Néhány nappal ezelőtt az egyik legnagyobb hazai borkereskedésben vásároltam egy palackot egy tokaji éltermelő száraz (akciós árú) borából. Másnap ki is cuppant belőle a dugó, kóstolgattam magában, kipróbáltam az aktuális ebédhez és vacsorához is, el is fogyott ripsz-ropsz. A bor igen jó volt, majdhogynem kiváló, (ismét) rácáfolt a tokaji száraz borok jövője felé szkepticizmussal tekintőkre. Bár az árkedvezmény jelentős volt, mégsem voltam teljesen boldog. Az alábbiakban boncolgatom egy kicsit a háttérben meghúzódó okokat.
Egy (bor)fogyasztói blogban ez eltartott kisujjú sopánkodásnak fog tűnni, de én mégis beállok az olvasók képzeletbeli kereszttüzébe. A fő kérdés az, hogy miért kellett ezt a bort leárazni 30 százalékkal pont akkor, amikor szerény véleményem szerint éppen csak az optimális fogyasztási szakaszába lépett. Értem én, hogy az öreg borok körüli felhajtás nagyjából-egészében humbug. Ennek ellenére én erős differenciát érzek a muzeális borok körüli felhajtás és az igyuk az arra érdemes borainkat az optimális érettségi állapotában perspektívák között. Előre leszögezem, hogy sem a legprofibb hazai kereskedőt (BT), sem Tokaj legszűkebb élmezőnyéhez tartozó Homonna Attilát nem kívánom és úgy érzem, nincs is miért ostoroznom. Sőt, a hedonista borfogyasztó énem kifejezetten örült ennek az akciónak. Józan paraszti ésszel egy bort akkor áraznak le, ha nem fogyott el időben, jönne az új évjárat és égető szükség van a helyre a raktárban. Ez eddig stimmel is, a bor 2016 szeptemberében került a bolt kínálatába a webshop tanúsága szerint, azóta eltelt 2 év, ez már önmagában elég masszív érv a kisöprés mellett. De az eddigi tapasztalataim alapján - ami a palack felnyitása után is helytálló feltevésnek bizonyult -, ez a bor még csak éppen belépett abba a periódusba, amikor csak egyre többet és többet kaphatunk tőle. Ez egy igazi paradoxon: ennek a bornak egy ideális világban most kellene 10-15%-kal felvinni az árát, a kereskedő mondhatná, hogy itt van ez a bor, ami 3-8 éves kora között fog ideális ívet érni, mi szakszerűen tároltuk-érleltük két éven át, itt és most neked már csak meg kell inni. Fogyasztói szempontból az ilyen alkalmak jelentik a Kánaánt, érett, vagy ahhoz közelítő állapotban, szép és pedigrés bor jóárasítva, megbízható helyről. Hosszú távon azonban, termelőpárti fogyasztóként úgy érzem, hogy nem sokat nyer a honi borkultúra azzal, ha a szereplők hagyják, hogy ilyen dicstelen módon legyen kiseperve egy szebb jövőre hivatott bor.
A bor amúgy hozza a Homonna Birtok borainál megszokott feszes, penge savakat, a feszes szerkezetet és a varratmentes kortyot. A hárs pont annyira kerekít a furminton, mint amennyire a furmint savai felhúzzák egy magasabb szintre a hárs lágy textúráját és finoman mézesbe hajló ízét. A kortynak van íve, a lecsengése hosszú és üdítően tiszta. Számos étel mellé kitűnő választás lehet. 7- pont