Amikor tavaly nyáron Köveskálon jártam, még híre sem volt annak a faluboros koncepciónak, ami már az akkori termésből meg is valósult. Nekem úgy tűnik, hogy Szabó Gyula eltökélt célja, hogy a pincészetet mintegy olvasztótégelyként használva begyűjtse a Káli-medence szerinte ígéretes területeinek legjobb szőlőit, és azokból a saját elképzelése szerint bort készítsen. Ez kétségtelenül izgalmas és kifizetődő kísérlet, hiszen a helyi gazdák garantáltan pénzt kapnak a termésért, a borász pedig olyan széles mozgásteret kap a termőhelyen belül, amelyet minden bizonnyal képtelen lenne önmaga menedzselni. Persze a kvázi-kereskedőház működésnek is megvannak a maga hátrányai; az egyébként stílusban széttartó alapanyagok egyetlen kéz alatt történő feldolgozása során elveszhetnek azok a nüansznyi, a fajtákon túlmutató stílusjegyek, amelyeket könnyebben meg lehet tartani úgy, hogyha a borok már a kezdetek kezdetétől külön utakat járnak. Az ötlet mindenesetre kalaplengetést érdemel, legalábbis az általam kóstolt két tétel alapján nincs okom panaszra.
Káli Kövek Monoszló Furmint 2012
A huszonöt éves tőkékről származó alapanyagból mindössze egy hordónyi bor született. Szigorú, vaskezes termőhelyi furmint; dönti magából a terroirt, sajnos a gyümölcs és a hedonisztikus élvezetek kárára. Orrban rendkívül neutrális; gyurma, kovakő, fűszerek. A gyümölcsöt némi citrusosság és egy kevés barack reprezentálja. Kóstolva is rendkívül szikár; a korty telt, koncentrált, az átlagnál erősebb savaknak köszönhetően szinte harapható. Hosszú, kissé fás lecsengéssel búcsúzik. Rengeteg erénye van, de ilyen kevés örömfaktor mellett nehéz megtalálni őket. Terroir-hívőknek kötelező tananyag, mindenki más kerülje. 5 pont. (3 300Ft)
Káli Kövek Szentantalfa Rajnai Rizling 2012
Nem lennék meglepve, ha ez a rajnai rizling lenne a sorozat legjobb bora. Egészen más vonal, mint a furmint; kristálytiszta, friss, lendületes, végre nem nélkülözi a gyümölcsöket. Illatában sok-sok trópusi gyümölcs, tavaszi virágok, citrusok, körte, marcipán. A korty tartalmas, ízig-vérig érett, jól kitöltött középpel, lendületes, nem túlzó savakkal, kis édességgel. Komoly, de jól iható. Egyensúlyban a termőhely és a fajta; úgy tűnik, hogy a rajnai igen jól érzi magát a Káli-medencében. Erős 6 pont. (4 400Ft)