A most következő posztot még tavaly áprilisban írtam, de bizonyos okok miatt, csak most teszem közszemlére. Talán a legmeghatározóbb kóstolási élmény volt a karrieremben, még így közel egy éves távlatból is.
Bár a bevezetésben írt szövegek már nem számítanak naprakésznek, illetve ma már biztos másképp néznének ki a kóstolási jegyzetek is, de mégis úgy vélem legjobb, ha az eredetileg megírt szöveget osztom meg.
"Soha nem gondoltam volna, hogy valaha igazán komoly burgundi sort fogok kóstolni. Aztán egy napon, dagadtos-kolléga szerevezésének hála, a közelmúltban mégis szembejött egy ilyen lehetőség.
Az alapötlet az volt, hogy pinot noir-okat fogunk kóstolni a fajta legesleg fellegvárából, Cote de Nuits négy kiemelkedő jelentőségű falvából, úgy mint Chambolle-Musigny, Morey-St. Denis, Gevrey-Chambertin és Vosne-Romanée. Mindegyik helyről egy-egy jelentős premier cru-t és grand cru-t. Egytől egyig 2006-os évjáratú tételt választott lelkes szervezőnk, ugyanis jó évjárat, tipikus évjárat, korainak mondott fogyaszthatósággal, relatív megfizethetőséggel.
Sok kérdés és kétely volt a kóstoló előtt bennem. Annyi mindent hallani burgundi borokról, bár szervezőnk igen komoly sort szelektált, már burgundi szinten is felsőházba tartozó borokkal. Készen állok –e erre a sorra, ami árkategóriában, presztízsben sok lépcsőt jelent az eddigi topokhoz képest? Lehetett olvasni Burgundia-szakértőtől, hogy több száz tétel után kezdhet el derengeni akármi. Vajon én Burgundia-szűzen mit fogok ebből az egészből feldolgozni? Hála istennek a sorban azért különböző kategóriájú borok voltak jelen, így arra mindenképp választ remélhettem, hogy érzem-e egyáltalán ezek között a különbségeket, vagy pedig ezek olyan finom eltérések, amelyek észlelése tényleg csak a legbeavatottabbak számára lehetséges.
CHAMBOLLE-MUSIGNY
Dom. Ghislaine Barthod Noellat: Chambolle-Musigny premier cru les Cras 2006
Tiszta és megnyerő illat, domináló cseresznyével, mellette kék virágok, némi porosság. Szájban közepesen telt. Intenzív, jól definiált piros bogyós gyümölcsös aromák. Cizellált, lendületes savkészletre épülő szerkezet. Relatíve keményebb, szikárabb bor, de ez csak mintegy feszes vázat ad az egyébként figyelemreméltóan letisztult világú, kifejező gyümölcsösségű bornak, ami dominánsan megszabja arculatát. Nem kiemelkedően komplex, de engem megfogott az eleganciája. 7 pont (91)
Dom. George et Christophe Roumier: les Bonnes Mares grand cru 2006
Áthatóbb, mélyebb illat, igen komplex. Pici földesség mellett száraz virágok, ibolya, vargánya mellett itt is találunk piros bogyós gyümölcsöket. Idővel bámulatosan változik, van, hogy vegetálisabb, van hogy rózsaillatot is ki lehet szagolni. Sejtelmes és igen kifinomult. Szájban alig közepesen telt. Nehezen szétszálazható, de mély és igen komplex ízeket találunk. Nagyon finom állagú, de precíz és cizellált savak. A figyelemreméltó gazdagság mellett a korty légiesen könnyednek hat, a felszínek makulátlanul simák, finoman selymes textúrája is bámulatos. Hihetetlen izgalommal és eleganciával megáldott tétel, voltak ugyan a sorban még tartalmasabb borok, de nálam biztos helye lett a dobogón. 8 és 9 pont között, olykor úgy éreztem, hogy az utóbbi is megvan. (94)
MOREY-ST.DENIS
Dom. Dujac: Morey-St.Denis premier cru 2006
Fűszeresebb illat. A szinte adekvát cseresznye mellett, ánizs, keleti fűszerek. Később mintha eper is csatlakozna. Az előző borokhoz képest teltebb érzetű korty. Sűrűbb textúra, szélesebb és fajsúlyosabb savak. Bár kiválóan sima felszínű bor, de az előző tétel után mégis kevesebb kifinomultságot nyújt. Egy picikét rusztikusabb, nehézkesebb, de gazdagsága, összetettsége, nagyon megnyerő illata révén a 7 pont nem forog veszélyben. (90)
Mommessin: Clos de Tart grand cru 2006
Szintén fűszeres az illat. A pirosbogyós gyümölcsök mellett keleti fűszerek, sáfrány, fahéj, valamint finom gombák, pici húsosság. Szájban közepesen telt. Savai szintén fajsúlyosak, határozottak, a magasság mellett szélességük is van, az előző borétól cizelláltabbak. Mély és komplex aromavilág, csiszolt, sima felszínek. Az első párosítás grand-cru-jéhez képest dúsabb és sűrűbb szövésű, de azt a „libbenő-selyem”- szerű eleganciát nem tudja. 8 pont (93)
GEVREY-CHAMBERTIN
Dom. Bruno Clair: Gevrey-Chambertin premier cru Clos St. Jacques 2006
Virágos-cseresznyés-vargányás illatorgia. Intenzitása mellett nemes és kifinomult. Szájban közepesen telt,tömörebb szerkezetű tétel, mint a többi premier cru. Viszonylag keményebb bor, határozott savak, és nem kevésbé határozott tanninokra épülő struktúra. Itt tényleg olyan érzetem, volt, hogy a bor fiatal, jócskán simulásra van szüksége. Zamatai kevésbé izgalmasak szájban, mint az illat alapján vártam volna, de kétségtelenül van komplexitása. Mélységben mindenképpen többet ad, mint a premier cru-k, kidolgozottsága viszont elmarad a sorban szereplő akármelyik grand cru-től. Egyedül maradtam a véleményemmel, de 7 pontnál nálam nem volt több.(91)
Armand Rousseau: Chambertin grand cru 2006
Valami egészen gyönyörű illat. Nagyon mély, nagyon megragadó, igen komplex. Cseresznye, eper, erdei gyümölcsök, ibolya, egyéb virágok, vargánya, eszpresszó. Szájban életem legtökéletesebb szerkezetű borához lehet szerencsém. Megdöbbentő mélysége, hibátlan savai, finom tanninjai szétválaszthatatlan és csodálatos egységben. Sűrű szövésű, mégis könnyed és selymes textúra. Aromái szétszálazására nem vállalkoznék. Nagyon komplexek, de nehéz róluk értekezni, mert mintegy észrevétlenül olvadnak bele a kikezdhetetlen, makulátlanul gömbölyű struktúrába. Szerkezeti felépítésben, annak kidolgozottságában, általános harmóniában és eleganciában nem tudok elképzelni magasabb szintet. Kortyolva szinte megáll az idő, a kétségtelen erő mellett döbbenetes nyugalom és bölcsesség árad belőle. Észlelhető komplexitásban viszont a záró tétel majd megmutatja, hogy létezik tovább is. Erős 9 pont, vagy már a 10 pontot ostromoljuk? (96?)
VOSNE-ROMANÉE
Dom. Jean Grivot: Vosne Romanée premier cru les Beaux Monts 2006
Orrbamászóan intenzív illat, egész virágoskert. Közepesen telt, nagy mélységű, sűrű korty. Intenzív, de cizellált savak, jelentős tanninok. Kemény vázú, tartalmas bor, az előző bor után kevesebb kiműveltséggel. 7 pont (90)
Dom. de la Romanée Conti: Romanée St. Vivant grand cru 2006
Bődületesen komplex, velőig hatoló illat. Cseresznye, erdei gyümölcsök, kék virágok, fűszerek kavalkádja. Szájban is egy csoda. Sűrűn selymes szövése, tömörsége melletti könnyedsége, csodálatosan összeintegrált alkotórészei a Chambertin-nél már megcsodált döbbenetes szerkezetet idézik. Lehetséges, hogy egy egészen hajszálnyit ott még inkább tökéletes volt ez az egység, itt volt olyan érzetem, hogy a bor még fiatal. (Ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy mi tetszik jobban, a Chambertin egyetemes, kozmikus nyugalmat árasztó harmóniája, vagy pedig az, hogy itt a kétségtelen komolyság és tekintély mellé táncos dinamika is társul) Ezen nüansznyi különbségek mellett viszont még egy lépcsővel szédítőbb mélységet, követhetetlenebb cizelláltságot, és nyílvánvalóbban letaglózó komplexitást ad. Nehéz és közhelyes lenne sorolgatni gyümölcs és fűszeráradatát. Mese! Ez még 9 pontos, vagy már 10? Úgy ott… (96?)
Bámulatos sor volt. Komoly szintkülönbséget éreztem a premier és grand cruk között. Elméletileg dagadtos –mester a premier cru-kből is éppolyan kiemelkedő tételeket igyekezett választani, mint a nagyokból, így feltételezhető a különbség elsősorban a területek potenciáljában kereshető. Bámulatos, hogy egymáshoz ennyire közel levő területek mennyire különböző erősségűek, és az is bámulatos, hogy ezt mennyire kiismerték. Más borvidékről még nem tapasztaltam ennyire komoly különbségeket. Pl. Mosel mentén és be vannak sorolva a területek különböző kategóriákba, de simán benne van a pakliban, hogy egy-egy termelő alacsonyabb besorolású területtel is képes nagyot durrantani. Ugyanazon szortimenten belül is gyakran csak árnyalatnyi különbségek vannak a különböző szintű dűlős borok között, igaz az árkülönbség sem számottevő köztük. (Itt ugye meg legalább 3* annyiba, de sokszor ennek többszörösével is többe kerülnek a grand cruk.)
Potenciál kérdés. Gyakran hallani kóstolásokkor a kemény savú, és/vagy kemény tanninú borokra, hogy ez mintegy jelzi, hogy hosszú életűek lesznek, most még fiatalok, de nézzük csak meg x év múlva. Egy ideje szkeptikus vagyok ezzel egy kicsit. Ez a sor is ezt erősítette tovább. A premier cru-k is remek borok voltak, de inkább voltak kemények és fiatal érzetűek. A grand cru-k sokkal csiszoltabbak és harmónikusabbak már most. A nagyobb gazdagság mellett a szerkezeti alkotók is sokkal nagyobb összhangban voltak. Pedig a tapasztalatok szerint a potenciáljuk is egyértelműen nagyobb kell, hogy legyen."
A képet innen vettem: www.vinalytics.com