A tavalyihoz hasonlóan idén is megrendezésre került a lassan-lassan hagyományossá váló Eger-Szekszárd Bikavér Párbaj. Az eseménynek a Corinthia Hotel grandiőz bálterme adott otthont, ahol a legjelentősebb bikavér termelők sorakoztak fel, hogy szalonkörülmények között adjanak számot a bikavér jelenbeli állapotairól. Furmintfannal jártunk a rendezvényen, hogy képben legyünk bikavérben.
Az írást egy értékeléssel indítjuk, aztán jönnek a rövid kóstolási jegyzetek. Akit bővebben érdekel, a kiállított borok részletes adatlapját itt megtalálja.
(akov) Eger értékelése
(1) Forrásaink szerint a tavalyi Bikavér Ünnep botrányos körülményei miatt (emlékeztető: számtalan dohos tételt kínáltak az egri termelők) idén elővigyázatos válogatáson estek át a borok. Egyrészt ez dicséretes, másrészt pedig a borvidéket érintő súlyos pincehigiéniai problémának az elkendőzése. Mi is írtunk a témáról a nagy port felverő „Nagy gáz van Egerben” c. cikkünkben. Állítólag a válogatáson „több bort is kiszórtak”. Hogy mennyit és melyeket, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Bárhogy is volt, legalább három problémás bor így is átjutott a szűrőrendszeren, ami a huszonpáras mezőnyt nézve 10% feletti arány.
(2) A kóstolón felvonultatott egri borok zömmel a 2011-2012 évjáratokból származtak. A két meleg év, kombinálódva a helyi fajtákkal és szőlészeti-borászati berendezkedéssel, nem nagyon számítanak jó évjáratnak. A borokban kevés a sav, az extrakttól és alkoholtól (még ha nem is alkoholosak amúgy a borok úgy általában) édesek, aromatikájukban szinte kivétel nélkül semmi frissesség, uralkodnak bennük a túlérett gyümölcsös és a hecsedlis jegyek.
(3) Szigorúan magánvélemény, de ennyi középszerű bort egyben én régen láttam. Nem volt tétel, ami kiemelkedő vagy akár csak egy rövid tapsra érdemes lett volna (egy kis maroknyi borra adtam volna jó szívvel 6 pontot). Export esetén nagyon kétséges volna számomra, hogy kinek és milyen áron lehetne eladni az Egri Bikavéreket, de azt gondolom az alsó-középkategória az, ahová beférnének, kb. 8-10 Euró palackáron. Szomorú, de sajnos ez ma a valóság. Az ember ilyenkor visszagondol a 2000-es, 2002-es, esetleg 2003-as és talán a 2006-os egri borokra, amelyeket kóstolva hittük, hogy Eger a Villányt váltó új favorit, a meredeken emelkedő és sziporkázó csillag. Sajnos az időközben eltelt évtizedben ez a bizonyos csillag szépen visszasüppedt a horizont mögé. Az említett régi évjáratok borai pedig gyakran még ma is kiválóak. Vajon mi történik Egerben?
(4) Az Egri Bikavér koncepciója még mindig kialakulatlan, hiába a kékfrankosra kell felfűzni az egészet, nem nagyon érezni, hogy ez egy egyedi, karakteres borházasítás lenne. Távolról nézve csak szimpla, egyszerű vörösbornak tűnik, amely csak ritkán készül el olyan magas szakmai színvonalon, ami a nemzetközi szereplésre is alkalmassá tenné. Ugyanakkor az eredetvédelmi szabályozásnak megfelelően röpködnek a „Superior” és „Grand Superior” megnevezések a címkéken, amely alapján azt sugallják a palackok, hogy a világ legjobb borait töltötték beléjük. Egyrészt mintha megint nem tudnánk magyarul beszélni, másrészt önkritikát kellene gyakorolni, mert mögöttes tartalom nélkül semmit nem érnek az eredetvédelmi kategóriák.
(5) Megint csak úrrá lett rajtam az az érzés, hogy a borászoknak jobban oda kellene figyelniük arra, mely kádárok hordóival dolgoznak. Egyes esetekben egy jobb minőségű hordó csodákat tehetne a borral.
(furmintfan) Szekszárd értékelése
Szekszárdon mintha egységesebb lenne a kép, stílusban közelebb állnak egymáshoz a bikavérek, mint egri társaik (már tavaly is ez volt a benyomásom, és mellékesen az új szekszárdi palack is segít az egységes megjelenésben). Hibás borokkal nem, alkohol- és tanninszörnyekkel is egyre kevésbé lehet találkozni a szekszárdi tételek között, bár főleg a drágább boroknál még most gyakrabban fordulnak elő egyensúlybeli problémák. Az "alap" bikavéreknél viszont – bár ebben biztos a 2013-as évjárat is közrejátszott – akadtak lendületes, gyümölcsös, jól iható borok. Mindazonáltal a kiugróan jó, érdekes, izgalmas bikavérek Szekszárdról is kevesen voltak.
A kóstolt Egri Bikavérek:
Besenyei Borház Classicus 2012
(akov) Erős fa, közönséges, tejkaramellás illat, édes a hordótól. A fán kívül fekete földes, fekete bogyós, nem lenne rossz, de a fa visszahúzza.
(furmintfan) Szederlekvár, édesgyökér, érett gyümölcsök, kis zöldfűszer, kovászos uborka és földes jegyek, pici kilógó hordóval.
Besenyei Borház Superior 2013
(akov) Jóval kevesebb és szebb fát mutat. A sav emelkedett, szépen definiált a gyümölcsösség, a sav viszi a lecsengést. A végén egy kis pop-fa azért beficcen, de nekem tetszett. Egerből az egyik legjobb tétel.
(furmintfan) Ánizsos, negrós, erdei gyümölcsös illat- és ízvilág, jó felépítés, kellően lendületes savak.
Bolyki 100% Classicus 2013
(akov) Sok és igen közönséges fa. Poros, kesernyés tannin, faszenes pörkölés, fáradt fekete bogyós gyümölcsök.
(furmintfan) Lendületes, érett erdei gyümölcsös, édesfűszeres, érdes tanninnal.
Bolyki és Bolyki Superior 2012
(akov) Erős fa, kicsit ő is közönséges. Édes, alkoholos, nem bírja el a beltartalmát. Sok tannin, sok fekete bogyós és lekvárjaik.
(furmintfan) Testes, édesfűszeres, kissé likőrösbe hajló fekete bogyós gyümölcsösség, tapadós tannin.
Gál Lajos Pajados Grand Superior 2012
(akov) A mérsékelten tanninos vonalat képviseli. Sajnos a sava sem túl sok. Matt gyümölcsösség, öreg hordó, definiálatlanság és enyhe pinceszag lengi át.
(furmintfan) Sajnos nem tiszta, enyhe pinceszag, mellette érett, kissé tompa piros bogyós gyümölcsök, közepes test, közepesnél kevesebb tannin.
Gál Tibor Titi 2013
(akov) Virágos és lendületes, elég tartalmas, de sajnos ő is főtt és lekváros, enyhén édeskés is.
(furmintfan) Könnyedebb, lendületesebb, édes piros bogyós gyümölcsökkel, virágokkal, fűszerekkel, szájban kicsit tompa és édeskés. Kicsit kusza még, írjuk a fiatalság számlájára.
Gróf Buttler Classic 2013
(akov) Kissé üres, kissé definiálatlan, emelkedett fával és tanninnal és végre valami savval. A tervezett árához képest nem rossz.
Hagymási Generation 2 2008
(akov) Sajnos a pincedoh uralja. Két palackból is kértem, egyforma volt. Figyelemre méltó, hogy a termelő ezt nem veszi észre!
(furmintfan) Sajnos enyhén dohos, pedig alatta egész érdekesnek tűnik az anyag, virágokkal, málnával, jó intenzitással, nem túl szép fás finissel.
Juhász Grand Superior 2011
(akov) Nagy és testes, édes, hecsedlisen túlérett, ugyanakkor a sava is emelkedett, de izgalom nincs benne.
(furmintfan) Animális, istállós, édesfűszeres illat, szájban elég híg, savanykás gyümölcsökkel, kis likőrösséggel.
(A szerk. megjegyzése: itt a két palack vélhetően eltért egymástól.)
Petrény Borgundi 2012
(akov) A két bordeauxi (cabernet sauvignon és franc) és pinot noir adja a zömét, innen ez a bugyuta szójáték. Némi syrah és kékfrankos egészíti ki. A fa még erős, de nem rossz, a bor jól definiált, elég jó a lecsengése is, de van azért édesség és lekvárok is.
St. Andrea Hangács 2012
(akov) Két hete jött ki. Fűszeres, kadarkás-feeling, más, mint a korábbi évjáratok. Sajnos a bor nem tiszta, a dohosság szélén táncol, többen is panaszkodtak erről, akikkel beszéltem. A tannin keserű, a fa sok, a bor unalmas, sok főtt gyümölccsel a lecsengésben.
(furmintfan) Fűszeres, savanykás gyümölcsökkel, egy pici kovászos uborkával, jó savakkal, határozott hordójelenléttel, és sajnos dohossággal.
St. Andrea Merengő 2011
(akov) Fáradt és főtt fekete bogyós gyümölcsösség, elég sok és markoló tannin, erős fa, lekvárok, kesernye.
(furmintfan) Masszívabb anyag, főtt gyümölcsösséggel, kissé sok fával. A korábbi évjáratok nagyságától szerintem elmarad.
Tarjányi Classic 2011
(akov) Végre egy bor, amiben van valami sav. Ugyan a fa sok rajta, a vanília kikacsint, de a bor tiszta. Ugyan kicsit definiálatlan és édes is.
Tarjányi Superior 2012
(akov) A fahatás elég erős és a minősége is kérdéses. A tannin poros és emelkedett, van sav, de édesség és hecsedli is.
Tóth Ferenc Egri Borvár Classicus 2013
(akov) Könnyed, vékony, semmi frissesség nincsen benne, a sav éppen közepes, a lecsengés fáradt.
(furmintfan) Könnyed, hecsedlis, piros bogyós gyümölcsös, zöldfűszeres, kissé rövid.
Tóth Ferenc Egri Borvár Superior 2013
(akov) Karakteres bor, a fahatás nem túl jó rajta, de összességében rendben van. Itt is van azért lekvár és fáradt aromák.
(furmintfan) Zöldfűszerek, savanykás piros bogyós gyümölcsök, meggy, jó egyensúly.
Thummerer Superior 2011
(akov) Lekvár, kevés sav, kesernyés tannin, fáradt lecsengés. Amúgy nem lenne rossz anyag, de lusta.
(furmintfan) Édesfűszeres, édeskés erdei gyümölcsös, meggyes aromatika, arányos felépítés, csak egy kis lendület hiányzik belőle.
Thummerer Nagy-Eged Grand Superior 2012
(akov) Tartalmas, tiszta, jó tanninnal, hordóval és szép hosszú lecsengéssel. Lekvárokból is kapunk megint és egy még éppen menthető lustaságba fordul végül.
(furmintfan) Sima korty, erdei gyümölcsök, fűszerek, jól adagolt hordó, jó egyensúly, tisztességes beltartalom és hossz.
A kóstolt Szekszárdi Bikavérek:
Eszterbauer Tüke 2013
(furmintfan) Keskeny, könnyed, meggyes aromatika, pici illó, kissé harapós tannin.
Fritz 2012
(akov) Édes, hecsedlis, definiálatlan gyümölcsösség. Fáradó aromatika, kis gumi. Chile-i karakter.
Heimann 2013
(furmintfan) Kicsit zárkózott, tompa, érett gyümölcsös, sok fűszerrel, jó egyensúllyal.
Lajvér 2012
(furmintfan) Eléggé telt, fekete cseresznyés, túlérett erdei gyümölcsös, likőrös, rágós tanninnal.
Merfelsz 2013
(akov) Kakaós ostya illattal nyit, ami érdekes. Édes, alig van sava, erős fa, lekvárok.
(furmintfan) Érett gyümölcsös, meggyes, puha, sima, édes fűszerességgel.
Mészáros Reserve 2012
(akov) Pici égett gumisság, kis édesség, de jó felépítésű bor, profi kivitelben. A hecsedli itt is befigyel.
Németh János Sygno 2013
(furmintfan) Intenzív és könnyed, kék szőlős, virágos, erdei gyümölcsös, élénk savakkal megtámogatva, finom fűszerességgel.
Sebestyén Iván-völgyi 2012
(akov) Kissé édesen lekváros, a sav szerencsére enyhén emelkedett, a fa még erős rajta és minőségben is hagy kívánnivalót maga után, egy enyhe gumis-olajos jeggyel. Mindazonáltal nem rossz.
(furmintfan) Teltebb, gazdagabb stílus, érett meggyel, erdei gyümölcsökkel, piros bogyósokkal, gazdag fűszerességgel, enyhén emelkedett alkohollal.
Takler Reserve 2013
(furmintfan) Érett meggyes, édes fűszeres, sima tapintású korty, jó savak, megfelelő koncentráció, még kicsit kialakulatlan összkép.
Takler Reserve 2012
(furmintfan) Sűrű, közepesnél testesebb, lekvárosba forduló erdei gyümölcsök, kis édesség, emelkedett alkohol.
Vida 2012
(akov) Fekete bogyós gyümölcsök, fekete föld, poros tannin. Nem túl acélos a sav, de azért elegendő, a bor jól van elkészítve, amit lehetett, valószínűleg kihozták belőle.
(furmintfan) Arányos, érett fekete bogyós gyümölcsös, lágyabb, mint a 2013-as, de még nem fordul lustába.
Vida 2013
(furmintfan) Lendületes, finom szövésű, elegáns, telis-tele friss piros bogyós gyümölcsökkel.
(A rendezvényre meghívást kaptunk és elfogadtunk. Nagyon köszönjük!)
