Eddig úgy tűnt, hogy az idei tél sem a vastag hótakaróról és a fogcsikorgató hidegről marad emlékezetes, január vége táján sorra dőltek meg a melegrekordok. Persze még így sincs igazán rosé-szezon, de ambiciózusabb, tartalmasabb tétel ilyenkor is lecsúszhat. Tavaly ilyenkor is egy balatoni rosé-t ajánlottam, most folytatom a sormintát, ezúttal egy Figula borral. A Bella Róza 2016 óta készül a pincénél, cabernet sauvignon adja az alapanyagot és hordót is bevetnek a borkészítés során, bár az évek során visszafogták a fa használatát.
Figula Bella Róza 2023
A borhoz a balatonszőlősi Öreghegy-dűlő 0,6 hektáros parcellájáról szeptember végén szüretelték a cabernet sauvignon-t. A must spontán erjedt tartályban és 300 literes használt hordókban, végül 7 hónapig érlelődött finomseprőn.
Lazacszínű, átlag rosé-nál sűrűbbnek ígérkező bor fogad a pohárban. Az illat kezdetben visszafogott, lassan nyílik, közepesnél nem is lesz intenzívebb. Piros gyümölcsök tűnnek fel először, a cseresznye vezet, majd málna és eper csatlakozik. A háttérben felsejlik egy kis seprős-krémes jegy és késhegynyi fűszerpaprika, de nem zavarják a gyümölcsösséget. Kóstolva tartalmas, széles savak és enyhe krémesség találkozik a kortyban. A hordó csak hozzáad a textúrához, a fát nem érezni a borban. Az ízvilág tökéletesen leképezi az illatot, cseresznye, málna és eper vezet, némi citrus, pink grapefruit és finom fanyarság is elkíséri a közepesnél hosszabb lecsengést. Nem a provence-i stílust próbálja utáznozni, de az átlagnál komolyabb rosé, elegánsabb kiadásban, mint az anno kóstolt 2017-es évjárat. 6p- (4950 Ft - Bortársaság)
