Gubicskó Lászlóval, a Szélkiáltó Pincészet tulajdonosával és borászával több évvel ezelőtt, valamelyik Mindszenthavi Mulatságon találkoztam először; beszélgettünk borokról, erről-arról, aztán néhány évre rá már saját borait kínálta a fesztiválon. A borok minimum rendben voltak, kedveltem is mindegyiket, de volt közöttük, ami nem csupán a nevével, hanem minden szempontból kilógott a sorból, ez volt a 2017-es Fekete Bárány.

Azóta többször is volt szerencsém ehhez a különleges tételhez, és bebizonyosodott, hogy első alkalommal nem csupán az újdonság varázsa miatt fogott meg annyira. Legutóbb a Furmint Február vajdahunyadvári kóstolóján a debreceni  Black Sheep Roastery & Coffee hundurasi kávéból készített filteres kávéjával és espresso-jával párosítva is megkóstolhattam a bort, ami azután a sétáló kóstolón is ott volt a borászat standján. Kávét csak elvétve iszom, ebből kifolyólag finoman szólva nem is értek hozzá, de az tény, hogy az egyes kávék után kóstolva a bor egészen más érzetet keltett. Most viszont maradjunk szigorúan magánál a bornál.

Gubicskó László egyébként karcagi származású, az agrárszektorban dolgozik, a hegyaljai borászkodás abszolút szerelemként indult nála néhány éve, jelenleg is főállása és a családja mellett viszi a kisbirtokot. Az ültetvények a mádi Szilvás és Őszhegy, valamint a tállyai Hasznos, Sipos, Hetény, Csatorna és Kerekdomb dűlőkben találhatóak. A szőlőben és a pincében egyaránt természetközeli megoldások, minimális beavatkozás jellemzi a filozófiát. A borász saját bevallása szerint a Fekete Bárány-ban meg is találta a saját stílusát, a jövőben is hasonló karakterű borok várhatóak tehát a kis családi pincétől, ha a természet is úgy akarja.

Szélkiáltó Pincészet Fekete Bárány 2017
A borász találó megfogalmazása szerint ez egy "félszáraz szamorodni narancsbor". A mádi Szilvás termése, furmint és hárslevelű vegyesen. Az erősen botrytises alapanyag 8 napig erjedt héjon, a bor a 7 g/l sav mellett 13 g/l maradékcukrot tartalmaz, 13,5% az alkohol. Alig több, mint 400 palack készült.
Tulajdonképpen ez a tétel egyfajta visszatérés a régi idők borkészítési módszereihez, amikor még általános volt a héjon erjesztés és az aszús bogyókat nem válogatták külön az ép szőlőszemektől.
Tiszta, komplex és vonzó illat: körtekompót, barackfélék - egyrészt őszibarackbefőtt, másrészt sárgabarack -, némi narancs, halványan gyógynövények, levendula. A maradékcukor-tartalmat szépen kiegyensúlyozza a feszes sav és a finom cseresség (utóbbi az első kóstolás óta simult egy picit, bár akkor sem volt bántó). A korty jól kitöltött, masszív felépítésű, szép beltartalommal és koncentrációval. Édes citrusok, narancs, sárgabarack, körtekompót, halvány gyógynövényes és édesfűszeres motívumok, enyhe sósság adják az aromákat szájban is. A késői szüretes karakter és a maradékcukor tovább emel az ízeken, még tovább kerekíti, kedvesebbé teszi a bort. Az egyedi szerkezet és aromatika végig fenntartja a figyelmet, izgalmas, komoly bor született. Várom a folytatást. 7p