás hatás, vonzó gyümölcsökkel és fűszerekkel. Már az illatával be lehet telni, meg sem kellene kóstolni. :) A gyenge évjárat ellenére elég zamatos, virágos, ribizlis és fűszeres. Az így is nagyon szép szerkezet talán elmarad az előző bortól, de nincs ok szerénykedni, ezúttal is bombasztikus pinot-val van dolgunk. A sav és a tannin egységben dolgozik, csak az alkohol kandikál ki a korty végén. Mégis fantasztikusan kiegyensúlyozott a lecsengés, percekig lehet elemezni az elvonuló gyümölcsöket és fűszeres aromákat. Talán a Volnay tökéletesebb, talán egy kis frissesség és intenzitás elférne még, de ezt sem tudom majd egykönnyen kiverni a fejemből. Eléri a 8 pontot

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr364465852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.04.24. 07:30:41

Nem semmi sor. :)
Kíváncsi vagyok, hogy vakon hogy teljesített volna ebben a sorban egy hasonló árkategóriás PN Új-Zélandról.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.04.24. 08:28:03

@rszabi: Köszi szépen. Sajnos nagyon nincs tapasztalatom új-zélandi pinókkal.Fent,az első sorban, elsőnek linkelt nagy burgundi kóstolón előkerült egy Felton Road, ami ott nekem játék-bornak tűnt a komoly burgundiak mellett. Ebből a sorból pedig a legszebbek szerintem jó középmezőnyben végeztek volna abban a sorban...(úgy emlék alapján)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.04.24. 09:09:30

@drbarta: A Felton Road azért sosem játékbor. A 2006-os 7p körüli, a 2007-es csak 6 pontra tetszett. Aztán persze innen indul a dolog. A 2010-es Bannockburn és Block 3 James Halliday szerint elérik a burgundi Grand Cru minőséget (96-97 pont). Szóval nekem nem ez a játékbor, inkább az Etyek Kúria. :)

európai 2012.04.24. 10:04:12

A minap ütött a 2009-es Pegasus Bay Pinot Noir (NZ) 8 pontot az asztalomon, de persze tegnap két A Rousseau is szépen szerepelt. Való igaz, a jó Pinot-nál nincs mesésebb.

kegyetlenkirály 2012.04.24. 10:18:21

Jó írás, köszönöm a "reggelit" !

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.04.24. 11:48:20

@kegyetlenkirály: Köszönöm!
@akov: A kontextus nagy úr. Azon az asztalon, ahol komoly grand cru-k, köztük Chambertin, meg DRC voltak, ott számomra éppúgy játékbornak tűnt, mint itt az Etyeki kúria. Ez van, akkor is, ha ilyen sosincs :)

Szegediszomelijé 2012.04.24. 19:16:36

Hát ez szép volt! Az utolsó három bor egy fantasztikus hosszú hajrát nyitott. A Volnay egyik legnagyobb eddigi borélményem lett. A csodás illat után a korty lendületesen kezdődött, ám folyamatosan tárult ki és mélyült tovább. Tartalom és könnyedség, fiatalosság (mint életérzés, nem mint anyag) és nyugalom egyszerre. És emellett nem mellékesen, az elejétől a végéig, illetve jóval tovább, minden pillanatban nagyon-nagyon finom. Ízek és gyönyör szakadatlan.
Meglepő volt számomra, hogy -relatív- milyen jó olcsón kijöttünk ezzel a kóstolóval -egy magyar vörös prémium sor sem lett volna semmivel sem olcsóbb.
Amúgy az Etyek finom volt, szándékosan így írom, mert jellege viszont a legkevésbé volt a sorban. A Movianak volt tartalma, de számomra egy egyáltalán nem szerethető bor, és a tartalom nem csúcsosodott ki egyfajta jelleggé, unalmasan vonult el.
De ez a Burgundia!!!

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.04.24. 20:54:15

@Szegediszomelijé: Köszi a kommentet! Általánosságban egyetértek a gondolataiddal.A Moviát nem unalmasnak mondanám, hanem faragatlannak.
süti beállítások módosítása