Sok bevezetőt nem tudok írni. Iszom rendesen a languedoc-i borokat és szerencsére a klubot is sikerült már annyira megfertőzni, hogy már maguk vetik fel, hogy mikor iszunk már ilyeneket megint.
Jöjjön tehát legutóbbi kóstolónk jegyzete. Zömmel jól bevált neveknél maradtam aktuális évjáratokkal, de azért lesz köztük egy-két felfedezés is.
Pierre Cros: Nebbiolo 2015
Languedoc, Minervois. 50 hektár összterület, ebből 25 hektár termő. Nincs mögöttük több generációs történelem, hangzatos filozófia, sztárallűrök, teszik a dolgukat két lábbal a földön, igyekeznek jó borokat csinálni ésszerű árakon. Foglalkoznak a borvidéket tekintve rendhagyó fajtákkal is, mint például ez a Nebbiolo. 13.5 Euro, Karl-Kerler.
Cseresznyés-epres gyümölcsösség, szegfűszeges fűszeresség. Tiszta, primer-gyümölcsorientált korty, élénk savakkal, kevés, de mégis porzóan száraz tanninnal. Jó inni nagyon az ilyesmit, zamatos is, frissítő is, mint anyag erős közepes. 6-
Dom. des Paissels (Vivien Roussignol et Marie Toussaint) : St. Chinian Les Paissels 2015
Egészen frissen, 2011-ben indította el kis kézműves borászatát a fiatal agrármérnök házaspár. Vivien nagyapjától örökölt 1 hektáron kezdték, mára 6 ha-on gazdálkodnak. Ez a bor klasszikusan a zászlóshajójuk, 30 -60 éves tőkék termése palás talajról. Carignan, syrah, mourvédre. 13.95 Euro, Karl-Kerler.
Érett kék bogyósok, mélyről jövő komplex fekete fűszeresség, földesség. Szájban nagy testű, telt ízű, bársonyos konzisztenciájú, ugyanakkor véletlen se kényeztető jellegű. A tanninok maszíroznak rendesen, az aromatika is maszkulinabb módon ásványos-fűszeres. Komoly cucc, tele energiával. Imádom az ilyet, amikor egy ilyen látványos-már-már nagyboros alapanyagból kijön egy szinte tisztán szőlőből származó értékeket demonstráló borocska. 7-
Pierre Cros: Minervois Les Vieilles Vignes 2015
Általában ez szokott lenni a kevencem az elsőként említett pincétől. 100 éves carignan, rövid, mindössze fél éves érlelés használt fahordókban. Ritka, hogy egy ilyen szintű anyag ilyen hamar piacra kerül és élvezhetjük a maga már-már hordóminta-szerűen primer valójában. 13.90 Euro, Karl-Kerler.
Sokkal kedvesebb az illat, vastag, lédús gyümölcsök, kicsit érződő hordófűszer. Szájban is ilyen, tiszta, harapható és nagyvonalú. Az előző borral partiban levű mélység, koncentráció, komplexitásban viszont nincs ott, sem mint az imádott előző évjárat. Erős 6.
René Rostaing: Coteaux du Langeudoc Puech Noble 2013
René Rostaing a syrah egyik fellegvárának a Cote-Rotie-nak az egyik szupersztárja. A 90-es évek végén a feleségével együtt szereztek egy relatíve hűvösebb klímás területet Languedoc-ban. Az innen származó borok elvileg ugyanazt a maximalista törődést kapják meg, mint a zászlóshajó borai. 70% syrah, a maradék grenache és mourvédre. 20 Euro, Les Passionnés du Vin.
Remek minőségő gyümölcs és fa, igéző virágillat. Közepes testű, selymes és kifinomult korty, úgy hogy beltartalomban se lépünk vissza. Tényleg szinte Cote-Rotie-t idéző stílus. 7-
Dom. des Aires Hautes: Minervois la Liviniere Clos de l’Escandil 2014
Languedoc, Minervois. Az appelláción belüli legjobb terület kiemelt jelentősége végett Minervois-La Liviniére néven külön appellációt képez. Három generációra visszatekintő családi pincészet, 28 hektár összterülettel. A Clos de l’Escandil a birtok a csúcsborát takarja. 50% syrah, 30% mourvedre, 20% grenache meleg, mészköves teraszokról. 22hl/ha hozam. Kézi szüret, a teljes alapanyagot bogyózzák. 5 nap maceráció, tartályos erjesztés, kézi csömöszölés. 18 hónapig burgundi barrique hordókban érik a bor, melyek 1/3-a új, 1/3-a másodtöltésű, 1/3-a harmadtöltésű. 22.5 Euro, Karl-Kerler.
Már a szippantástól el lehet alélni. Nagyon koncentrált fekete bogyós gyümölcsáradat, fekete olíva, “garrigue” jegyek, felnőtt adag, de szépen használt hordó. Szájban se okoz csalódást, mély és masszív anyag lehengerlően intenzív és hosszú ízekkel. 7/8
Mas Jullien: Coteaux du Languedoc Terrasses du Larzac 2012
Olivier Jullien 1985-ben alapította saját birtokát 20 éves korában. A szőlőben nőtt fel, apja és nagyapja is ezzel foglalkozott, saját bőrén tapasztalhatta a régió mellőzöttségéből adódó gazdasági nehézségeket, illetve láthatta, hogy a fiatalok mind el akartak vándorolni. Ő hitt abban, hogy a környék komolyabb minőségre is képes és úttörőként még akkor kezdett területeket venni Terrasses du Larzac-ban, amikor senki nem akart még Languedoc-ban szőlőt. Azt ugye tudjuk, hogy az utóbbi 20 évben félelmetesen feljött Languedoc, a Terrasses du Larzac különösen, elsősorban az ilyen megalkuvást nem ismerő minőségre törekvő pionírok végett. A Revue du Vins de France 2013-ban végzett egy klasszifikációt, a régió 40 legismertebb birtokát amúgy bordói módra osztályokba sorolta. A Mas Jullien a három top premier cru egyike volt. Érdekesség, hogy Olivier édesapja látva fia sikereit szintén kilépett a szövetkezetből és 1993-ban megalapította saját borászatát, amely utána szintén tényező lett a minőségi languedoc-iak piacán, Olivier nagyon büszke volt apjára, hogy idős korára végre sikerült megvalósítania önmagát. Vissza a Mas Jullienhez, organikus és biodinamikus szemlélet a szőlőben, bár certifikátumok szerzésére nem törekszik. Jelenleg 18 hektáros a birtok, de ez folyamtosan változik, területek jönnek, mennek a tapasztalatok alapján. Ez a bor a zászlóshajójuk. 34 Euro, Les Passionnés du Vin.
Zárkózottabb gyümölcs, több fa, némi brettességből fakadó “bio” hangulat. Szájban véletlenül se hedonista, hanem mértéktartó. Szépen strukturált, egyensúlyos és arányos. De nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy konkrétan nulla örömet ad.
Ermitage du Pic St. Loup: Pic St. Loup Gilhem Gaucelm 2010
Languedoc egyik jeletősebb alkörzete Pic St. Loup. A borászatot a Ravaille fivérek alapították 1992-ben a már 13. század óta létező remeteségi szőlőbirtokon. Organikus, majd biodinamikus szemlélet. Jelen borunk a szortiment csúcsa 80-90 éves tőkékről, fehér agyagos- kerek köves terroiról. 50% syrah, 50% grenache.10-20 hl/ha közöttti hozamok. 24-30 hónapos hordós érlelés. 15-20 év környéki érlelhetőség. 39 Euro, Les passionnés du vin.
Egyszer már nagyot szólt ez a bor, most is csak ismételni tudom magam. Dél-francia kvintesszencia, brutális koncentrációval, olyan illattal, hogy már-már annak mérhető kell, hogy legyen a szárazanyagtartalma. Súlyos, masszív tanninok, kilométer hossz. Lenyűgöző, de azért a kilenc pont most nem jött (marad egy vidám nyolcas).
