Valószínűleg ismert tény szakavatottabb borissza körökben, hogy az Etyeki Kúria egy ideje már több lábon áll borvidékileg, ugyanis Sopronban is komolyabb területű ültetvényekkel rendelkeznek. Az első fecske a pincészettől, amely már soproni alapanyagot is tartalmazott, még "Magyar Vándor" fantázianéven került forgalomba, ennek utódja ma "Red" néven fut. A Red-et követte a Kékfrankos, a Zweigelt és a Merlot, és ezek a borok egyre komolyabb sikereket aratnak és egyre nagyobb palackszámban kerülnek forgalomba.
A borok egyelőre Etyeken kerülnek feldolgozásra, ebből az okból kifolyólag a soproni eredetmegjelölést sem viselhetik, és a dűlők nevét sem használhatják (helyettük számozott "Block" megjelölést kaptak). A pince részéről folytatott kommunikációt az sem könnyíti meg, hogy ezek a soproni alapanyagból készült borok eddig végig Etyeki Kúria név alatt kerültek forgalomba, az átlag-fogyasztónak pedig ez zavaró lehet, legalábbis némi magyarázatot igényel. A Kúria csapata mindkét "anomáliára" megoldást talált: egyrészt az alapanyag első körös feldolgozása, erjesztése a borvidéken belül történik meg, másrészt a borok a következő évjárattól Kúria Sopron név alatt kerülnek forgalomba, ezzel elválasztva az etyeki és a soproni termékcsaládot.

November elején egy sajtótúra keretében ismerkedtem meg a Kúria soproni területeivel és az onnan készült borokkal.

Balfra érkezésünk után átpattantunk egy ún. "bulitraktor" platójára és tettünk egy nagy kört a környékbeli szőlőültetvényekben, rövid időre meg-megállva az egyes dűlőkben. Az őszi táj szépsége némileg feledtette volna a borús, hűvös időt, de a szőlőültetvények állapota általánosságban véve nem volt egy szívderítő látvány (a megállapítás nem a Kúria szőlőire vonatkozik, hanem az elhanyagolt sorokra). A dűlőtúra szünetében megkóstoltuk a mostanában forgalomba került vagy kerülő 2016-os borokat, a Red-et, a Zweigelt-et és a Merlot-t is.

A dűlőtúra után utunk Lackenbach-ba (magyarul Lakompak), a reneszánsz stílusban épült Esterházy-kastélyba vezetett. A kastélyban természettudományi múzeum működik, kertje pedig arborétum. Az Oberjäger vendégház 2018-ban nyitotta meg kapuit, az épületben 6 szoba és nagy közös konyha és ebédlő került kialakításra. Itt ebéd közben kóstoltuk meg az Etyek Kúria soproni zászlóshajójának számító Kékfrankos eddig forgalomba került évjáratait. Az ebédet az eisenstadt-i Hotel Ohr éttermének séfje, Johannes Ohr készítette, főszerepben a libával.

Az Etyeki Kúria jelenleg 22 hektár szőlővel rendelkezik Sopron környékén, ebből 5 hektár újratelepítése a közelmúltban történt meg. Etyekhez hasonlóan Sopronban is a mészköves alapkőzetet tartják kiemelten fontosnak az egyensúlyos és érlelhető borok készítéséhez. Mérész Sándor szerint Sopron Etyekhez képest több előnnyel is bír, egyrészt az árak még nincsenek úgy elszállva és nem nehezíti a területszerzést egy olyan, szinte monopolhelyzetben lévő tulajdonos, mint Etyeken a Törley (illetve a mögötte álló Henkell & Co.). Egy másik fontos aspektus, hogy vörösborkészítés szempontjából a globális felmelegedés miatt a hűvösebb klímájú borvidékek - mint Sopron - szerepe akár már a közeljövőben fokozatosan felértékelődhet.
A legfontosabb fajta a pincénél természetesen a kékfrankos, de mivel eddig a zweigelt (bár Mérész Sándor szerint egyébként nem egy könnyű fajta) és a merlot is jól vizsgázott, ezekből is növelik a palackszámot. A zweigelt-ültetvény a vékony talajréteggel borított Block 2, a merlot - 3 bordeaux-i klón szelekciója - a Block 1 dűlőben kapott helyet. A kékfrankos a Block 1, Block 2, Block 4 dűlőkben terem, ebből a Block 1-be már a Weingut Esterházy által válogatott burgenlandi klónokat telepítették.

A kóstolt borok:

Pláne Frizzante Rosé 2017
Pinot noir, kékfrankos és zweigelt. Könnyed, laza gyöngyözőbor, szamócás, cseresznyés ízjegyekkel, a finisben leheletnyi édességérzettel. 4p

Red 2016
Buja, fűszeres, szárított virágos illat, szederrel, málnával, szamócával kísérve. Könnyű, lendületes bor, finomszemcsés tanninnal és élénk savakkal, meggyes, fanyar piros bogyós és erdei gyümölcsös, fűszeres ízzel. Remek bevezető bor, bár kicsit vékonyabb, kicsit sav-hangsúlyosabb, mint a remek 2013-as és 2015-ös volt. 5p

Zweigelt 2016
Visszafogottabb illat erdei gyümölcsös, fűszeres aromatikával. Karcsú, sima tapintású bor, jó savakkal és minimális tanninnal. 5p

Merlot 2016
Kicsit zárkózottnak tűnt az illat, amelyben érett meggy, erdei gyümölcsök, szilva tűntek fel. Közepes testű, tartalmas, elég markáns anyag, bársonyos tanninnal. Meggy, fanyar erdei gyümölcsök, fűszerek a háttérben. Mérész Sándor szerint ez a bor fiatal még, de a merlot egyébként eddig nagyon jól működik Sopronban. 6p

Kékfrankos 2015
Hűvös hangulatú, meggyes, erdei gyümölcsös, szép, gazdag fűszerességgel. Közepes test, jól kitöltött korty, jó minőségű hordó, sav és tannin egyaránt a helyén. Meggy, piros bogyós és erdei gyümölcsök, különféle fűszerek. 6p+

Kékfrankos 2014
Hűvösebb karakter, a gyümölcsök inkább a piros bogyós spektrum felé, a fűszeresség inkább a zöldfűszerek felé tolódnak. Vékony, de kecses, van egy enyhe nyers érzet a kortyban. Meggy, meggymag, ribizli, zöldfűszerek a vezető ízjegyek, a háttérben kevés édesfűszer és csokoládé. 6p-

Kékfrankos 2014 Magnum
Értelemszerűen hasonlít az előző borhoz, de viszonylagos zárkózottsága ellenére is több mélységet, eleganciát rejt, valamivel teltebbnek is hat. 6p

Kékfrankos 2013
Erdei gyümölcsök, piros és fekete bogyósok, meggy, sok fűszer, szegfűszeg, pici étcsokoládé színezi. Lendületes sav és finomszemcsés tannin keretezi, textúrában egy kicsit érdesebb, mint a későbbi évjáratok, ízében még most is érezhető kicsit a fa. Fanyar gyümölcsösség, meggy, meggymag, sokféle fűszer, kis kesernye a lecsengésben. 5p+

Az Etyeki Kúria csapatának köszönöm szépen a meghívást és a vendéglátást!