Ahogy minden magát komolyan vevő, nemzetközi szortimentre építő borkereskedésnél, a Bortársaságnál is folyamatosan keresik a lehetőségeket a hazai és a külföldi kínálat csiszolgatására, legyen szó akár klasszikus borvidékekről, akár rejtett kincsekről (az idő azután majd eldönti, mi válik be a fogyasztóknál). Rioja, mint Spanyolország legismertebb borvidéke ebből a szempontból egyértelműen az első csoportba tartozik, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne gyöngyszemeket találni. A Bortársaság most biztosra ment, amikor két ikonikus birtoktól, a Marqués de Murrieta-tól és a Lopez de Heredia-tól válogatott. Ráadásként a már stabil pontnak számító Telmo Rodríguez portfólió is kiegészült, méghozzá a spanyol sztárborász dűlőszelektált mikrotételeivel.
A Rioja-szortiment kibővülésével kézenfekvő volt, hogy a borvidék a Borsuliban is megjelenjen külön témaként, így is történt: január óra külön kóstolóestet szánnak a témának, én a második, márciusi eseményre látogattam el. Öt birtok hét bora szerepelt az estén, kivétel nélkül a borvidék meghatározó szereplőitől válogatva. Érdekes lett volna egy fehérbort is betenni a sorba, de miután Rioja-ban a kékszőlők aránya nagyjából 90%, így érthető a vörösborok egyeduralma a kóstolón is.
A kóstolósorban helyet kapó borászatok mindegyike megérdemelne egy terjedelmesebb bejegyzést, én itt most csak nagyon röviden, pár mondatban mutatnám be az öt birtokot, majd következnek a borok.
Alvaro Palacios a modern spanyol borkultúra megkerülhetetlen alakja, több spanyol borvidéken is maradandót alkotott. A családi birtok Rioja-ban található, ez a Palacios Remondo. Alvaro azonban új utakat keresett, így jutott el Priorat-ba és Bierzo-ba, ahol ikonikus borokat zárt palackba, és komoly része volt ezeknek a régióknak a felemelésében. Édesapja 2000-ben bekövetkezett halálával Alvaro Palacios hazatért, ő vette át a Palacios Remondo vezetését is. Alvaro Palacios-nak köszönhető az is, hogy Rioja korábban Rioja Baja (kb. Alsó-Rioja) néven ismert alrégiója 2018-tól hivatalosan a sokkal szebben csengő Rioja Oriental nevet viseli.
Telmo Rodríguez szintén egy spanyol ikon, érdekes módon a sok párhuzam az előbb említett Alvaro Palacios életútjával. Telmo Rodríguez az 1990-es évektől bejárta az egész Ibériai-félszigetet, több borvidéken is megvetette a lábát, elfelejtett parcellákat újra felfedezve. Ő volt a fő szószólója annak a 2015-ös kiáltványnak, amely a spanyol borvidékeket a minőség alapú megközelítés és a terroir előtérbe helyezésére sarkallta. Saját neve alatt jelenleg is számos borvidéken tevékenykedik - Rioja, Toro, Ribera del Duero, Valdeorras, Rueda, Castilla y León, Alicante, Málaga - és 2010-ben átvette a családi birtok, a Remelluri irányítását is. A saját neve alatt működő pincészet Rioja-ban a Bodega Lanzaga, ahol a faluborokon túl különleges parcellaszelektált mikrotételek is készülnek négy dűlőről.
A legendás spanyol pincészet, a Vega Sicilia tulajdonosa, Pablo Alvarez régóta tervezte, hogy Rioja-ban is megvesse a lábát, erre végül egy közös vállalkozás formájában került sor. Két legendás birtok, a Vega Sicilia és Rotschild-ék közös borászata 2004-ben alakult meg Rioja-ban, az első évjárat a 2009-es volt. Jelenleg 92 hektáron gazdálkodnak a birtokon, ahol két bordeaux-i mintára bor készül, a Macán és a Macán Clásico.
A Marqués de Murrieta az egyik legrégebbi és az egyik legismertebb rioja-i borászat. Az alapító, a perui születésű Luciano de Murrieta y Garcia-Lemoine még Bordeaux-ból hozta magával a borkészítés fortélyait. Első borát 1852-ben készítette el, a jelenleg is a birtok központjául szolgáló Ygay birtokra az 1870-es évek végén költözött, amelyet ma 300 hektár szőlő vesz körül. 1983-ban a Cebrián-Sagarriga család vette át a pincészetet, jelenlegi tulajdonosa Vicente Dalmau Cebrián. A borok kezdettől fogva csak saját szőlőből készülnek.
Az 1877-ben alapított Lopez de Heredia a borvidéki hagyományok autentikus őrzője. A birtokot az alapítástól kezdve csak családtagok vezetik, csak saját szőlővel és helyi fajtákkal dolgoznak, a hordóik a birtokon található kádárüzemben készülnek. 170 hektáron termesztenek szőlőt, a leghíresebb területük a Tondonia, amely egyben a birtok legfontosabb borainak nevét is adja. A borvidéken manapság megszokottnál sokkal hosszabb ideig - akár évtizedekig - érlelik boraikat hordóban és palackban egyaránt, ez alól a fehérek és a rosé sem jelentenek kivételt.
Palacios Remondo La Montesa 2018
A La Montesa formabontónak mondható, ugyanis tempranillo helyett garnacha adja bor gerincét (vagy akár egészét), 12 hónapos hordós érlelés után kerül palackba. Az illat közepesen intenzív, érett piros gyümölcsök viszik benne a főszólamot, finom édeskés fűszerességgel kísérve. Kóstolva délies hangulatot áraszt, textúrája bársonyosan puha, a hordó visszafogott, a sav élénk, az alkohol érzetre emelkedett. Ízben is hozza a garnacha meleg, érett piros gyümölcsös karakterét, eper, cseresznye, málna formájában, hátulról a hordó édeskés, keleties fűszeressége kísér. 6p
Telmo Rodríguez Bodega Lanzaga Corriente 2020
Tempranillo, graciano és garnacha házasítása, Rioja Alavesa-ban művelt területekről, vásárolt szőlőből készül, különböző méretű hordókban érlelve. Fiatalos illatában fűszerek, meggy és fekete cseresznye aromái elegyednek virágokkal és egy kis vasas-véres jeggyel. A nagyjából közepes, kisportolt testet élénk savak vezetik, finoman fogós tannin mellett. Lendületesebb, elevenebb, de kicsit fésületlenebb is, mint az előző bor (és utólag ez utóbbi megállapítás az egész sorhoz viszonyítva megáll). Fekete cseresznye, sötét bogyós gyümölcsök, pici édesfűszer, enyhe sósság alkotja az ízprofilt. 6p+
Telmo Rodríguez Bodega Lanzaga Lanzaga 2018
Tempranillo, graciano és garnacha házasítása, Rioja Alavesa-ban organikusan művelt területekről. 14 hónapig érlelődik 1500-2500 literes nagy és 225 literes kis méretű hordókban. Leheletnyi animalitás és enyhe likőrösség is feltűnik illatban, de az érett gyümölcsöké - meggy és fekete cseresznye - és a finom fűszerességé a főszerep. A hordó jól integrált, okosan adagolták, itt is élénk savakkal és izmos közepes testtel találkozunk, de az előző borhoz képest ez már fejlettebb, egységesebb képet mutat. Érett fekete cseresznye, konyakmeggy, erdei gyümölcsök, finom vanília és keleti fűszerek érkeznek ízben. Egy fokkal tartalmasabb, kerekebb, kifinomultabb, mint a Corriente. 7p
Bodegas Benjamin de Rothschild & Vega Sicilia Macán Clásico 2018
Általában az alacsonyabban elhelyezkedő területek terméséből készült tételek alkotják. A bor acéltartályban erjed, az almasavbomlás részben tartályban, részben hordóban történik, majd 12-14 hónapig hordós érlelés következik. A hordók összesen fele új, 90%-ban francia, 10%-ban amerikai hordókat használtak. Egészen más stílust képvisel, mint az eddig borok, van benne valami arisztokratikus mértéktartás és elegancia. Intenzitásra visszafogottabb, mint az előző két tempranillo-ra építő bor, mégis nagyon izgalmas. Érett meggy, cseresznye, piros bogyós és erdei gyümölcsök, izgalmas fűszeresség szövi át. Közepes test, húsos, lédús korty fogad szájban, finom savakkal, szépen beépült, krétás tanninnal, tökéletes egyensúllyal és gyönyörű textúrával. Az előző két, savasabb, feszesebb, mondhatni valamivel vadabb bor után ez a megtestesült luxus, folyékony selyem. Ízében is tökéletesen érett piros gyümölcsöket, meggyet idéz, finom fűszeres jegyekkel, hosszú lecsengéssel. Fiatal ez is, de már most is szép. 7p+
Lopez de Heredia Viña Tondonia Reserva 2010
75% tempranillo, 25% garnacha, graciano és mazuelo házasítása. Nem kevesebb, mint 6 évig érlelődött hordóban a bor. Illata mély, fejlett, egészen egyedi karakterű: meggykoncentrátum, enyhe dzsemesség, finom fűszeresség, diszkréten felderengve nemes antik bútorok a háttérben. Egy kis porosság jelzi az érleltséget, de nagyon egyben van, öregedésről szó sincs. Kóstolva tökéletes egyensúlyt mutat, az érlelés szépen lecsiszolta az éleket, a sav magas, lendületes, szinte narancsos, mégis finom tapintású, a tannin perzisztens remek állagú, a textúra varratmentes, sehol egy kilógó él. Meggy, vérnarancs, finom fűszeresség, pici balzsamecet, éppen csak kezdetleges érési aromák forrnak össze szinte kibogozhatatlan komplex egységbe. Kiváló bor és egészen különleges élmény. 8p
Marqués de Murrieta Reserva 2018
86% tempranillo, 8% graciano, 4% mazuelo és 2% garnacha 21 hónapig 225 literes amerikai tölgyfahordókban érlelve. Áradó fűszeresség szövi át az illatot, keleti fűszerbazár, vanília, érett fekete cseresznye és meggy. A korty jól kitöltött húsos, remek sav és érett tannin keretezi, példás egyensúlyt produkál a bor. Ízvilága egyszerre mutat meleg és hűvös karaktert, az érett fekete cseresznye, meggy és málna vaníliával, étcsokoládéval, keleti fűszerekkel, mentával és gyógynövényekkel. Erőteljes, intenzív, gazdag ugyanakkor remek arányérzékkel elkészített bor. 7p+
Marqués de Murrieta Gran Reserva 2015
Kb. 80% tempranillo, a maradék mazuelo, garnacha és graciano, kb. 25 hónapot töltött 225 literes amerikai tölgyfahordókban. Ebben az évben a Castillo Ygay Gran Reserva-ba szánt tételek is ebben a borban landoltak. Meggy, fekete cseresznye, vérnarancs, temérdek egzotikus fűszer, süteményszél és cseppnyi balzsamecet adják az aromákat, nagyon összetett, rétegzett és hosszú a bor, de egyik eleme sem harsog. A szerkezet hasonló benyomást kelt, masszív és tömör, igen komoly savgerinccel, szépen integrált tanninnal. Stílusban megvan hasonlóság az előző borhoz, de ez nyugodtabb, csendesebb, inkább eleganciával és finesszel hódít az erő és az intenzitás helyett, miközben elképesztően komplex. 8p
