A tavalyi és az idei év talán legnagyobbb felfedezése számomra a Joblot pince volt. Egészen más szemmel nézem azóta Burgundiát. Nincs már szükség mélyen a pénztárcába nyúlni, ha valami rendes burgundira áhítozunk. Huszonkét-három Euróért olyan borokat adnak vörösben és fehérben egyaránt, amelyek előtt tényleg le a kalappal. Korábban a Terroir Clubban is kapható De Villaine borok is okoztak elraktározandó élményeket, így logikusan vetődik fel a gondolat, hogy a már bevált neveken túl is érdemes lenne tovább kutatni a Cote Chalonnaise környékén.
A Jacqueson pincét 1946-ban alapították. A székhely az inkább fehérborosabb Rully-ben van, de vannak területeik Mercurey-ben és Bouzeron-ban is, mára 13 hektár az összterület. A termelésük 60%-a fehér bor. Az alapító Henri után a 70-es években a fia Paul vette át a gyeplőt szép fokozatosan, majd 2006-tól az ő lánya, Marie irányítja a birtokot. Elég sokféle dűlőből jönnek piacra termőhely-szelektált tételekkel, a legtöbb boruk 15-20 Euro közé esik. Első ismerkedésnek vettem tőlűk egy vöröset és egy fehéret.
Rully 1er cru Les Cloux 2014: Majdnem 50 éves tőkékről. Egy éves hordós érlelés, ezek 25%-a új. Friss cseresznyés gyümölcsösség, minőségi hordó diszkrét konyakmeggyes-puncsos-toastos fűszeresség képében. Némi földesség, meszesség. Másnap ez utóbbiak visszahúzódnak, de több fűszer érkezik, pici ánizsosság, mentol, kömény, szegfűbors. Nagyon szép. Kóstolva közepes testű, intenzív ízű, vitális gyümölcsösséggel. A tannin érintésnyi, a savak viszont átjárják az egész kortyot, mi több adnak az egészhez egy csomó játékosságot. Közepesnél nagyobb anyag, tisztességes hosszal, jócskán élménybor szintű beltartalommal. Nincs benne akkora erő, mint a legkomolyabb Joblot-kban, de azoktól talán kerekebb és simább tapintatú, miközben komplexitása is minimum azon a polcon jár. Jó lesz erre a pincére is odafigyelni. 6 pontra lőttem az első poharat, a végére a 7-et se sajnáltam. Les Passionnés du Vin. 18 Euro.
Rully 1erCru La Pucelle Blanc 2014: Na nézzünk egy fehéret is tőlük. Huszonéves tőkék, 1 éves tölgyfahordós érlelés melyek 20%-a új. Jelentős fajelenlét, de az a fajta amit kedvelek, vajas-pörkölt magvas és egyáltalán nagyon jól illeszkedik a többi alkotóhoz. A műfajnál általánosságban direktebb, érettebb, trópusiasabb gyümölcsösség, némi mézesség, fehér szirmú virágok, visszafogott krétás ásványosság. Szájban meglepően nagyvonalú. Telt ízek, kifogástalan kerekség, kifejezett krémes konzisztencia és annyi sav, ami átjárja a kortyot, kiemeli ízeit, de semmiképp nem akarja acélosságig szikárrá tenni. Koncentráció, mélység, hossz alapján közepesnél nagyobb, nem szándékozik komolyabb premier cruket idéző struktúrát villantani, de öröm tekintetében meg mégis túlnő a kategóriáján. Itt az első kortyot tettem rögtön 7 pontra, aztán magamra szóltam, hogy hékás, mi lesz a szerkezettel (mert hát ugye egy rendes borbloggernek mi más is lenne a legfontosabb:)), így maradt végül 6+. Les Passionnés du Vin 19 Euro.