Megint egy július és megint egy Red Earth. Halász Attila immár hagyományossá váló budapesti felbukkanása meleget és ritkán látott ausztrál csúcsborokat szállít. Akinek nem rémlenének fel korábbi beszámolóink, Attila „huszoniksz” esztendeje tengődik a Kenguruk országában és nagyjából ugyanennyi ideje végzi dolgát a fine wine kereskedelemben. A kóstolót már szintén hagyományosan megelőző szűk körű vacsora és iddogálás külföldi-belföldi beszámolókkal, baráti "hogyvagytokkal" és késhegyig menő borvitákkal telt. Sajnos eszembe juttatta, mennyire gyorsan elment megint egy év! A ráhangolás másnapjára ütemezett Red Earth egy kisebb kanyar után végül a Kogartban került a terítőre. A kiváló helyszínen a prémium ausztrál shiraz egészen elképesztő spektrumát barangolhattuk be, kezdve a bármilyen európai kontextusban is megálló, elegáns és kifinomult tételektől egészen a nagyfertályú hömpölygős cuccokig.
A kóstoló egy rövid, de annál érdekesebb felvezetéssel kezdődött. Az idei év melléktémája a hagyományos „bormarketing” kifulladása és manapság tapasztalható vesszőfutása volt. Az előadó szerint a főként történelmi borvidékek kultúrájából táplálkozó, a múltba révedő és a felsőbb osztály életérzésével kommunikáló marketing nagyjából a múlté. Jusson eszünkbe a klasszikus bordeaux-i kép: a biedermeier bútorok előtt pózoló család, drága öltönyök és mellettük a felső tízezerhez tartozó blöki. De ott a gyertyafény felé poharat tartó borász sziluettje, amely a mai napig az unalom határát súroló bormagazinok vissza-visszatérő idillképe. Hány borász vizsgálja vajon a bort gyertyafényben? Aztán azok a bizonyos filozófia mentén csoportosuló „műfogalmak”, mint a "természetes bor", a "természethű bor", az "autentikus bor”, vagy éppen a "kézműves bor". Ezek jelentését hosszan kell magyarázni az átlagos fogyasztónak, a filozófiák határai mentén kitörő viták, és a sokszor kérdéses borminőség néhány év alatt végletesen kiürítik a lankadatlanul kreált kategóriákat. Akármit is csinál a termelő, akármilyen filozófia mentén dolgozik is, végül a bor által kell a munkáját megítélni. "Sokszor elsikkad a lényeg. Mert végül a bornak jónak kell lennie!" – mondja ki az egyébként biodinamika-hívő Halász a végső igazságot. Ha a bor kiváló, akkor jöhet a filozófia, mégpedig akármilyen mennyiségben. „Sok borász egója akkorára nőtt, hogy a borait csak sótlan pogácsa kíséri. Lassan elfelejtjük, milyen élmény bort inni az ételhez.” – színezi Attila a csúcsbor és a fogyasztó között tátongó szakadékot.
A Red Earth idei felállása a klasszikusnak számlált shiraz megjelenési formáira épült, miközben némi bepillantást nyerhettünk abba is, miként próbálják az ausztrál termelők fenekestől felforgatni a borpiacot.
A kóstolt borok:
Gróf Buttler Viognier 2012
Bemelegítő. A fajtától várt édes virágosság helyett krumpli és krumplicukor árnyékolja az illatot. Oxidációnak gondolnám. Szájban is hasonló, egyébként meg jó kis szerkezet sejlik fel, de minden tekintetben fedett. 4p
Clonakilla Shiraz-Viognier Canberra District 2012
Ausztrál nagyklasszikus, több évjáratát kóstoltam, mindig szerettem. Elképesztően vonzó és tiszta, meglepően européer fajtajelleget mutat, hozza az Észak-Rhône hűvösebb jegyeit. Feketeborsos, piros ribizlis, jól felépített, intenzíven gyümölcsös és fűszeres. Remekül alkalmazott fa, a rusztikusság határán megálló sav, kiváló egyensúly. 13,0%. 8p- (93)
Wendouree Shiraz Malbec Clare Valley 2004
A mindig vágyott nagyágyú egy ritka házasítással. Előadónk szerint ez egy elhibázott blend, mert ugye ki az a sügér, aki shirazhoz malbec-ket loccsant? Nálam viszont működni látszik. Egyedien mély és komplex illat, szép érettséggel, rózsával, piros bogyósokkal, marcipánnal, eukaliptusszal. Fa szinte nincs. A közepesnél valamivel nagyobb testet feszesre hangolt sav és jól simuló tannin tölti ki. Frenetikus tisztaság, keleti fűszerek, piros gyümölcsök és társaik. Tőlem irsait is házasíthatnak shirazhoz, ha működik. Ez itt pedig éppen ezt teszi. 7p+ (92)
Wendouree Shiraz Mataro Clare Valley 2004
Shiraz + mataro, azaz mourvèdre. A tíz év ellenére mély rubin. Eukaliptusz, mentol, fekete bogyósok, föld, édesgyökér, fűszerek és alig érezhető fa. Érettebb, „vastagabb” gyümölcsből készült, mint az előző versenyző. Szép fókusz, vonzó érettség és még észlelhető primőrös jegyek is vegyülnek ebbe a rétegzett, valóban élmény számba menő borba. Nagyon hosszú lecsengés. 8p (93-94)
Ráspi Genisz Kékfrankos 2011
Nekem jutott a megtiszteltetés, hogy vakon vihettem. Szép és érdekes illat, rózsával, földdel, sok fával, meggyel és más fekete bogyósokkal. Érezhető benne egy alacsony kénes stich, ami kérdéses, hogyan alakul az évekkel. Kóstolva légiesen lendületes, alacsony alkoholja tanítani való. Koncentrált, szépen definiált savanyú gyümölcsössége az igazi Ráspit idézi. A sav rusztikusan magas, szinte pengeként megy előre. Szép hosszú. A markáns fahatással simán übereli az Ausztrálokat. 12,5%. 7p+ (91-92)
Yalumba The Reserve Cabernet Sauvignon Shiraz Clare Valley 2004
Tulajdonképpen a Yalumba legjobb húsz hordó bora, Grange szintű csúcsbor. 23 hónap francia és amerikai fában. Meseszép minden tekintetben. Bele lehet szédülni, klasszis fa, izgalmas mentol, rózsa, föld, friss, szinte még primőrös és porrá aszalt fekete gyümölcsökkel. Sok, de érett tannin, kiváló sav, rendben lévő alkohol, végtelen lecsengés. Sűrű, de mégis remekül iható. 14,5%. 8p (94)
Csak semmi komolykodás. Aussie lazulás a Mollydookernél.
Shaw & Smith Adelaide Hills Shiraz 2009
14 hónapos fás érlelés új és használt hordókban. Életteli, vonzó, kiváló fakezeléssel és minőségi hordóval. Ahogy szellőzik úgy avázkodik bele egy kellemes eukaliptuszos-mentolos jegy. Lédús gyümölcsösség, robbanó intenzitás, gyógynövények, fűszerek, virágok. Kiválóan elkészített bor, remek egyensúllyal és hosszal. Modern, de izgalmas és ízléses. 8p (93) (WS92, CT92)
Kovács Nimród NJK 2006
A kóstolót jelenlétével megtisztelő Kovács Nimród volt kedves magával hozni ezt és a következő tételt. Kékfrankos, cabernet franc, merlot, cabernet sauvignon. Illata eléggé egysíkú, talán levegő kellene neki, némi fűszert és gyógynövényes érettséget érzek. Testes, szép fejlettséget mutat, árnyalt gyümölcsösséggel, aszaltakkal, a hosszú utóízben már inkább lekváros villanásokkal. Sok-sok rusztikus tannin és a végén égető alkohol. 15,0%. 6p+ (88-89)
Kovács Nimród Grand Bleu Nagy-Eged Kékfrankos 2009
Limitált tétel a Nagy-Egedről. Eszméletlen színe van a bornak, szinte fekete és levakarhatatlan a pohár faláról. Földes, még sok primőr jeggyel, remek hordóval, vérre emlékeztető jegyekkel. Sajnos van benne egy egyértelműen krumplis, erősen krumplicukros vonulat, ami oxidációra utal és nagyon nincs előnyére. Ha ezt nem nézem, akkor egy intenzív, húsos, lédús savanyú gyümölcsökkel telített komoly bor van a poharamban. Perzisztens, egyenletes lefutású, kiváló szerkezetű és még az alkohol is rendben van. Krumpli nélkül sima nagyklasszis, reméljük csak palackhiba. 14,0%. (7p+)
Mollydooker Blue Eyed Boy McLaren Vale Shiraz 2012
Egy Ausztráliában lenézett, de az amerikai piacon sikeres borászat, tényleg rendkívüli Wine Advocate és Wine Spectator értékelésekkel. A szőlőt nem titkoltan öntözik, hogy a tenyészidőszakot kitolják, így túlérett, de nem töppedt szőlőt szüretelnek magas cukorral. Ő is így készült, plusz kapott még egy jó adag, zömmel amerikai fát. Mély szín, rettentő sűrűség. Áfonyás, mentolos, finom és buja fűszerességgel, plusszos fával. Abszolút Portói-típus, égető szesszel, sok csokival, de itt meg is áll. Szörpös, kiszámítható és ultra-populáris. 16,5%. 5/6p (WS92, RP91)
Külön érdekesség, hogy a borászat visszafogottan használja a ként, és ahol lehet, nitrogénnel védik a bort. Szerintük ez bontás után fedett aromákat eredményez, így azt javasolják, hogy öntsünk le egy kicsit belőle, zárjuk vissza a palackot, majd rázzuk meg frankón. Ld. videó. Ügyesen csinálnak egy abszolút technológiai dologból egy eladható, sőt „cool” történetet. Érdemes továbbá megnézni a borászat mesefigurákra felfűzött honlapját is, de a Mollydooker tetkóval megpecsételt elkötelezettség sem semmi.
Mollydooker The Carnival of Love McLaren Vale Shiraz 2012
100% új amerikai fa, 4g/l cukor. Ugyanaz a stílus, szintén hasonló egyszerűségben, Portói módra kivitelezve, persze szárazon. Sok fa, érezhetően pótolt, citromra hajazó sav. Elképesztő sűrűség, sok szesz és csoki. Kb. ennyi. 16,0%. 5p (WS95, WA95)
Elkötelezettség Mollydooker módra
Teusner MC Barossa Valley Sparkling Shiraz 2009
Ennek a hordós, palackban erjesztett shiraz pezsgőnek létezik csendes verziója is. Utóbbi palackban végzi, ez alapborként kezdi meg újabb pályafutását. Volt már párhoz hasonlóhoz szerencsém, nemigen lettem a műfaj rajongója. „Karácsonykor, amikor 40 fok van Sydney-ben, de mégis innál valami vörösbort, na akkor esik jól egy jégbe hűtött shiraz pezsgő.” – világítja meg Halász Attila a műfaj általunk nehezen átélhető apropóját. Szép gyümölcsösség, fekete bogyósok, az élesztősséggel együtt gázolajosra alakult, de összességében inkább érdekes fahatás adják karakterét. Sűrű, koncentrált, jelentős mennyiségű, közepesen agresszív buborékkal. Kevés édeske ellensúlyozza tanninját. Jó egyensúly, aszaltas-eukaliptuszos véggel. 6/7p (89-90)
Lerida Estate Canberra Botrytis Pinot Gris 2011
Mély és intenzív illat, sok aszalt gyümölccsel, mazsolával, narancslekvárral, fahéjjal, virággal. Elég komplex és nagyon tiszta. Kóstolva testes, olajos, fűszeres és elég intenzív, de illatával összehasonlítva kevésbé izgalmas és komplex. Savába érezhetően belenyúltak, citromosan kockás érzetet ad. Amúgy jó arányok és szép lecsengés, de nem túl sok izgalom. 6p (88)
(Köszönet Halász Attilának a kóstolósorért.)