Ha bordói borokról van szó, még az alsó-közép szegmens megvizsgálásához is nagyot kell nyújtózkodni egy átlagos borbarátnak. Sajnos az a helyzet, ha legalább egy minimális klasszikus claret stílust szeretnénk a poharunkban tudni, akkor minimum 5-10.000 forintos átlagos palack árral számolhatunk. Nem véletlen, hogy nem szerepelnek bordóiak heti rendszerességgel a “tegnap ittam” sorozatban. Van-e közös halmaza a megfizethető, jó és klasszikus jelleget magában hordozó bordóiaknak? Erre a kérdésre valószínűleg mindenkinek más lenne a válasza, de mi most négy boron keresztül próbáltuk, felülvizsgálni perszonális nézeteinket, a legklasszikusabb borvidékről. Az univerzális vélekedés szerint lehetőség szerint kerülni kell a másodcímkés borokat, de ha ésszerű kereteken belül gondolkodunk, akkor ennek nem nagyon van más finanszírozható opciója, legalábbis is itthonról. A világ borkedvelőinek jelentős hányada felettébb ambivalens érzésekkel viseltetik Bordó irányába. Egyrészt megkerülhetetlen példa a borstílusok között, másrészt, ebből adódóan nagyon túlárazott körzet. A 2014-es évjárat erős közepesnek mondható a szakértők szerint, így bízhattunk benne, hogy a nyár végi napsugarak ezúttal nem lettek felturbózva némi répacukorral. A négy bor többszöri átkóstolása után elégedetten állhattunk fel az asztaltól, nagyjából azt kaptunk, amit vártunk. Más kérdés, hogy ennyiért otthoni fogyasztásra ki lenne hajlandó kipengetni érte a borvidéki felárat.
Chateau de Potensac Chapelle de Potensac 2014 Médoc
furmintfan: 70% merlot, 27% cabernet sauvignon és 3% cabernet franc. Az illatot eleinte nyomozni kell, annyira zárkózott, majd idővel meggy, fekete ribizli, pici zöldfűszer és zöldség, fűszerpaprika és hasított bőr fedezhető fel. A korty feszes, a savak kicsit el is uralják, a test éppen közepes, a tannin nem túl sok, de picit szárító hatású. Nem egy gyümölcsbomba, de szájban intenzívebb, mint orrban: meggy, erdei gyümölcsök, szilva, hűvös zöldfűszerek. Az egész bornak van egy kellemesen szikár összhatása, a túlérettség vádja biztosan nem illetheti, kicsit talán alulérett is, mégis jól iható. A darabban tartást viszont nem nagyon bírta, harmadnapra már odacsapott neki az oxidáció. A sor legolcsóbb tagja, ugyanakkor ezen az áron még egészen jó vétel. 6p- (5950 Ft - Bortársaság)
rszabi: Borzasztó zárt és kellemetlen illattal nyit. Szerencsére a lábszag gyorsan tova száll, az illatot meghatározó zöldségek széles spektruma az állott karalábéból indulva, a zellerszáron át, egészen a fűszerpaprikás, fekete olívás jegyekig mozognak, a szellőztetésnek hála, egyre szebb formába. Szájban már van egy kis gyümölcsös zsizsegés is, elsősorban feketeribizli formában. A cserek kicsit dörzsölnek de ez inkább szórakoztató, mintsem kellemetlen. Lecsengőben kávézaccos kesernye villan fel, felidézve a kevésbé sikeres villányi adaptációk hangulatát. 5+
Chateau de Sociando-Mallet La Demoiselle de Sociando Mallet 2014 Haut-Médoc
furmintfan: 65% merlot, 35% cabernet sauvignon. Eleinte határozottan animális: istálló, vadhús, kevés gyümölcs jellemzi az illatot. Idővel azért előbújnak a gyümölcsök is, meggy, meggymag, tintás, kávés jegyek kíséretében. Szájban lendületes, jó koncentrációt mutat, a tannin közepes mennyiségű és elég fogós elsőre. Sokkal gyümölcsösebb, mint az illat alapján remélni lehetne: meggy, ribizli, erdei gyümölcsök, pici meggymag és ribizliszár. Szellőzéssel sokkal javul, legalábbis szájban biztosan: összeáll a szerkezet, jobban kidomborodnak a gyümölcsök, harmadnapra egyenesen szép. Érdemes időt hagyni neki a pohárban. Mindent összevetve legyen: 6p (kb. 8500 Ft - Bortársaság, kifutott)
rszabi: A címkén és a borban is az állatok dominálnak. A palackon egy szitakötő feszít, szájban pedig a lovak és vadkanok. Érdekes módon a hangsúlyos animalitás csak az első néhány percben zavart, utána a bor többi díszítő eleme is szépen kibontakozott. Szájban a füstölt sonka mellé már szépen feljön az erdei gyümölcsök felmentő serege. Messze nem uralkodik tökéletes harmónia a borban, viszont sokkal izgalmasabb számomra mint az előző. 6 pont
Chateau Pédesclaux Fleur de Pédesclaux 2014 Pauillac
furmintfan: 89% merlot, 6% cabernet sauvignon, 3% petit verdot, 2% cabernet franc.
Behízelgő, kedves illat: szuperérett erdei gyümölcsök, fekete cseresznye, meggy, fekete ribizlis, áfonya, a háttérben édesfűszerek és cassis likőr. A struktúra egységes, a textúra sima, szépen egyben van a bor, intenzív, kiegyensúlyozott és jó tartása van. Érett erdei gyümölcsök, meggy, fekete cseresznye, kis cassis likőr és édesfűszer, minimális zöldfűszer. Modern stílusú, kicsit populárisra hangolt bor, de eléri a célját. 7p- (9950 Ft - Bortársaság)
rszabi: Csupán egy fél százalékkal magasabb a szesz, mint a többi borban (13,5%), mégis csorbul a tipicitás, ez a bor kevésbé klasszik bordói mint a többiek, cserébe viszont nagyon finom. A sor egyetlen bora, ahol a gyümölcs érettségének érzete a pozitív tartományban landol. A finom szedres ízek mellett van benne egy tompa zongoralakkos kellemetlen zönge is. Profi, de túlárazott bor. 6+
Chateau d'Issan Blason d'Issan 2014 Margaux
furmintfan: 53% merlot, 47% cabernet franc. Szép illat, mértéktartó és elegáns, nem ugrik ki a pohárból, cserébe bőven kínál felfedezni való rétegeket. Érett fekete bogyósok, fekete cseresznye, áfonya, meggy, finom édes fűszeresség, grafit, szantál és pici balzsamkrémes illó. A korty jó koncentrációt mutat, harmonikus, szép egyensúlyt mutat, minden remekül integrált, nincsenek kiálló élek. Érett fekete bogyós gyümölcsök, meggy, finom fűszeresség, szantál, cédrus, étcsoki, megint cseppnyi balzsamkrém. 7p (kb. 10500 Ft - Bortársaság, kifutott)
rszabi: Végre egy igazán komplex, gyümölcsös és vonzó illat. Úgy érettek a gyümölcsei, hogy egy pillanatra sem lesz közönséges. Szájban is viszi tovább az elegáns stílust, a friss jó savú gyümölcsösségnek szép keretet ad a grafitos, cédrusos gyantás köntös. A csersav tanítani valóan elegáns, hangsúlyos, mégsem tolakodó. Egyértelműen a kedvencem volt, stabil 7 pont és sajnos megéri az árát, ennél olcsóbban élvezetes és tipikus bordóit nem lehet kapni.
