Feltett szándékom rendszeresen gyűjteni burgundi tapasztalatokat. Sajnos a borok ára miatt ez messze nem tud olyan tempóban haladni, mint mondjuk a rieslingek esetében, de azért szép lassacskán gyűlnek ők is a gyűjteményben, és időről időre meglepem magam valami relatíve komolyabbal is.

A következő tételeket az elmúlt hónapokban kóstoltam és fogyasztottam, valamennyien külföldi webshopokból származnak.

Bret Brothers: Pouilly-Fuissé La Roche 2005

A Macon-vidék a Cote Chalonnaise-től délebbre található. Északi szomszédjához hasonlatosan szintén sokkal kisebb a jelentősége, mint a Burgundia szívét jelentő Cote d' Ornak, ennek megfelelően szintén alkalmas lehet jó ár-érték arányú fogások felkutatására.  A vidék kiemelt jelentőségű körzete Pouilly-Fuissé, ahol egész komoly chardonnay-k vannak, még mindig jóval megfizethetőbben, mint a Cote d'Or  sztár-körzeteiben. A Bret testvérek neve jól hangzik errefelé, a Roche-dűlő öreg tőkéiről szűrt bor az egyik csúcsboruk. A Burghound a 89-92 pontos intervallumba sorolta. 30 Euro körüli ár.

Kortalan gyümölcsösség, alma, citrus, ananász, champagne-ra emlékeztető érlelt hangulat, némi krétaporosnak ható fűszeresség, finom pörkölési aromák, diszkrét vajasság. Semmiféle előrehaladottság nem érződik. Szájban közepes test. Finoman krémes konzisztenciába ágyazottan jelennek meg itt is kortalan, érlelt, de nem tercier jellegű ízek. Strukturált közép, kemény, feszes,  jól integrált savak, finom felszínű cseresség.  Egységes, bonthatatlan szilárdságú váz, anélkül, hogy eget rengető mélységei lennének. A lecsengés közepesnél hosszabb. Valahol egy szerkezeti remekmű, beleköthetetlen a maga módján, csak a kortalan, semlegesebb hangulatú világárt nehéz  lelkesedni. Eléri a 7 pontot. (90)

Bitouzet-Prieur: Volnay 1er cru Les Caillerets 2010

A Marquis d'Angerville-től kóstolt meghatározó élmények óta különösen bukok Volnay-ra. A termelő neve nem sokat mondott, de a Caillerets az egyik legjobb területe a körzetnek, a Burghound 90-92 pontja is meggyőzőnek tűnt, ehhez képest a 40 Euro körüli ára sem tűnt helyi viszonylatokban túl elrugaszkodottnak.

Cseresznye, málna, eper, diszkrét kék virágok, lágy fűszerek, nagyon visszafogott puncs, némi krétaporos mineralitás. Közepes testű korty. Telt íz, friss, élénk,harapható a piros bogyós gyümölcsösség. Élettel teli, feszes, cizellált savak, viszonylag kevesebb, finomszemcsés tannin. Korrekt, de kimagasló mélységek nélküli strukturáltság és kortyfejlődés. Közepesnél jóval hosszabb lecsengés, tiszta, csontszáraz, kellemesen fanyar utóíz. Remek egyensúly, pici fiatalos szertelenség az egységben. Jelenleg 6 és 7 pont közé tenném, idővel kerülhet magasabbra. (89)

Dom.Heresztyn: Gevrey-Chambertin 1er cru Les Champonnets 2006

Szintén nem hallottam korábban a termelőről. De egy Gevrey-Chambertin 1er cru 90 pontos Burghound-ajánlással 30 Euroért jó ár-érték aránynak tűnt.

Szárított áfonya, földesség, minőségi hordófűszerek, palackbukés aromák, kátrány. Elég komplex, bár lehetne intenzívebb. Közepes test. Ízeiben is közepesen telt, kitölti a szájat, de különösebb mélységérzetet nem ad. Élénk savak, finomszemcsés, de kemény tanninok, feszes tartású váz. Kimagasló denzitások és  újabb izgalmaktól mentes, de fair struktúra, közepesnél hosszabb lecsengés, porzóan száraz utóíz. Inkább gasztróban tudnám jól elképzelni, önmagában korrekt, de nem emlékezetes.  6 pont. (87)

Dom. Forey Pere et Fils: Echezeaux 2007

Szintén nem mondott sokat a termelő neve, de már régóta vágytam újra kóstolni kiemelkedő Vosne-Romanée-t. Tudni kell, hogy ez a kategória általában brutálisan drága. Olcsó, de még a mi szintünkön akár értelmezhető ár-érték arányú grand cru ebből a körzetből gyakorlatilag nincs. Egy webshop kínálatában aztán ráakadtam erre a borra. Vonzó volt, hogy 0.375-ös palackban kínálták, ami tulajdonképpen bőven elegendő, ha egymagam kóstolom, illetve a Burghound 93 pontja is felizgatott.

Eleinte zárkózott illat, illetve van egy furcsa, oda nem illő erjedtes jegy benne. Ijesztő, de 10 perc szellőzés csodát tesz, teljesen eltűnik belőle, illetve pici melegedés után csodálatosan kinyílik. Málnakoncentrátum, málnalikőr, földesség, csillagánizs, szerecsendió, vegetálisabb aromák, fahéj, cékla. Nem mondom, hogy minden eleme szokványos, de igen komplex és orrbavágóan mélyről jön. Közepesnél teltebb korty.  Tömény ízek, vastag, koncentrált gyümölcsösség, gazdagon fűszeres rétegek. Tömör, struktúrával teli közép, fókuszált, de dráma nélkül, magával értetődő természetességgel történő kortylefolyás. Közepesnél több finomszemcsés tannin, élettel teli, de érett és integrált savak. Könnyeden bársonyos textúra, sima tapintatú, egységes szerkezet. A lecsengés nem extrém módon ugyan, de szép hosszú. Vannak még nagyobb, még mélyebb anyagok, de ebben már benne van a nagybetűs burgundi varázslat. Eléri a 8 pontot. (93)  50 Euro körüli ára főleg egy kis palackért nagyon nem olcsó, de higgyék el, ez a típusú élmény sokszorosába szokott kerülni.

Dom. de Courcel: Pommard 1er cru Grand Clos des Epenots 2005

Volt szerencsém kóstolni a Comte Armand Clos des Epeneaux-jának több évjáratát is. Remek, sőt meghatározó borok, de valahogy a 100 Euro körüli palackárak már az én fájdalomküszöbömön is túl vannak. Ez a bor gyakorlatilag a szomszédos területről származik, a termelő neve szintén jól cseng, a 2005-ös pedig kivételesen jó évjárat volt. Burghound 93 pont. A kisüveges kiszerelésnek hála pedig  megint megvillant a lehetőség, hogy a normál ár feléért élhessek meg ismét hasonlóképp meghatározó burgundi élményt.

Megigézően szép illat, aszalt eper, feketecseresznye, szárított virágok, pici kátrány, buja fűszeresség. Közepesnél picit nagyobb test. Mély, intenzív ízek, tömény gyümölcsösség, rengeteg fűszer, érces-ásványos díszítésekkel. Jelentős mennyiségű finomszemcsés tannin, magas, élénk savak, acélosan szilárd, de remek egységű  szerkezeti váz.  Masszív kortyközepi struktúra, hosszan kibontakozó tartalmasság, precízen vezetett fókusz, hosszú lecsengés. Igen komoly, egy nagy burgundi.  8 pont. (93)