A sorozat idei első rejtőzködő borvidékét tulajdonképpen a véletlen sodorta elém. Történt ugyanis hogy az Auchan külföldi borkínálatával szemezve belefutottam két akciós spanyol borba, Cariñena borvidékéről. Egy fehér, egy vörös, kevésbé ismert borvidék: minden passzolt a sorozat tematikájába.
Cariñena
Cariñena Spanyolország északnyugati részén, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjaitól viszonylag távolabb, a szárazföld belsejében fekszik, Zaragoza tartományban. A szőlőültetvények egy fennsíkon, illetve környező hegyek oldalán találhatóak, nagyjából 400-900 méterrel a tengerszint felett. Az éghajlat kontinentális, a nyár forró és száraz, a tél hideg és szeles, bár ezen túl a tengerszint feletti magasság és a domborzat változatos mikroklímákat alakíthat ki. Általánosságban elmondható, hogy napsütéses órák száma igen magas, a csapadék kevés, a napi hőingadozás nagy. A talaj a tengerszint feletti magasságtól függően meglehetősen változatos képet mutat: az alacsonyabb területeken mészköves, homokköves, agyagos, a magasabban fekvő részeken palás, köves.
A régészeti leletek szerint - ahogy a Földközi-tenger mellékén sok helyen - a föníciaiak honosították meg errefelé a szőlőtermesztést, amelynek hagyományát a rómaiak örökítették tovább. Maga borvidék is a rómaiak által alapított Carea település nevéből ered. Apró érdekesség, hogy a leletek szerint a rómaiak mézzel keverve itták az itteni bort. A középkorban a borvidéken termelt borok nagy népszerűségnek örvendtek uralkodói és nemesi körökben is. Cariñena az egyik legrégebbi eredetvédelemmel rendelkező spanyol borvidék: 1932 óta DO státuszt, 2011-től DOP státuszt élvez. A régió sikeresen átvészelte a filoxéravészt, a gyökértetű ugyanis nem tolerálta az itteni száraz, köves talajt. A vezető szőlőfajta a garnacha, a tempranillo is jelentős, valamint a borvidékkel megegyező nevű cariñena fajta is elterjedt, de cabernet sauvignon-t is sokfelé ültettek. A vörösborok mellett palackos erjesztésű pezsgők, száraz és édes fehérborok és rosé-k is készülnek a pincészeteknél, amelyekből sok szövetkezeti alapon szerveződött. A borok viszonylag olcsók, általában az alsó- és középkategóriában versenyeznek.
Bodegas Paniza
A pincészet Paniza faluról kapta a nevét, amely mellett a birtokot is találjuk. A szövetkezeti rendszerben működő pincészet alapjait 1953-ban rakták le, az akkor még Cooperativa Vitivinícola de Nuestra Señora del Águila név alatt egyesülő termelők. A folyamatos bővülés főbb állomásainak tekinthető 1982, amikor a termelékenység növelése érdekében áttértek az automata palackozórendszerre, valamint 2018, amikor az 1996-ban felavatott feldolgozót egy jóval nagyobb és modernebb épület váltotta fel. Jelenleg mintegy 300 taggal és kb. 3000 hektárnyi szőlővel rendelkezik a pincészet, és már több, mint 40 országba exportálnak.
Garnacha, tempranillo, carinena, cabernet sauvignon, syrah, viura és chardonnay adják a borok alapanyagát. (Az utolsó két képet a pincészet honlapjáról kölcsönöztem.)
A borokat tehát az Auchan-ban szereztem be (ha jól emlékszem, a fehér ára 1500 Ft környékén volt, a vörösé akciósan 2000 körül, de az eredeti ára is 3000 alatt van). A vörös tétel korábbi évjáratához egyébként már volt szerencsém, ungert még a tavalyi toplistáján is szerepeltette, bíztam benne, hogy most sem okoz csalódást. Magam is meglepődtem, de a fehérbor teljesítette túl - igaz, alacsonyabb - elvárásaimat, de alapvetően mindkét bor megugrotta azt a szintet, ami ezért az árért elvárható.
Bodegas Paniza Oak Aged Chardonnay 2018
Tartályos erjesztés, hordós érlelés. A közepes intenzitású, tiszta illatban fehér húsú gyümölcsök és citrusok vezetnek, pici zöldalma, ananász jelenlétében, a háttérben virágokkal, pici mandulával. A hordó sem orrban, sem szájban nem dominál, szépen kiegészíti a gyümölcsöket, az (egyébként 14%) alkohol sem lóg ki, így a bor meg tudja őrizni friss érzetét. A savak pont kellő mennyiségben vannak jelen, a korty minimálisan krémes, így összességében nem különösebben lendületes, kellemesen puha érzetű, de nem is tunya. Citrusok, almafélék, pici ananász, sárgadinnye és méz, kevés édesfűszer a fő díszítőjegyek, a korty végén egy kis vajkaramella, mandula és halvány sósság érezhető. 5p
Bodegas Paniza Viñas Viejas de Paniza Garnacha 2017
800 méter magasságban termő öreg tőkés (akár 100 éves) garnacha, tartályban erjesztve, majd almasavbomlás után 6 hónapig barrique hordókban érlelve. Édes piros bogyós gyümölcsök, málna, meggy, eper, pici édesfűszer, leheletnyi vanília jellemzi az illatot, amelyben másnap a gyümölcsöket kicsit letompító földesség is felüti a fejét, harmadnap viszont egy kis virágosságot is érezni. A korty aránylag lágy, savai nem túl acélosak, de azért megtartják a közepes testet, az alkohol is elnyelődik. A hordó jelenléte nem túlzó, valahogy mégis van eleinte egy kis "buta" fás jelleg a borban, a finis felé érve a nem túl sok tannin is szárít egy kicsikét. Ízben is érett piros bogyós gyümölcsök, pici édesfűszer, virág, halvány sósság jellemzi a bort. Nem rossz, de a 2012-es kiadás tavaly ennél azért jobban tetszett. 5p
Irodalom:
Jancis Robinson, Hugh Johnson: A világ boratlasza
