A Borrajongó

Öreg tokajik meg a Fukierek

2015. április 20. 14:53 - akov

Nem oly rég futottam bele ebbe a lengyel nyelvű, a lengyel borkultúra történelmi vetületeivel foglalkozó blogon megjelent cikkbe. Ami nagyon is felkeltette az érdeklődésemet, az a híres Fukier borkereskedés 1929-ben megjelent hirdetménye volt. A Fukierek (a német Fuggerek oldalági leszármazottai) Lengyelországbeli tevékenységéről viszonylag sokat tudunk, a 16. század elejétől fogva kereskedtek borokkal, és híresek voltak az egészen elképesztő Tokaji gyűjteményükről. Frank Strzyzewski, a téma kutatójának jóvoltából egy kiváló angol nyelvű prezentációt itt érhettek el, érdemes átböngészni.

fukier_borlap.jpg

Persze a dolog szomorú véget ért, hiszen a Varsót elfoglaló németek egyik első dolga volt, hogy a híres Fukier kereskedést kifosszák. Ez biztosan felsőbb szintű parancsra történt, hiszen az október 5-i varsói diadalmenetre röviddel, 1939. október 6-8. között a nácik közel hatezer üveg Tokaj-hegyaljai bort talicskáztak ki az ajtón. Hogy lássuk miért is fájdalmas ez, nézzünk pár adatot. A legrégebbi bor 1606-os volt, 328 üveggel őriztek belőle. Más régi évjáratok között megjelenik 1668, 1682, 1734 és 1754. A gondosan tartott, hatévente újradugózott palackok a háború után eltűntek, a legtöbben úgy gondolták megsemmisültek, vagy ha nem, akkor minden bizonnyal katonai torkok feneketlen mélyében merülhettek el. Később azonban, 1958-ban a Szovjetunióban tűntek fel a borok egy Zsukov marsall által szervezett eseményen, ahol „kultprogrammal” fűszerezve kevés kiváltságos személy kóstolhatta meg a rendkívül régi tokajiakat. A gyűjtemény egy része állítólag ma is megvan még valahol Moldáviában, a Krímben vagy kit tudja, hogy pontosan hol.

Röviden összefoglalva ennyi tehát, sokan sokfelé írtak a témáról. Viszont itt a fenti képen van ez az 1929-es hirdetmény, amiből egy és más még bőven kiolvasható. Először is a „borlap” száraz és édes magyar szamorodnikkal indul, Tokaj megjelölés itt nincs, igaz Tolcsva és Mád neve azért feltűnik. Alapborok lehetnek ezek (late harvest?), áruk a 6-12 Zlotyi tartományban mozog, max. 10-12 éves korban vannak. Ebből azért már látszik, hogy a kor embere jóval öregebb borokat ivott, mint mi. A következő szekció Tokaj-Hegyalja borait tartalmazza, itt már viszonylag korosabb tételeket látunk a 1888-1917 közötti időszakból, 13.50-60 Zlotyi árakon. A legalapabb bor és az akkor már a negyvenedik évéhez közeledő Eszterházy 1891-as 5 puttonyos aszú ára között csak tízszeres a szorzó. Tovább haladva elérkezünk a „Tokaj Ősi borai” c. részhez, amely jól mutatja, a legrégebbi muzeális tételek is forgalomban voltak. Nem mindig árulták ezeket, de valamiért a húszas-harmincas években az akkori tulajdonos megint polcra tette őket. Minden évjáratból édes és meghökkentő módon száraz (wytrawnego) borok is kaphatóak, utóbbiból a legrégebbi az 1754-es! Vajon száraz szamorodnik vagy szimpla száraz borok lehettek ezek? Aztán lehet vitatkozni azon, hogy a tokaji száraz bort valóban a 2000-es Úrágyával találták-e fel? (tudjuk: nem)

A legősibb palackot, az 1606-os Tokajit 450 Zlotyiért tehette magáévá a jómódú vásároló. De itt ne hagyjuk abba az olvasást, mert most jönnek a világ egyéb borai (haj, amikor nem mi voltunk a „rest of the world” kategória vezetői, ugye). Egy üveg Chablis például 10 Zlotyiba került, csakúgy, mint egy jó Pommard, az akkor kilenc éves 1920-as Mercurey pedig 20 pénzbe volt, pontosan, mint egy már korosabb Tokaji a középmezőnyből. Egy jó üveg Saint-Estèphe vagy Graves akár már 7-8 Zlotyiért a miénk lehetett, míg egy Lafite-Rotschildért sem kellett 25 Zoltyinál többet fizetni! Sauternes is látható a borlapon, ezek szerint keresték akkoriban, talán sikk volt, talán más stílust képviselt, mint a mienk, de ez sem került 15-25 Zlotyinál többe.

Akinek újdonság volt, annak jó böngészést, aki ismerte, attól elnézést.

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr737383566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fiskális 2015.04.20. 15:06:40

Hoppá, ez nagyon érdekes volt. Milyen jó volna egy bortörténeti adattár, amiben minden ilyesmi, sőt minden izléstörténeti adat is benne lenne.A magyar könyvkultúrára ezt összegereblyéztük, s eszméletlen hozadéka lett a kataszternek.
Még mindig nincs nagyon fogalmunk, miket ittak a régiek, s m ivolt a belső mércéjük.Kell az a kataszter! Egy pl.: amikor könyves dolgok miatt átnéztem egy város (Kőszeg) kétszáz évnyi végrendeleteit, hagyatéki jegyzőkönyveit, tele volt az anyag borokkal is. De ezt ott hagytam.:-(

silvousplait 2015.04.20. 18:16:20

@akov Kituno otlet a cikk - meg tobb kulturtortenelmet a borrajongora ! :)
Nem sikerult letoltenem, ezert kerdezem, hogy a kozolt kep innen koltozott-e at az irasba:
ebuw.uw.edu.pl/dlibra/plain-content?id=12576

(A meregdraga bordoiak igazabol csak ugy 15-20 eve meregdragak. Mar tobbszor olvastam a francia borsajtoban kozepkoru ferfiak ilyesfajta kesergeset: "amig a kezdo fizetesembol minden premier cru classé-bol vehettem egy hatos rekesszel, addig manapsag jo, ha egy PCC-bol kapok ugyanennyiert egy palackkal" stb.)

Miles Lambert-Gòcs meglehetosen alapos konyve (Tokaji Wine: Fame, Fate, Tradition), mar amennyire atlapoztam idaig, nem tesz emlitest "mai stilusu" szaraz borokrol.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 18:20:03

Nekem is érdekes volt! Köszönöm szépen!

tezu 2015.04.20. 20:14:56

En is rendelkezem egy hasonlo,de eredeti Arjagyzekkel,a Budapesti "Lapossy F.es Tarsa"megjelölessel,cim .Gizella -ter 1.Haas Palota ,es Egyetem -utca 2.alatt ugy 1885-87 körül keszülhetett.
A legdragabb Magyar feherbor egy " Tofalvi Riesling-fejedelmi bor 5 frt.
Legdragabb Tokaji aszu 1841. 5 putt Dr. Szabo Gyula termelötöl 10 frt.
Bordeaux -Ch Margaux 2 frt 50 kr.-Lafite 3.5 frt-Mouton R. 4 frt.Yquem 1868 -

6 frt.

Rajnai Riesling Schloss Johannisberg 1875- 6.6 frt.

Az arjegyzek legdragabb tetele egy 1811-es Remy Martin G.C.-15 frt.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 20:57:03

@tezu: köszi! Nem akarod scannelni? Szívesen lehozzuk

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.21. 10:15:07

@silvousplait: köszönöm, terv szintjén sok minden van persze. Igaz, érdemi bortörténeti munkához nyomozni kell, és hát levéltárban-könyvtárban csinálni ezt egy külön szakma.

silvousplait 2015.04.21. 10:18:35

@akov: Viszont jo dolog amatornek lennei, ha az ember szabadon belearthatja magat sokmindenbe. :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.21. 10:19:31

@Fiskális: köszi, igen a kőszegi anyagokról már beszéltünk sokat. Sajnos ez egy olyan mega-projekt volna, ami szinte beláthatatlan, felfoghatatlan és persze sok embert és pénzt igényel. Itt-ott sejtszerűen foglalkoznak vele kutatók, de nem főállásban (ld. pl. a korábban megjelent boros Rubicon számok szerzőit, ld. Nagy Kornélt Tokaj-Hegyalján, stb.).

A borvidéki történeti összefoglaló műveken kívül Dr. Feyér Piroskának jelentek meg érdemi művei:

Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai:

bookline.hu/product/home.action?_v=Feyer_Piroska_Szolo_es_borgazdasagunk_tortenetenek_alapjai&id=2100965995&type=10

A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848-ig:

www.antikvarium.hu/konyv/feyer-piroska-a-szolo--es-bortermeles-magyarorszagon-1848-ig-286393

Utóbbi nekem is megvan, tkp. forrásmegjelöléssel tartalmazza a szerző által összeszedett, nagymennyiségű, a szőlő- és borkultúrával foglalkozó utalásokat, forrásokat 1848-ig. Nyilván a könyv írása óta már sok dolgot találtak, de jó munka szerintem.

Fiskális 2015.04.21. 10:35:27

Köszi, csak röviden tudok írni (mobik/klinika/ágy), de annyit azért fontosnak tartok, hogy az általam művelt történeti diszciplinákban, csak helybenjárás volt addig, míg meg nem indult a levéltárak adattöredék-szintű átvilágítása. A 19. századtól meg ott a baromi nagy sajtó (még nagy része full text nem kereshető) és a több százezer aprónyomtatvány.Csak fragmentumaink vannak. Kőszeg azért érdekes, mert alig pár város teljes levéltára maradt meg. Bortermelő talán három. Ezekből: Kőszeg, Sopron, Kassa, Bártfa, Lőcse, Késmárk, Kolozsvár Szerintem.három ha szóba jön, a többi elpusztult, hódoltság sat.
Egyszer meg kellene csinálni.
A könyvtörténet az 35 éve megy. Olyasmi kellene a bor, bortermelés és borfogyasztás adatbankjának, mint a növekedő www.eruditio.hu a könyv és művelődéstörténetnek.

tezu 2015.04.21. 19:49:06

@akov: Termeszetessen küldöm ha kell,irj -jancsi@online.de

es van meg egy hasonlo törtenet is ,regi borok ,bormuzeum,eltünt Palackok,kesöbb megkerültek paran (nekem is sikerül 3 üveget megszereznem)es tokaji szaraz(Tokayer herb 1926)

Szegediszomelijé 2015.04.21. 20:25:47

Patinás!
Szegeden csak a Sótartóban van kintegy régi bor árlap. Azon a Törley drágább a Champagne-oknál.
Köszi!

zoli 2015.05.02. 15:26:09

Kicsit megkésve, de hátha olvassa még valaki.
Néhány érdekesség, a régi szőlő- és borkultúráról hozzáférhető anyagok:
-Elsősorban ajánlható az Arcanum cég adatbázisa, ami fizetős ugyan, de ebben az esetben keresőprogrammal is kutakodni lehet - többek közt - az 1858-tól a II. Vh. utánig a havi rendszerességgel megjelenő Borászati Lapok (rövid ideig Borászati Füzetek) anyagai közt.
-Fontos és alapos munka Keleti Károly Szőlészeti Statistikája (1876)
-Nehezen megtalálható ugyan (asszem összesen 3 példány létezik magyar könyvtárakban) Görög Demeter "Azon szőlő-fajok lastroma..." (1821), de kifejezetten élveztes olvasmány
-Tokaj rajongóinak kötelező Szirmay Antal "A Tokaji, vagyis a Hegyallyai szőllők éltetéséről..." (1810) című munkája
-Németül beszélőknek csinos gót betűkkel íródott Schams Ferenc "Ungarns Weinbau..."-ja (1836) az első igazán alaposnak, szakszerűnek nevezhető leírás a magyar borászat aktuális állapotáról
-Szintén németül, elsősorban a szőlőfajtákról, egy már igen alapos és tudományos munka Hermann Goethe "Handuch der Ampelographie" (1878) című munkája, az összes ismert és létező magyar szőlőfajtával, többek közt az is kiderül belőle, hogy a blaufränkisch egy csinált név és nem ugyanaz a szőlőfajta volt, mint amit ma annak tartunk.
-Giuseppe Acerbi gyüjteményébe összeszedte "Delle Viti italiane..." (1825) az akkoriban ismert összes szőlőfajtát, köztük a magyarokat is, a fajták származási helyét is megjelölve. Ez utóbbi 3 mű asszem e-book formájában is kikereshető a neten
-Szintén nehezebben beszerezhető Bél Mátyás 1730-as "Magyarország népének élete 1730 táján" munkája, ami elsősorban általános mezőgazdasági munka, de Tokajjal és a klasszifikációval pl. elsőként foglalkozó mű
-Nagyváthynak is több mezőgazdasági munkássága jelent meg, elsősorban a "A szorgalmas mezei gazda"-ban (1791) tér ki külön a szőlőtermesztésre
Vannak még régebbi munkák is, elsősorban latin nyelven, de ezek kevésbé alaposak mint a fentebb említettek. Nagyon sok érdekesség derül ki ezekből a könyvekből, érdekességképpen megjegyezném, hogy több itt szereplő szerző is egyben a magyar felvilágosodás híres alakja és szabadkőműves volt.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.05.02. 18:03:34

@zoli: Nagyon hasznos lista. Köszi szépen!

Ha valakit érdekelnek a Borászati Lapok és van türelme a letöltéssel, annak itt van mind: nokedli.org/bl.html
süti beállítások módosítása