Karácsonykor mi szeretünk fincsi édes tokajiakat inni. Az idei alkalomnak még sikerült egy szűkebb koncepciót is szülni, 06-os évjáratú, komolyabb formátumú kései szüreteket kóstoltunk, volt köztük elismert pince elismert bora is, illetve kevésbé befutott, inkább ígéretes, feltörekvő termelő tétele is.

Vakon kóstoltunk.

AZ Nektár:Vióka Kései cuvée 2006

Emlékeim szerint az alapanyag aszú technológiával lett feldolgozva, de az előírttól kevesebb hordós érlelést kapott, így édes cuvée-ként szerepel. Bel és cukortartalom szerint is 6 puttonyos anyag rémlik. Nem került kereskedelmi forgalomba, pincénél 8 ezer forintért lehetett hozzájutni.

Mélyről jövő nagyon vonzó illat, tiszta, intenzív sárgabarack, méz, feketetea. A vakkörben még átsiklott a figyelmem a korábbi palackok alkalmával tapasztalt nagyon jellegzetes  borókás-fenyőgyantás fűszerességen, a visszakóstolásnál viszont egyértelműen éreztem. Nagy test, sűrű, viszkózus konzisztencia. Intenzív attack, zamatokkal telt korty, sok kajszival és mézzel. Jelentős édesség, az első körben még úgy éreztem szinte nem is bírnak el velük tökéletesen a savak, a visszakóstolásnál már nem volt ilyen problémám, sőt, olybá tűnt érdekes módon, mintha túl intenzívek is lennének, és nem is lennének tökéletesen integrálódva. Összességében szerkezetileg lehetne fókuszáltabb, egységesebb, a kortylefolyás lehetne cizelláltabb, mutathatna látványosabb kibontakozást,  de az ízek koncentrációja  anélkül is igen hosszan kitart, a bor tiszta világú gazdagsága pedig nagyon élvezetes. 7 pont. (90)

Demeter Zoltán: Tokaji Főbor 2006

Gyönyörű illat, nagyon tiszta és színes gyümölcskavalkád, mango, maracuya, kajszi, narancs, pici banán, mindez mézes-tejszínes közegbe ágyazva. Nehéz pár szóval jól leírni, ami tény, hogy nagyon prémium érzetű, mély, gazdag, ugyanakkor csiszolt és harmonikus bort ígér. Közepesnél nagyobb test, rendkívül jó, túlzások nélküli arányok. Mély, komplex ízek, az illatnak megfelelő trópusi színezetű gyümölcskosár tartalmát élvezhetjük szájban is, miközben a konzisztencia és a tapintat folyamatosan nagyon finoman krémesen sima. A korty szépen fejlődik, a gazdagság több impulzussal érkezik, a savak az előző borhoz képest lényegesen jobban fókuszálják mindezt, pedig szinte észrevétlenségig bele vannak simulva a kortyba. Vannak ettől koncentráltabb, mélyebb, még komplexebb, még hosszabb borok, de minden komponense igényes és csiszolt, az egyensúly harmóniáig tökéletes, csupa báj és elegancia. Ez bizony 8 pont. (93) Mikor itt tartottunk a sorban már akkor volt egy olyan érzetem, hogy efölé már nem lesz részemről, és lőn :)

Szepsy Szamorodni 2006

Hasonlóképp mélyről jövő, de még egy lépéssel komplexebb illat. Kifejezetten sok ásványosságot mutat, mellette aszalt kajszi, töppedt szőlő, érintésnyi szárított szilva, némi füst, finoman gombás, picit avarosabb árnyalatok. Elég nagy testű korty. Intenzív ízrétegek váltják egymást, a többi borhoz képest erősebben botritiszesnek tűnik a világa. Szerkezetileg   messze a legtömörebb. A sűrű,  anyaggal teli mag igen hosszan tud kibontakozni, miközben fajsúlyos, de csiszolt és jól integrát savak teszik ez utóbbi folyamatot szépen fókuszálttá. Kiváló sav-édesség egyensúly. Az eddigiek értelmében jó hosszú a lecsengés, az utóízben viszont egy picikét melegít az alkohol, illetve némi nem tökéletesen besimult cseresség is a felszínre bukkan. Ezzel együtt is nagyon élvezetes bor, de ezen kis „szépséghibák” miatt nálam lecsúszik a nyolcasról akkor is ha ez volt a sorban a legmélyebb és legkomplexebb tétel. 7 és fél pont. (92)

Dorogi:  Avantgarde Botrytis 2006

Emlékeim szerint egy hordó 6 puttonyos aszú, és egy hordó talán ugyanazon alapanyagból? készített fordítás házasítása. 8 ezer forintért lehetett hozzájutni a pincénél.

Itt is igen intenzív az illat, nagyon tiszta és koncentrált sárgabarack-élménnyel. Nagy test, sűrűn folyó, olajos konzisztencia. Mély, tiszta és színes zamatok, ugyanakkor a korty a 200 g-os cukor mellett sem lesz nehézkes vagy ragacsos, mivel a savak  épp ehhez a beltartalomhoz legideáliabb mennyiségben és minőségben teszik a kortyot kiegyensúlyozottá, valamint szép hosszan, cizelláltan fejlődővé.  A részletek nagyon szépen illeszkednek, a felszínek simák,  a  kortylefolyás gördülékeny, a lecsengés szép hosszú, az utóíz csupa örömteli, tiszta emléket őriz. Lehetne komplexebb, de így is pazar. Többek kedvence volt a társaságból, legyen 7 és fél ő is. (92)

Hudácskó Tokaji Szamorodni 2006

Ez a bor kb. harmadannyiba kerül, mint a többi, így nem teljesen fair, hogy ebben a sorban szerepel. Az okairól röviden: gyakran böngészem a Cellartracker nevű portált, és ráakadtam erre az írásra. Oregoni fiatalok az ősszel hozzánk képest épp pár nap különbséggel voltak Tokajban és ezt a beszámolót készítette egyikük. Feltűnt, hogy olykor egész hasonló dolgokat fogalmazott meg az illető a borok kapcsán, mint amit én is éreztem, ugyanakkor szisztematikusan szigorúbbnak tűntek a pontjai. A Hudácskó pincétől még semmit nem kóstoltam korábban, de ebben az írásban a szigorú fiatalember hasonló polcra tette, mint Demeter Zoltán Zene borát 2010-ből, illetve , mint a Királyudvar Ilona cuvée 2008-at.  Egyikünk ennek hatására be tudott szerezni egy palackkal ebből a borból, és nagyon kíváncsiak voltunk rá, hogy tényleg ekkora hatalmas best buy-ra bukkantak –e a külföldi a fiatalok. Előfordulhat-e, hogy egy meglehtősen kedvező árú, nem annyira közismert szamorodni tényleg besimulna-e egy komoly sorba.

Az eddigiektől sokkal kevésbé intenzív az illat. Aszalt kajszi, méz, égetett cukor, némi gyógynövényesség.  Közepesnél alig vastagabb, ízkoncentrációt tekintve is csak közepesen telt. Intenzitásban, mélységben, de tulajdonképpen a karakter letisztultságában is komolyan elmarad a sortól. Jó sav-édesség egyensúly, közepes lecsengés, kissé cseres utóíz. Kb. 5 pont körül. Félreértés ne essék, ez egy korrekt  ár-érték arányú, bevezető szintű édes tokaji, de az írás által remélt „titkos fegyvertől” mérföldekre van. Kissé peches is, hogy pont a sor végére került.

Minden kedves olvasónknak Boldog Karácsonyt kívánunk!