A Borrajongó

Nagypéntek, bor

2015. április 10. 06:00 - drbarta

Clos des Vignes du Maynes, Cuvée 910, Mâcon-Cruzille, 2013

Kedves hozzászólónk silvousplait eddigi remek Jura-cikkjei után, ezúttal vendég "Burgundia-rovattal" jelentkezik. :)  Fogadjátok szeretettel!

Van egy órám, hogy írjak egy borról, pedig, most, hogy fele üvegnyit megittam belőle, enyém lehetne az Örökkévalóság is. Szögezzük le nyomban: nem vagyok hívő, azt azonban vallom, hogy a mélyben a szálak összeérnek, a bölcsesség gyökere közös, és minden halandóságunk ellenére, kárpótlásként  van némi remény.

p1110483.JPG

Ahhoz, hogy eljussak a borhoz, a történetet Aquitániai Vilmossal, a Jámborral, az Ájtatossal kell kezdenem. A herceg 910-ben földet adományozott a Cluny Apátság alapításához a Mâconnais-nek hívott vidék nyugati szélén. Az akkori világ leghatalmasabb templomát szentelték fel itt 1095-ben: harangjai öt toronyból szóltak, hajója 187 méter hosszúságú volt. Tekintély és hatalom a falakban, a fejekben, az évszázadokban: közvetlen pápai fennhatóság, ellensúly és hadállás a német uralkodókkal folytatott invesztitúraharcban, több mint 1500 rendház szerte a keresztény univerzumban... A francia forradalom idején (1790) bezárják, 1798 és 1823 között pedig módszeres és kitartó rombolás folyik (mennyi látnivaló maradt fenn mégis !).

Az apátságnak bort hozó szőlők ? A föld ugarrá lehet, de azért nem vész el, és az emléke is csak nehezen. Julien Guillot nagyapja az ötvenes években házat és két hektárt szerez a Cruzille faluhoz tartozó Sagyban. A szőlőt Clos de Maynes-nek hívják. A nagypapa olvas latinul, és nem hagyja nyugodni a név. Molyolni kezd az apátságban megmaradt térképek közt, és így derül ki, hogy sajtóhibáról van szó: a Maynes eredetileg Moynes, ami a "szerzetesek" kifejezés (moines) régies alakja. Dűlőrekonstrukció, birtokbővítés következik (2 hektárról 6 és félre), majd bioművelés 1958-tól (!) kezdve, melynek köszönhetően az itteni szőlők azóta sem láttak modern kemikáliát.

Megbecsülni lehetne csak, hogy a középkor melyik hajnala óta szüretelnek ebben a kertben. Az itt nevelkedett szőlő ökrösszekéren érkezett anno a kábé tíz kilométerre fekvő blanot-i rendházba, hogy ott, lábbal történő taposást követően, a következő tavaszra halovány cseresznyepiros bor legyen belőle, az apátság tulajdona, misebora, világi emanációja. Hogy írjon így az ember a valaha volt, Európa-szerte tisztelt-félt bencés tekintély, no meg az évszázadok árnyékában ? De főként: hogyan lásson hozzá a tényleges munkának, ha egyszer tulajdonává lesz ez a történelem terhétől édes és nehéz örökség ?

Nos, Julien Guillot, a jelen tulajdonos bár fiatal, de vélhetőleg nem szívbajos ember. A történelem számára annyi, amennyit a jövőből ki lehet faragni belőle. Új telepítések, új metszési mód és új oltvány. A roche mère fölött a termőtalaj helyenként csak húsz centiméter. A legnagyobb fa azonban, amibe a borász a fejszéjét belevágta, mégsem a meglévő szőlőskert, hanem a szomszédos, erdővé vadult másfél hektár, amelynek betelepítését a borász, egy két éve megjelent könyv lapjain legkorábban 2020-ra, 2022-re becsülte. Addig is... pinot noir, gamay és chardonnay egyenlő arányokban a tanúsítottan biodinamikus birtokon. A prés 1895-ből származik. A vörösborok esetében az erjesztés a Beaujolais vidékről ismert macération carbonique módszerrel történik (a kádakba pakolt egész fürtöket szén-dioxid nyomása alá helyezik). Az érlelés kishordóban, seprőn zajlik, átlag 11 hónapon keresztül. Hozzáadott kénnek egyetlen borban sincs nyoma. A kóstolót a pincében meglepetések várhatják: előbb a frissen bontott, majd a három napja nyitott üvegből kortyolja... ugyanazt ?! (Egy zarándoklat ötlete a közeljövőre... Távolság nem számít.)

Cuvée 910, a Cluny Apátság alapításának éve. Írhat róla a monitortól gyulladt szemű, borostás arcú technokrata is, mert a bor ökumenikus. Óhatatlanul felmerül persze a kérdés: ugyan mi maradt a borok szakralitásából bizonyos kritikusok felbukkanása óta ? Silicon Valley-ihlette analitika, spotlámpák, laptopok és workshopok... (Magyarul nem lehetne, kérem ? Vagy még inkább latinul, mely nyelven még olvasott a birtokalapító nagypapa ?)

A Cuvée 910 az pinot noir, gamay és... chardonnay egyenlő arányokban, akár a szőlőskertben, akár talán hajdanán, az Apátság hosszas fénykorában. Halovány cseresznyepiros, mint mindig is volt, és lábbal tapossák most is, bár nem a valamikori rendházban. Ökrösszekerek sincsenek már, helyettük holmi évezredes szellemiség, menedék mindenfajta sápkóros technokrácia elől. Olyan, akár Nagypénteken a tisztulásra váró szellem, ha készen áll: csupasz, légies, pőre. Cseresznye és eper a nehéz titkokat borító leplek könnyedségével. Mozart Rekviemje, a halandó magánya, a halandó reménye. És mert a mélyben mindenféle igazság egy tőről ered: keleti fény, keleti esztétika és letisztultság: tetszőleges hely a föld, az ég és az ember hármasában, alfától az omegáig rezzenetlen egyensúlyban. A szélcsendes tenger színét se hordó-, se alkoholérzet nem fodrozza, a tükör pedig mentes minden homálytól és vetemedéstől.

Ha úgy tetszik... Egy ilyen palack nem születik történelem nélkül. A jelene címke-esztétika, az évjárat helyett csupán "Récolté le 15 octobre 2013", 11,8%-os alkohol, szűretlen bor, Demeter-tanúsítvány és 25 euró a kasszánál. Profán ez a világ, nagypénteki (ha van ilyen) a telitalálat és 75 centiliter a remény füstös, hasas üvegekben. 

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr607345876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.04.10. 06:39:09

Egyedi hangulatú poszt, ahogy a bor is annak tűnik. :) Köszi.

ungert (törölt) · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.10. 08:19:52

Kiváló írás, köszönjük, hogy megszületett.

loading 2015.04.10. 09:44:34

Nekem "nem jött át".

silvousplait 2015.04.10. 09:47:09

@furmintfan @ungert: Halas koszonet. Valoban egyedi hangulatu bor.

@loading: nem baj... Ilyet megiscsak inni a legjobb.

nick: 2015.04.10. 10:26:24

wow!
sztem ez egy különösen kiváló írás - gratulálok!
...és szívesen olvasnék még további hasonlókat Tőled

silvousplait 2015.04.10. 12:10:43

@nick:: Nagyon szepen koszonom :)

Syntax Error · http://vino.syntaxerror.hu/ 2015.04.10. 20:14:34

Az erdeklodesemet sikerult felkelteni, kulonleges bornak tunik, de az teny hogy nem nagyon tudom elkepzelni se hogy milyen lehet :) viszont az iras hangulata jo megint, kellenek az ilyen kitekintesek

dagadtos 2015.04.10. 22:51:43

Ittál már rossz francia biodinamikus kénmentes bort? Ami oxidált volt, bizonytalan, netán egér ízű? Vagy csak szimplán gyenge?

zoli 2015.04.11. 08:19:40

"pinot noir, gamay és... chardonnay egyenlő arányokban, akár a szőlőskertben, akár talán hajdanán"
Az valóban stimmel, hogy a régi értelemben vett sillerbort (ma kastélyos, nálunk törvény tiltja az ilyesmit) Európa-szerte készítették, viszont ebben a formációban bajosan szöszölhettek vele a szerzetesek. Annak ellenére ugyanis, hogy Burgundiához régi dolgokat vagyunk hajlamosak kötni, a chardonnay-t tudományosan 1872-ben különítették el a pinot blanc-tól, olyannyira hasonlít egymásra a két szőlőfajta (a levél vállöblének belső részét ér határolja, a pb-ét nem, ez a kapaszkodó). Nevét arról a kistelepülésről kapta, ahol a legjobbnak tartott bor készült és a legnagyobb arányban szaporították el a fajtát. Szóval létezett már korábban is, de fajtatisztán csak ezek után kezdték el telepíteni és vette át később a vezető szerepkört a borvidéken.

zoli 2015.04.11. 08:28:07

@zoli: még vmi, ez ugye 2/3 rész kékszőlő és 1/3 rész fehér, ami szintén jellemzi a klasszikus sillerbor arányait, Svájcba több helyütt is a 60% pinot és 40 chasselas-ra esküsznek, egy kis baranyai faluban élő svájci nagyon jó érzékkel készít borokat (is), zweigelttel és olaszrizlinggel reprodukálta ezt a bortípust, nekem nagyon ízlett.

silvousplait 2015.04.11. 08:42:13

@zoli: Koszonom a szakszeru kiegeszitest :) Megvallom, "alkoholos hevuletemben" nem koncentraltam a fajta tortenetere... Nyilvan valami egyeb kortars szolo kerulhetett a hazasitasba. Mi az a "kastélyos" bor, amit naulnk torvenyileg tiltanak ?

silvousplait 2015.04.11. 08:43:19

@Syntax Error: Koszi ! Szerintem, amit zoli megirt, az jo megkozelites.

zoli 2015.04.11. 10:14:20

@silvousplait: ma ugye a siller kizárólag kékszőlőből készülhet. Régen ez nem így volt és azokon a vidékeken, ahol még készítenek ilyesmit (Svájc, elvétve Baden-Württemberg, Szászföld), ott is afféle "vágottat" készítenek.
Meggyőződésem szerint azért határoztak a kékszőlő kizárólagossága mellett, mert ahogyan a rozénál is tiltva van a kutyulás (márminthogy a szar fehérből pár százalék vörössel jobban csengő és könnyebben értékesíthető rozét csináljanak, ettől óvják a bortípust, annak minőségét), úgy a siller jelenthetett volna egérutat a trükközőknek. Bár a sillernek nincs akkora nimbusza nálunk és jellemzően hagyományosan vegyes szőlők egybeszüreteléséből és vagy végig vagy részlegesen héjon erjesztve készítették, vélhetően a későbbi házasítás se elvetendő megoldás, amennyiben tudatosan alkalmazzák. Sommásan tehát annyi történik, hogy a mindenkori törvényalkotóink és az azt megszavazó vezetőink ezügyben is inkább a potenciális törvényszegőt látják az egyszeri magyarban, mintsem az értékteremtőt, a hagyományőrzőt, a tenni akarót, így elébe mentek az esetleges kutyulásoknak egy valójában történelmietlen döntéssel.
A kastélyos bor a német Schillerwein (~csillogó, ragyogó színű) magyar megfelelője, azért érdemes ezt használni pl. a fentebb is leírt borra, mert ezzel rögtön elkerülhetjük a készítésével kapcsolatos félreértéseket.
Nagyjából 150 éve (pl. Keleti Károly Szőlészeti Statisztikájában, 1873) Magyarországon még megközelítőleg annyi sillerbor készült mint vörös (ez utóbbi legjavát is lehet, hogy ma ránézésre sillernek hívnánk), de már akkor úgy vélekedtek, hogy azok az elmaradottabb szőlőtermő vidékek, ahol arányaiban nagyobb hányadban készül siller, mint tisztán fehér- vagy vörösbor. Ha abból indulunk ki, hogy mindent egybeszüretelt a gazda szín, érési idő, stb. figyelmen kívül hagyásával, igazat is adhatunk ennek a megállapításnak, de ebből még nem következik értelemszerűen az, hogy a siller, mint olyan egy alacsonyabb rendű valami volna, ahogyan egy tudatos házasítás vagy vegyes ültetvény (gemischter Satz) bora akár összetettebb, gazdagabb, jobb is tud lenni egy fajtatisztán elkészített bornál, csakhát a közvélemény - sajnos - egy ideje már azokra bukik, azokat szokta meg. Ez meg az én vesszőparipám, ezzel passzoltuk át a lasztit az újvilág és borgyárak térfelére és értékeltük le a termőhelyet, ami ugye nem reprodukálható vagy hamisítható.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.11. 11:16:58

Hiába a vonzó hangulatkép, azért ettől kénmentes izétől megrettennék, az tuti.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.11. 12:29:16

@zoli: A törvény/szabályozás ide vonatkozó passzusait nem ismerem, na meg én amúgy sem utazom kék szőlőben. Ezért had kérdezzek erről még.
Jól értem, hogy akkor ma Magyarországon kék és fehér szőlőt egyben nem szabad feldolgozni, vagy csak mustként nem szabad házasítani, vagy borként tilos ez? Vagy szabad csak nem szabad kastélyosnak-sillernek-rozénak nevezni?

zoli 2015.04.11. 19:38:10

@BZoltan: tudtommal nincs ilyen törvényileg elismert kategória, hogy kastélyos, míg a rozénál, sillernél a kék- és fehér szőlő keverése tilos, amennyiben borként szeretnénk forgalmoba hozni. Ettől függetlenül kerti/háztáji minőségben továbbra is készülnek ilyen borok.

Szegediszomelijé 2015.04.11. 19:47:03

Kőnyvet mikor írsz? Megvenném:-)

silvousplait 2015.04.12. 08:08:09

@zoli: Koszonom szepen, nagyon tetszett, amit irtal :))) Jo tudni, hogy az ilyesfajta bornak komoly hagyomanyai vannak. Franciaorszagban ez az elso feheret vorossel kevero siller, amivel talalkoztam (ha csak nem szamitjuk azt, hogy Champagne-ban lehet fajfeheret fajvorossel keverni, ha jol emlekszem). Azt viszont nagyon nem jo tudni, hogy a nalunk szokasos kronikus es sulyos bizalomhiany itt is erosen megmutatkozik. Bar a mufaj a franciaknal ritka, a hivatalos minositessel (AOC Mâcon-Cruzille) ugy latszik, megsem volt gond. Valoszinu, hogy itt nem tekintenek mindenkit potencialis borhamisitonak ! Mindent egybeveve, nekem felettebb szimpatikus a mufaj, a targyalt bor pedig szerintem kulonleges, ami a szememben tobb, mint ha megprobalnam "nagy bornak" beallitani.
Megegyszer koszonom, nagyon jo volt tanulni ismet valamit :)

silvousplait 2015.04.12. 08:10:04

@Szegediszomelijé: Koszonom szepen. Az az igazsag, hogy nekikezdtem egynek ugy masfel honapja (a Jurarol, es nemcsak a borairol); Termeszetesen sokkal lassabban haladok vele, mint kellene.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.12. 10:28:30

@zoli: De házasítani szabad kék és fehér szőlőt nem? Vagyis simán palackozhatsz olyan bort amiben 85% kékfrankos és mondjuk 15% rajnai van? Sőt, ha jól értem akkor ezt még OEM kékfrankosként forgalomba is lehet hozni? Vagy nem?

Doxa 81 2015.04.12. 11:13:42

@BZoltan: Igaz ugyan, hogy nem hozzám intézted a kérdést, de talán nem baj, ha én is válaszolok. Nem, nem hozhatnád forgalomba OEM kékfrankosként. OEM esetében a pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, CO2 hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor és CO2 hozzáadásával készült gyöngyözőbor kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása. OFJ esetében pedig pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő kivételével tilos.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.12. 11:48:36

@Doxa 81: Köszönöm a válaszod. Így már világos. FN kategórában engedélyezett ez?

zoli 2015.04.12. 12:29:41

@Doxa 81: értem, és a kékszőlőből készült fehér pezsgő alapbor házasítása fehér szőlőből készülttel OEM-ben? Lásd: champagne-i módi. Vagy éppen a rhone-völgyi, régi chianti minta (kis fehér a vörösbe)?
Ismeri a törvény betűje egyáltalán a kastélyos bor fogalmát?

@silvousplait: volna értelme az ilyesminek, hagyományai is vannak, hiszen voltak természetesen tudatos arányban kevert ültetvények is, de mondjuk a hazai piacon egy ilyesféle bor többszörös hátránnyal indulna (nem csak, hogy ismeretlen kategória, még csak nem is fajtabor), persze lehet, hogy az újdonság varázsa eladná, már amennyiben legálisan forgalomba lehetne hozni...

zoli 2015.04.12. 12:31:46

@Doxa 81: nem olvastalak alaposan, bocs, értelemszerűen a kérdésem első fele sztornó.

Doxa 81 2015.04.12. 14:29:48

@BZoltan: FN kategóriában nem tiltott, de ott is vannak előírások, például, hogy FN fehérbornak FN vörösborral való házasítása nem eredményezhet rozé bort.

@zoli: Nem, ebben a formában, hogy "kastélyos", nem. A jogi szabályozás a "sillert", mint hagyományos kifejezést ismeri.

zoli 2015.04.12. 18:54:24

@Doxa 81: mármint az eredeti "vágott" sillert? és melyik kategóriában futtatható?

Doxa 81 2015.04.12. 20:23:10

@zoli: Nem, a jelenlegi szabályozás siller alatt a kizárólag kékszőlőből készült sillert érti. A hagyományos kifejezésként való nevesítés nem azt jelenti, hogy a hagyományos házasított verzióra gondol. A "hagyományos kifejezés" a szabályozás szövegének alkalmazásában azt jelenti, hogy az ide sorolt kifejezések valamilyen borkészítési vagy érlelési eljárásra, a termék történetéhez kapcsolódó eseményre, a származási hely jellegére, vagy épp színére utalnak.
Nem tudom jól értelmezem-e a második kérdést, de ha nem, majd újra nekifutok :) Szóval siller csak OEM vagy OFJ lehet.

zoli 2015.04.12. 21:41:23

@Doxa 81: szerintem akkor jól gondoltam elsőre is. Siller ugyebár kizárólag kékszőlőből készülhet. A kastélyos fogalmát nem ismeri a törvény, azaz egyik - ténylegesen - hagyományos elnevezése alatt se lehet forgalmomba hozni ezt a bortípust. Legalábbis úgy értelmezem, hogy kizárólag a bubis kategóriákban lehet keverni a különböző színű fajtákat.
Az általad hagyományosnak titulált - mai - sillernek szerintem túlontúl messzire nem nyúlhatnak a gyökerei, hiába rögzült így már szakmai körökben is, rendszerváltás utáni történetnek gondolnám, legfeljebb átkosi hagyatéknak. Tudható-e egyáltalán miért volt szükség anno a váltásra?

A második kérdés mellékszálként jutott eszembe: van-e lehetőség vörösbor kapcsán pár százaléknyi fehéret házasítani hozzá (illat, gyümölcs, sav, stb. pótlásaképpen)?

Doxa 81 2015.04.13. 10:21:34

@zoli: Jól értelmezed, a kékszőlő-fehérszőlő házasításból született sillert semmilyen néven nem lehet forgalomba hozni, de az első kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni.
A másik kérdésed kapcsán: OEM/OFJ esetében nincs rá lehetőség, hiszen az, függetlenül a hozzáadás céljától, ugyanúgy házasítás lenne, ami pedig - ahogy azt már beszéltük - a bubisak kivételével tilos. Vörösborba fehérszőlőből (illetve fehérborba kékszőlőből) származó borászati termék legfeljebb a sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával történő alkoholtartalom-növelés és az édesítés kapcsán kerülhet, mert ezek nem tekintendők házasításnak.

Kusuma 2020.08.18. 19:30:59

A kommentekben említett „vegyes” sillereken túl aktuális példa a fehér és kék szőlők együttes erjesztésére (a Rhône-völgyi példákon túl) Riojában a clarete, ami ott egy kis régióban elterjedt, és általában 75% viura és 25% grenache alkotja.

Originally, claretes were made mainly in the upper valley of the Najerilla river in Rioja Alta around the villages of San Asensio, Cordovin, Badarán, Azofra and Alesanco. This style has become so popular in northern Spain that clarete lovers just ask for “un Cordovin”.

Bővebben: insiderioja.wordpress.com/2018/06/06/rioja-rosados-and-claretes-are-taking-markets-by-storm/

A hivatalos szabályozásban az egészet színkérdésnek tekintik (pedig bőven több annál szerintem): www.riojawine.com/wp-content/uploads/1/2019/06/INFORMATION-GUIDE.pdf

Mindenesetre valahogyan hivatalosan is működik, lehet kapni kereskedelmi forgalomban claretét.

Azt hiszem, a paksiak is díjaznának egy hasonló megoldást az eredeti, „vág(y)ott” sillerükre. :-)
süti beállítások módosítása