A sok tegnap ittam-ban mostanában talán kicsit elmozdultunk a külföldi borok felé (bár még így is biztosan a magyarok vezetnek), de úgy vélem, talán ez a legmegfelelőbb forma, hogy amolyan horizont-tágítás címén felhívjuk a figyelmét 1-2 érdekességre. Ma is ez történik, mégpedig egy kevéssé ismert fajta és egy kevéssé ismert francia appelláció együttállása folytán készített remek fehérborral. A birtok egyik boráról ungert már ejtett néhány szót egy hasonló "tegnap ittam" keretében, míg a fajta megboldogult Tesco Finest-es boráról is volt már bejegyzés egy nagyobb egyvelegben.
Először néhány szó essen a fajtáról, majd ennek farvizén átevezünk a földrajzi részre.
A picpoul vagy piquepoul Languedoc-ban és Rhone-ban jellemző szőlőfajta, előbbi régióban az egyik legrégebben termesztett helyi fajta. Van egyébként blanc, gris és noir változata, előbbi a leggyakoribb, és egyébként nem túl nagy termőterülete az utóbbi időben folyamatosan növekszik Franciaországban. Próbálkoznak a fajtával (leginkább a blanc változattal) az USA különböző borvidékein, Ausztráliában és Spanyolországban is. A picpoul blanc általában testes, élénk savú, citrusos ízvilágú borokat ad. Zizegő savai és friss, citrusos aromatikája miatt általában tengeri herkentyűkhöz javasolják a fogyasztását, ilyen értelemben a muscadét dél-francia megfelelőjeként is szokás rá hivatkozni.
Picpoul de Pinet AOC csak 2013 óta képez külön eredetvédelmi körzetet Languedoc-on belül. Pinet településről kapta a nevét, amely Montpellier-től kb. 15 km-re délnyugatra, a spanyol határtól kb. 50 km-re északkeletre található. Magát az eredetvédelmi körzetet a Földközi-tengertől a Thau-lagúna választja el és kis területen, 6 község környékén, mindössze 1300 hektáron terül el. A klíma mediterrán, óceáni hatásokkal, a talaj hordalékos, homokos, meszes. A Picpoul de Pinet AOC borok egy speciális, karcsú, zöld színű palackot is kaptak.
A termelőt illetően röviden a lényeg, hogy a Moulin de Gassac borcsaládot 1991-ben hívta életre Aimé Guibert, a Mas de Daumas Gassac alapítója. Nagy területről sokféle bor készül a két testvérbirtokon, néhány boruk itthon is beszerezhető, például a mai tesztalany is.
Moulin de Gassac Picpoul de Pinet 2017
A szőlő agyagos, mészköves, krétás talajról származik, a must bogyózást követően ellenőrzött hőmérsékleten, tartályban erjed és ott is érlelődik 4-5 hónapot, (ebből valamennyit?) finomseprőn.
Kristálytiszta illat fogad, az első körben citrusok, zöldalma, halványan virágok tűnnek fel, majd beúszik a képbe némi őszibarack, ananász és sárgadinnye is, de végig a friss citrusos vonal marad az uralkodó. A közepes testű bort kiváló minőségű, kulturált savak vezetik, hosszan, kiegyensúlyozottan. Finoman lüktető savai úgy tartják fenn a korty vibrálását, hogy egy pillanatra sem válna bántóvá, nem húznak, mint időként egy furmint, sauvignon blanc vagy - ritkábban - akár egy riesling esetében előfordul. Lendületes, precíz, fókuszált, egyben cizellált és élmentes. Citrusos, citrushéjas ízvilág dominál, mellettük zöldalma, fehér húsú őszibarack, mandarin, kevés déligyümölcs és fűszer, valamint halvány sósság. Nem a kirobbanó intenzitás, vagy a lehengerlő gazdagság az erőssége, inkább példás egyensúlya és frissessége ejt rabul. Okosan elkészített, remek bor, az ára sem vészes, furmint-, vagy riesling-rajongóknak (is) kifejezetten ajánlott. 6p (2950 Ft - Bortársaság)
