Egyre inkább vagyok úgy, hogy ha már mindenképpen bikavér, akkor ízléseim-kezeim inkább Szekszárd, mintsem Eger felé igyekeznek ösztönszerűen hajlani. Bár a kategória még mindig inkább csak egyfajta beváltásra váró kétborvidéki ígéret, néha pedig sajnos csak káosz és bizonytalanság, akad azért közöttük néhány érdek nélkül szerethető, és ezeket egyelőre többnyire délen érdemes keresni. Ha az ár szempont, akkor ezúttal egy alapszintű bika csapott össze a középkategóriával. Ha a pénzügyi kérdéseket figyelmen kívül hagyjuk és csak az érzékszerveinkre hagyatkozunk, akkor a két bor nagyjából egy kategóriát képvisel, ezt pedig többnyire a tisztességes hétköznapi semmiextra-vöröseknek szoktuk hívni. Borként tulajdonképpen szerethetők, de nem visznek közelebb a bikavér-megfejtéshez. Már ha egyáltalán létezik ilyen fogalom.
Lajvér Bikavér 2015
furmintfan: Kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon és cabernet franc. Halvány, majdhogynem silleres/kadarkás színű, gyorsan mozog a pohárban, ránézésre is könnyed bort ígér. Illatában meggy, cseresznye, édesfűszerek, vanília, pici illóval. Valóban karcsú, könnyű, mennyiségre kevés, de kissé tapadós tanninnal, üde savakkal megtámogatva. Cseresznye, szamóca, némi zöldfűszer és egy csipet édesfűszer tűnik fel ízében. Kadarkás karakterű, a bikavér könnyedebb arca. 5p- (1800 Ft - Tesco)
ungert: Kétezer forint alatti versenyző a hipermarketpolcról. Az első benyomás, hogy színre siller, karakterre vékony, illatra enyhén ugyan, de illós. A korty meggyőzőbb. Egyszerű, de tisztán gyümölcsös, lineáris felépítésű és zavarmentes. Zéró tannin, kadarkás összbenyomás és gyors lecsengés jellemzi. Bonyodalommentes asztali vörösbor a hétköznapokra, erős 4 pont.
Márkvárt Bikavér 2015
furmintfan: Kékfrankos, cabernet, kadarka, merlot és syrah. Illata nem különösebben komplex vagy mély, leginkább meggy, piros bogyós gyümölcsök és egy kevés zöldfűszer fedezhető fel benne. Meggy, meggymag, savanykás piros bogyós gyümölcsök, erdei gyümölcsök, kis fűszer alkotja az ízképet. Közepes testét lendületes savak és kissé poros érzetű tannin fogja keretbe. Korrekt, de nem emlékezetes. 5p (3250 Ft - Bortársaság)
ungert: A páros drágábbik fele. Az illat egyszerű és tiszta, bár meggyes alapon túl a fűszerekért más komolyabb pohárforgatásokkal szükséges küzdeni. Egyszerű, lineáris szerkezetű és a gyümölcsökre építkezik, de a lendület, a frissesség és a hedonizmus hiányzik belőle. Tisztán, zavar- és emlékezetmenetesen búcsúzik el. Korrekt és iható, de az első ismerkedés garantáltan nem lesz alapja semmiféle hosszabb barátságnak. Alulról, de azért benéz az 5 pontos szegmens borai közé. Az mondjuk nehezebb kérdés, hogy a kettő közül melyiket fogyasztanám szívesebben.