A félédes bor amolyan mostohagyerek, átmeneti kategóriaként nehéz vele mit kezdeni. Édesnek túl száraz, száraznak túl édes, és talán a korábbi évtizedek pancsolt lőréi is árnyékot vetnek a műfajra. Könnyen lehet, hogy tévedek, de szerintem a kategória kedvelőinek nagy része inkább az áruházak alsó polcain keresgél, a minőségi félédes borok pedig legjobb eséllyel talán a fogékonyabb közönséggel rendelkező gasztronómiai egységekben találhatják meg helyüket.
Bátor húzás volt Rácz Erikától, a Sanzon Tokaj tulajdonosától és borászától, hogy első sárgamuskotálya éppen félédes kategóriában "indul" (bár ebben a meleg 2018-as évjáratnak és az ebből következő magas cukorfoknak is lehetett szerepe). A napokban kóstoltam meg a nemrég debütált, "Fleur" névre hallgató bort.

Sanzon Tokaj Fleur Sárgamuskotály 2018
A tétel feléhez a szőlőt egészfürtös préselték, a másik fele bogyózva préselés nélküli színlé. A tartályos erjedést követően rövid, 3 hónapos seprőn tartás után került palackozásra a bor. A cél a friss, gyümölcsös illatok és ízek megőrzése volt.
Az illata nem túl intenzív és távolról sem tolakodóan muskotályos jellegű, leginkább édes alma dominálja, egy kevés édes szőlő és minimális trópusi gyümölcs kíséretében. Kóstolva is édes alma, édes szőlő, egy kevés citrus, ananász és trópusi gyümölcs érezhető ízében. Melegedve az illat picit tompul, az íz viszont sárga húsú gyümölcsös, enyhén trópusi irányba mozdul el. A maradékcukor-sav egyensúly előbbi felé billen, a kortyban némi fenolosság, pici kesernye és melegedve egy kis alkoholos melegség érezhető. A muskotály fajtajellege aránylag visszafogottan érvényesül, hogy ez mennyiben köszönhető a borkészítési metódusnak, a maradékcukor esetleges takaró hatásának, illetve az évjáratnak, azt nem tudom. Hibája nincs a bornak, de beleszeretni sem tudtam. Ázsiai kaják mellett talán jobban kiteljesedhet. 5p- (2200 Ft körül - pincétől, borbolt,hu, DemiJohn, Fillthewinebox)