Számos borvidékünkön megvannak már azok a szőlőfajták, amelyek az adott földrajzi viszonyok keretében többnyire megbízhatóan teremnek, jó bor készül belőlük, így mondhatni, kialakult a termőhely és fajta egymásra találása. Néha azonban előfordul egy-egy a hiba mátrixban: jön egy makacs termelő (korát megelőző látnok vagy szerencsétlen bolond, ezt az idő eldönti), aki fittyet hány a borvidéki hagyományokra és megpróbálkozik valamilyen - papíron - egészen oda nem illő szőlőfajtával. Rosszabb esetben a kísérlet gyorsan kudarcba fullad és feledésbe merül, jobb esetben születhet egy borvidéki csodagyerek, vagy akár valamilyen egészen új folyamat kezdetének is tanúi lehetünk, bár ezt megint csak az idő dönti majd el.
Ilyen érdekes fordulat a leginkább fehérboros borvidékként ismert Somló és Badacsony újkori bor-történelmében, hogy az utóbbi években 1-1 (duplán) tájidegen, kék szőlőből, ráadásul még csak messze nem is Kárpát-medencei fajtából készült vörösbor keltette a legnagyobb a visszhangot boros körökben. Mindkét "eretnek" esetében a borvidéki szereplők részéről tanúsított kezdeti kétkedésre a fogyasztói és szakmai berkekből érkező elismerés gyorsan csattanós választ adott.
Az idei évben (valószínűleg) a két utolsó "tegnap ittam" sorozatban megjelenő bejegyzésemet ennek a két bornak fogom szentelni. Az első részben a 2HA mára legendássá vált Tabunello-ja lesz a főszereplő.

Török Csaba 2005 óta készít bort sangiovese-ből Szent György-hegyi birtokán, az első kereskedelmi forgalomba is került évjárat a 2007-es volt és ezt követően elég gyorsan ki is alakult a különleges bor rajongótábora. A 2HA Tabunello-val elég sokszor foglalkoztunk vele a blog hasábjain, többen többször leírtuk már, hogy pár év alatt bizonyosan az egyik legjobb magyar vörösborrá avanzsált, gyakorlatilag bérelt helye van hármunk év végi magyar toplistáján is. Török Csaba és a Szent György-hegyi sangiovese mesébe illő történetéről pár éve a pincénél tett látogatás kapcsán emlékeztem meg hosszabban, de megnéztük már a bort olasz "fajtársai" mellett is, akov pedig két komoly vertikális kóstolót is szervezett az utóbbi években.
A múlt héten a 2015-ös kiadásból bontottunk fel egy palackot Szabival, és most sem kellett csalódnunk.

Török Csaba szerint a Tabunello általában 5 éves korában kezd igazán formába lendülni, ezt a palackot ezek szerint idő előtt ürítettük ki, de minden cseppje élvezetes volt. Külön öröm a Tabunello kapcsán, hogy bár olcsónak nem olcsó, az ára az elmúlt években sem emelkedett exponenciálisan és ár-érték arányban simán állja a sarat a külföldi versenytársakkal.

2HA Tabunello
Első szippantásra betalál az illat: komplett fűszerkavalkád, virágok, érett piros bogyós gyümölcsök, leginkább cseresznye és málna, a háttérben pici kakaópor, finom balzsamecetes aromák. Kóstolva tökéletes egyensúlyt mutat, élmentes, kiegyensúlyozott, minden szerkezeti alkotóelem integrált és arányos. Intenzív és összetett, érett piros bogyósok, cseresznye, málna, finom fűszeresség és balzsamecetes aláfestés. Másnapra, de főleg harmadnapra bekebelezi a fűszereket, és a gyümölcsös, fűszeres, balzsamos motívumok összeállnak egy nehezen szálazható, komplex és kompakt eleggyé. Elegáns, lendületes és hosszú, már most is élmény, de bőven van még benne fejlődési potenciál is. 7p+