Telmo Rodríguez spanyol sztárborász szerteágazó szortimentjének itthon is elérhető része tavaly év végén néhány rioja-i borral bővült: eddig a Bodega Lanzaga névre keresztelt pincétől csak a kvázi belépő bor, az "LZ" volt elérhető, most a két nagyobb testvér, a Corriente és a Lanzaga is megvásárolható. A két utóbbival csak futólag, 1-1 kóstolóadag erejéig volt alkalmam megismerkedni tavaly, de voltak annyira meggyőzőek, hogy mindkettőből beemeljek 1-1 üveget a kosárba. A Corriente-t a múlt héten kibontottam és még csak félúton jártam a palack feneke felé, de gondolkodás nélkül meg is rendeltem az utánpótlást.
Közben tőlem teljesen függetlenül a hétvégén ungert is rányitott egy palackra, úgyhogy mindketten megosztjuk élményeinket a borról.
A bor neve - "Corriente" - a 20. század elején használatos kategóriának (corriente - mindennapi, selecto - válogatott) állít emléket. "Bueno de diario" - napi jó, mindennapi jó - írja a címke, de a palack egy hétköznapi bornál jóval nagyobb értéket rejt. Telmo Rodríguez nem használja a Rioja-ban bevett Joven, Crianza, Reserva megjelöléseket a címkéken, de borkészítési technológia és érlelés szempontjából a Bodegas Lanzaga három nem dűlős tétele, az LZ, a Corriente, a Lanzaga nagyjából beilleszthető ezekbe a kategóriákba (a korábbi "Joven" helyett egyébként az új szabályozás általános "Rioja" megjelölést ír elő). Így tehát a párhuzamos Telmo Rodríguez-dimenzióban a Corriente kvázi az egységsugarú Rioja Crianza megfelelője, árban is nagyjából ugyanott helyezkedik el, de a nagy átlagnál messze többet tud.
Telmo Rodríguez Bodega Lanzaga Corriente 2016
Tempranillo, egy kevés graciano-val és garnacha-val kiegészítve, acéltartályban erjesztve, majd különböző korú és méretű hordókban érlelve.
Az illat nem harsogó, nem túláradó, mégis elég összetett és mély ahhoz, hogy bele lehessen feledkezni. Gyönyörű elegye a fekete bogyós és más sötét színű gyümölcsöknek (szeder, áfonya, fekete cseresznye, szilva), egzotikus fűszereknek, kék virágoknak, egy csepp balzsamecettel, avarral és bőrrel megbolondítva. A korty húsos, rétegzett, lédús és nagyon tartalmas, a test azonban megmarad a közepes méretnél, a pont kellően lendületes sav, a bársonyos érzetű, finoman masszírozó tannin és az enyhén melegítő alkohol is szépen megtalálja benne a helyét, a hordóhasználat pedig kivételesen szép. Bontás után két nappal mind az illatban, mind ízben hangsúlyosabbá válik a keleti fűszeres, fekete cseresznyés és aszalt szilvás vonal, a túlérettség, lekvárosság buktatóját mégis elkerüli a bor. Az érett gyümölcsök és a fűszeresség gyönyörűen forrnak egybe, a hordó tökéletesen beépült, mondhatni, a bor szerves részévé vált, az intenzitás kiegyensúlyozott, a lecsengés hosszú. Kellemes, nagyon okosan megkomponált tétel, amely már megelőlegezi egy komolyabb Reserva-szintű Rioja mélységét és komplexitását, fele áron. 7p- (3800 Ft - Bortársaság)
Amikor néhány nappal ezelőtt furmintfan jelezte, hogy ebből a borból érdemes lenne villámgyorsan bevásárolni, eldöntöttem, hogy a kétpalackos beszerzésből az egyiket frissen megbontom, és csatlakozom a beszámolóhoz. Érdemes volt. Ritkán kapni ennyire kiegyensúlyozott, ízgazdag, érett és ízletes vörösbort abban az ársávban, ahová ezt hangolták. Orrban visszafogottabb, ízben viszont intenzíven szilvás, a gyümölcsösséget pedig enyhén füstös, bőrös hordósság egészíti ki. A tizennégyes szesz gyakorlatilag észrevehetetlen ennyi sav, gyümölcs és fűszer mellett.
Érdekes bor, mindamellett veszedelmesen jó inni is. Ennyi pénzért ha nem is ajándék, de mindenképpen ajánlott vétel. Hét pont, alulról. (ungert)
