Azt hihetnénk, hogy Burgundiában Dijon-tól északra már csak Chablis-t és az ottani fehérborokat találjuk, a pinot noir-os területeknek pedig vége, de van egy település Chablis-tól északkeletre, ahol érdekes módon a kékszőlő dominál. Ez Epineuil, ahol Bourgogne Epineuil eredetvédelem alatt rosé-k és vörösborok készülnek. A természeti adottságok Chablis-hoz nagyon hasonlóak, ugyanúgy kontinentális klíma és krétás mészkőben gazdag ún. Kimmeridge-i talaj jellemzi a területet.
A rosé és vörösboroknak legalább 85% pinot noir-t kell tartalmazniuk, a maradék 15% chardonnay, pinot blanc, pinot gris, césar szőlőfajtákból állhat, érdekes módon ezek közül csak az utolsó kék szőlőfajta. Epineuil (és öt másik környékbeli település) fehérborai Bourgogne Tonnerre megjelöléssel kerülhetnek palackba, ezek 100% chardonnay-t tartalmaznak és stílusban nagyon hasonlóak Chablis boraihoz.
Korábban soha nem kóstoltam innen bort, a kíváncsiság és a felfedezés izgalma hajtott, amikor ezt a palackot bedobtam a kosárba. A klímaváltozásnak köszönhetően még az is lehet, hogy pár évtized múlva ennek a kis "vörös sziget"-nek a borai sokkal nagyobb jelentőségre tesznek szert.
Domaine Lavantureux Les Fauconniers Bourgogne Epineuil 2021
1969 és 1978 között ültetett tőkék termése, 75%-a hordóban, 25%-a tartályban érlelődött 1 évig.
A hűvös érzetet keltő illatot bontás után füst és hamu uralja, mint amikor a kopár, hideg téli pusztában a szél messzire fújja egy kialudt máglya szagát. Lassan erőre kapnak a piros bogyós gyümölcsök is, leginkább vörös áfonya és piros ribizli formájában, egy kevés málnával. A gyümölcsösség lassan erősödik, a füstösség visszább húzódik, majd második nap egy kis sült cékla és kezdődő érési aromák is bevillannak. Karcsú test, élénk sav, kevés, nagyon finomszemcséjű tannin és moderált alkohol jellemzi a szerkezetet, tényleg, mintha egy tankönyvi Chablis vörös párja lenne. Ízében az illathoz hasonlóan meghatározó a füstös vonal, itt már füstölt sonka is megjelenik, közben megkapjuk a piros bogyós gyümölcsöket, egy picike kávét, enyhe borsos fűszerességet és sós aláfestést, majd második nap a sült céklát, kezdődő érettség jeleit. Az egész bort átszövi valamiféle hűvös hangulat, amihez ruganyos szerkezet és nem hivalkodó, egyedi aromatika csatlakozik. Kétségkívül izgalmas bor, de a masszív füstösség miatt nem tudtam beleszeretni. 6p (Bortársaság - kifutott)
