A balatonszőlősi szőlész-borász testvérpár, Fodor Béla és András - vagy ahogy mindenki ismeri őket és a boraikat, Béla és Bandi - leginkább a korrekt, jó ivású, nem túlbonyolított reduktív fajtaborok révén kerültek be a boros köztudatba. A tavalyi Balatonfüredi Borheteken kellemes meglepetés volt az addig sosem látott öreg tőkés szőlőből készült, válogatott sauvignon blanc-juk, amit korábban mindig beházasítottak az "alap" sauvignon blanc-ra, 2020-ból azonban külön tételként került palackba. Akkor úgy éreztem, hogy a bor komplexitás és izgalomfaktor szempontjából is kiemelkedik a pince szortimentjéből és az egyébként több szép bort felvonultató fesztivál-mezőnyben is emlékezetes maradt.
Az új tétel - ha jól emlékszem - még valamikor télen került ki a Bortársaság boltok polcaira, később, mint vártam. Húsvétkor bontottam ki a palackomat, kb. 8 hónap telt el a korábbi találkozás után, és bár csalódásban nem volt részem, meglepetésben igen, mert a bor egészen más arcát mutatta, mint legutóbb.
Béla és Bandi Öregtőkék Sauvignon Blanc 2020
A bor - mint a címkén is szerepel - 1970-es telepítésű tőkék terméséből készült, a Kisgella dűlőben található, erdő által határolt ültetvényről. A szőlő tartályban, spontán erjedt, majd rövid ideig hordóban érlelődött.
A tavalyi Balatonfüredi Borhetek alkalmával ezt írtam róla:
"Szép, fajtajelleges, nem tolakodó illatáról nekem Sancerre borai jutottak eszembe: bodza, egres, citromfű, citrusok, némi csalán. A korty lendületes és tartalmas, finoman olajos, jól kitölti a kereteit. Az illathoz hasonlóan citrusok, citromhéj, citromfű, bodza, egres, zöldalma, zöldfűszerek adják az aromákat. 6p+"
Az illat most se nem friss, se nem harsány, sokkal érettebb karakterű, bár jó az intenzitása, inkább már egy fejlett, megállapodott bort sejtet. Zöldes, füves, citrusos jegyek helyett inkább érett sárga húsú gyümölcsöket érezni, némi zöldfűszerrel, a háttérben már talán aszalt gyümölcsök is felsejlenek. Kóstolva kerek, jól kitöltött a korty, ugyanakkor savak szépen megtartják, a háttérben a hordó és talán leheletnyi maradékcukor is hozzátesz kicsit a struktúrához. Az illathoz hasonlóan érett sárga húsú gyümölcsök - sárga alma és szilva, némi érett citrus - játsszák a főszerepet, a háttérben halványan pici zöldfűszer, citromfű és enyhe sósság. Az első találkozáshoz képest a struktúra nem változott - talán a savak kerekedtek tovább egy kicsikét -, az aromatika viszont sokat, legalábbis az eltelt időt figyelembe véve, meglepően sokat. Nekem ebben a formában is tetszett a bor, találtam benne izgalmat is, de a további érlelést már kockázatosnak tartanám. 5p+ (3090 Ft - Bortársaság)
