Egy ideje tartozom már ezzel a beszámolóval, hiszen két hónap telt el az esemény óta, de valahogy nehezen állt össze a fejemben, mit és mennyit is lehetne, kellene írni az eseményről. Egy biztos: hosszúra sikerült a visszaemlékezés.
A Tokaji Ősz a borvidék legfontosabb rendezvénye, amelyet tavaly óta a Tokaj Alapítvány és a tokaj.hu szervez. A programsorozat központjában természetesen a tokaji bor áll, az ehhez kapcsolódó gasztronómiai és zenés programokkal összekötve. Az idelátogatók több csoportba osztva ismerkedhetnek a hegyaljai borászokkal, borászatokkal, boraikkal és a nevesebb helyi éttermek fogásaival.
A XI. Tokaji Ősz az aszúszemek, töppedt szemek és egészséges szemek egybe szüretelésével születő édes bort jelölte meg a rendezvény központi témájaként, így a borvacsorák menüsorai is elsősorban ilyen borokra és az azokhoz illő fogásokra épültek.
A hétvége a pénteki „0. nappal” indul, amelynek tematikája inkább a borvidéket jobban ismerő érdeklődőknek szól: egy aktuális témát boncolgató beszélgetés, majd egy adott borvidéki településhez kötődő kóstoló. A program gerincét a szombati és vasárnapi események képezik. A Gróf Degenfeld Kastélyszálló ad otthont a szombati ünnepélyes megnyitónak, amelyet a szálló parkjában felszolgált ebéd és borkóstoló követ. Este patinás helyszíneken tartott borvacsorákon a borvidék legjobb séfjei által megálmodott menüvel, valamint a vendéglátó és a vendégborászat boraival kényeztetik a vendégeket. Vasárnap a reggeli után borkóstolással egybekötött dűlőtúrák következnek, végül pedig a zárórendezvény keretében ebéd és egy miniborfesztivál búcsúztatja a résztvevőket.
A pénteki beszélgetésre mindenképpen ellátogattam volna, de a rendezvény előtt pár nappal megcsörrent a telefonom és kellemes meglepetés ért: Prácser Hajnalka és Prácser Miklós, azaz az Erzsébet Pince kedves meghívásának köszönhetően a vasárnapi zárórendezvényen is részt vehettem. Szombaton külön utakon jártam, arról majd máskor, de most nézzük mit kínált a 2014-es Tokaji Ősz nyitó- és zárónapja. Vigyázat: maraton!
A hétvégi eseménysorozatot tehát a programcsomagoktól elkülönülten a "0. napon" egy borkóstolóval egybekötött kerekasztal-beszélgetés vezette fel "magánBESZÉLGETÉS Tokajért" címmel. A Rókusfalvy Pál által levezényelt eszmecsere résztvevői Dán Károly volt New York-i konzul és a Breitenbach Pincészet egyik befektetője, Demeter Zoltán, Sauska Krisztián és Szepsy István voltak. A közönség soraiban a magyar borszakma számos szereplője és természetesen sok tokaji borászat borásza, tulajdonosa, birtokigazgatója, képviselője foglalt helyet.
A Gault Millau-n megjelent, Ripka Gergely (tancolomedve.hu) által jegyzett beharangozó interjúk azt a képzetet keltették bennem, hogy a beszélgetés is a tokaji édes borok témakörét járja körbe - fel is merült bennem a kérdés, hogy miért nem kapott helyet minden interjúalany a beszélgetőasztalnál. Hamarosan kiderült, hogy az egész borvidék jelene és jövője került a fókuszba, a beszélgetőtársak kiválasztásánál pedig fontos szempont volt, hogy mindannyian tokaji borászatok tulajdonosai legyenek (így rögtön érthető, hogy miért esett ki a hat interjúalanyból négy). A beszélgetőpartnerek természetesen más-más háttérrel rendelkeznek, így nézőpontjuk bizonyos kérdések vonatkozásában is érthetően különböző volt.
A beszélgetésen elhangzottakat teljes mélységben nyilván lehetetlen visszaadni, próbáltam néhány dolgot kiemelni.
(Rókusfalvy Pál, Dán Károly, Sauska Krisztián, Szepsy István, Demeter Zoltán és Kovács Tibor)
Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke és egyben a Tokaj Kereskedőház Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke végül egyéb hivatalos elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a beszélgetésen, témafelvezető gondolatait Rókusfalvy Pál olvasta fel. Sajnos így elveszett az állam képviselője és a borászok, illetve tulajdonosok közötti élő párbeszéd lehetősége, de a beszélgetés még így is több, mint két órásra nyúlt, és sok érdekes szempontot vetett fel a borvidék jelene és jövője szempontjából.
Tombor András helyzetértékelésében kiemelte, hogy a minőségi termelésre történő áttérés még mindig csak a tokaji bortermelők egy igen szűk rétegében ment végbe. A borvidék az ország egyik legszegényebb régiójában helyezkedik el. Az épületek, birtokok, termelőeszközök rossz állapotban vannak. A külföldi tőke beáramlása minimálisra csökkent és a magyar tőke sem tudott a helyébe lépni. Kevés a kimagasló minőségű termőhely és még kevesebb a kimagasló minőségű bor. A szabályok, előírások következetlenek, elavultak, nem tisztelik őket, de gyakran a hatóságok is együttműködnek a szabályszegőkkel.
Tombor szerint a támogatásnak először is a magasabb rendű kultúra kialakítását kell megcéloznia. A borvidék sorsának előremozdítása érdekében első lépésként a fejekben kell rendet tenni. Ez hosszú folyamat, amely hatását évtizedek, évszázadok alatt fogja realizálni. Jelenleg az állam szerepvállalása a fenti célok elérése érdekében elengedhetetlen. Fontos az átgondolt forráselosztás, a kis birtokok jövőjének biztosítása, az ültetvények rendbetétele, a borvidéknek egységes célok kitűzése, a célokhoz egységes eszközök hozzárendelése, reális célok, ismeretek elsajátítása, a vállalkozókedv növelése, öngondoskodás lehetőségének megteremtése.
Az állam több szempontból is egyedi lehetőségekkel rendelkező szereplő, a rendelkezésre álló források és eszközök bősége és más szempontok miatt is. Az állam képes új befektetéseket megvalósítani, általános szabályokat alkotni, és azok végrehajtását kikényszeríteni, a borvidéket átfogóan fejleszteni, a döntések meghozatala során gazdasági és szociális szempontokat összeegyeztetni. Amint a borvidék fejlődése, növekedése megfelelő pályára áll, az állami szerepvállalás mértéke csökkenhet.
A Tokaj Kereskedőház megújulásával elkötelezte magát a minőségi borkészítés mellett. A borvidéken egyedül a Kereskedőház képes a világpiacra mérhető mennyiséget produkálni. Világszinten értelmezhető mennyiség termelésére a tokaji birtokok túlnyomó többsége nem képes. Természetesen a Kereskedőház nem fogja a legkiemelkedőbb borokat készíteni, sosem lesz versenytársa a legmagasabb minőséget produkáló kisebb borászatoknak, de nem lehet többé az alacsony minőségű tömegborok gyártója sem. Cél tehát nagyobb mennyiségben stabilan jó minőségű borok készítése, a csúcsminőséget alulról megtámasztva. A minőség növekedni fog, a mennyiség csökkenni. A kizárólagos állami tulajdoni struktúra is változhat: a Kereskedőház szándéka, hogy idővel a részvényesi státusz lehetőségét kinyissa a termelők felé.
A jó minőségű bor előállításához elengedhetetlen a jó minőségű alapanyag. Kevés a világon az olyan egyedi termőhely, amelyen kimagasló állapotú ültetvény is található. Az állam ezentúl a megfelelő ültetvénnyel, illetve megfelelő fejlesztési tervvel rendelkező birtokokat kívánják technológiai támogatásban részesíteni. Ennek érdekében 0,25 ha pontossággal tervezik felmérni és a biztonságos termelési lehetőségek szempontjából értékelni a termőterületeket.
Az eredményesség érdekében kulcsfontosságú a szigorú szabályozás, ellenőrzés. Az állam kezébe kerül 2015. január 1-től a Tarcali Kutatóintézet, amelynek fontos szerepet szánnak. Újra kell szervezni a borbíráló bizottságok tevékenységét is.
A kerekasztal-beszélgetés elején amolyan bevezetőként a borvidékben látott lehetőségekről, sikerekről, kudarcokról beszélgettek a résztvevők.
Szepsy István hangsúlyozta, hogy az újabb és újabb célok kitűzése tartotta lendületben a fejlődést. Az első feladat a borvidék alapos megismerése, amely még jelenleg is tart. Szepsy István hisz abban, hogy Tokaj potenciálisan a világ első számú borvidéke, de tisztában van vele, hogy egyik napról a másikra senkiből sem lehet világelső, ehhez komoly munka kell. Mindig magasabb minőség elérését kell célul kitűzni, ehhez megfelelő mentalitás szükséges, annak kialakulásához pedig a folyamatos biztatás, elsősorban a fiatal birtokoknak. A borászlegenda azt vallja, a klasszifikáció elkezdéséhez vezető megértési folyamat még várhatóan több évtizedet vesz igénybe. A tudatosság kulcsfontosságú a borvidéken végzett munka szempontjából.
Demeter Zoltán szerint minden egyes évjárat közelebb visz annak megértéséhez, miért volt Tokaj-Hegyalja egykor a világ legünnepeltebb borvidéke. Az egyén sikerei múlékonyak, ezért a környezetet is sikeressé kell tenni, végső soron a közösségépítés eredményessége határozza meg a sikerességet. A tokaji borász kiemelte, hogy az elmúlt 22-23 évben a kevés minőségi szemléletű pincészet óriási munkával nagyobb átalakulást hozott a borvidék életébe, mint az azt megelőző 500 év összesen. Ez az időszak tanulással, a régiek üzenetének megértésével telt. Már a minőségi borkészítéshez való hozzáállás megváltozása is óriási eredmény, és ez is finomodik tovább. A tokaji borász szerint egyelőre még a tokaji bor meghatározása a feladat, korai lenne még egy fajtát a középpontba helyezni. A klasszifikáció, a termőterületek osztályozása fontos kérdés, ezt a borvidékről szóló régi írásokat tanulmányozó termelők érzik leginkább. A klasszifikáció azonban összetett és kényes kérdés, nyugodtan kell végiggondolni minden vetületét és vonzatát.
Sauska Krisztián szerint lassan megtalálják saját stílusukat, és bár büszke a pincészet eddigi eredményeire, szerinte fontos beszélni a kudarcokról is, mert azokból lehet tanulni. Hosszú utat jártak be eddig, de a száraz tokaji bor még mindig nem tett szert méltó elismertségre, sem belföldön, sem külföldön. A borvidéken hiányzik az összefogás, ami szintén hátráltatja a fejlődést.
Dán Károly diplomataként sokat utazott diplomataként. Tapasztalatai szerint Tokaj nevét mindenki ismeri, de nagyon kevés ember ismeri igazán a Tokajt, még kevesebbnek van valós képe a borvidék jelenlegi helyzetéről. A furmintot, mint fajtát értelmezhetővé kell tenni világpiac számára, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Régen a Kereskedőház a minőségi javulás kerékkötőjeként jelent meg a borvidékről szóló beszélgetésben, ezért jelentős lépés az állami cég megreformálása.
Kovács Tibor félidőben csatlakozott az asztaltársasághoz, és a késői szüretelésű borok kapcsán szólt néhány szót. Franciaországban tett utazásai során nagy hatást gyakoroltak rá az Elzászban késői szüretelésű kóstolt borok, és amikor a francia tulajdonosok szabad kezet adtak a Hétszőlő csapatának, úgy döntött, érdemes lehet hasonló stílusú bort Tokaj-Hegyalján is elkészíteni, majd később ezt az utat követte a többi pince is.
Az állami szerepvállalás, a borvidék marketingje, az anyagi erőforrások elosztása, a feladatok elvégzésének rangsorolása volt az a témakör, ahol a legszembetűnőbb volt a véleménykülönbség az asztaltársaság tagjai között. Mint az köztudott, a Tokaj Kerekedőház a Claessens International Ltd. segítségével az egész borvidékre kiterjedő márkaépítésbe kezdett. Cél a Tokaji bevezetése a nemzetközi luxustermékek közé, amelyre két év alatt mintegy 10 millió eurót, azaz 3 milliárd forintot szánnak. A Tokaj Kereskedőház Zrt. és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának közös kezdeményezésére létrejött a Tokaj Marketing Testület Kalocsai László (Dereszla), Mészáros László (Disznókő), Molnár Péter (Patricius), Szepsy István és Winkler János (a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági tagja) részvételével.
Dán Károly szerint a Tokaji brand felépítése nagy lehetőség, és fontos a borvidék jövője szempontjából. A márkaépítés nagy feladat, sokrétűbb tevékenység, mint a marketing. A siker érdekében magyar fogyasztóknak és termelőknek is be kell állniuk a magyar bor ügye mögé. A sikeres márkaépítés érdekében a tokaji bor életútjának egészét felülről kell látni, be kell mutatni, az ültetvénytől a fogyasztóig.
Sauska Krisztián üdvözli, hogy marketingre, márkaépítésre szakosodott, nemzetközi tapasztalattal rendelkező cég látja el ezt a feladatot, hiszen egyrészt jobban értenek a kommunikációhoz, másrészt ezt a munkát a termelők egyéb tevékenységeik mellett egyébként sem tudják elvégezni. A média és a gasztronómia is fontos szerepet tölthet be a tokaji bor promociójában. Az államnak és a termelőknek konszenzusra kell jutni a fő irányvonalakat illetően.
Demeter Zoltán szerint aktívan dolgozni kell azon, hogy a világszínvonalú borok a tágabb közönség elé kerülhessenek. A magyar bormarketing sokszor nem használja ki a világ borsajtója által nyújtott kevés lehetőséget sem. A sikeres marketinghez egyszerű üzenet kell (itt jön be az elnevezés kérdésköre is). Demeter Zoltán szerint egy próbát megér a külföldi cég márkaépítése, hiszen eddig ilyen irányú kísérletet nem tettek a borvidéken. A kommunikációt végző cégnek meg kell értenie a tokaji bor lényegét. A borvidék fejlesztésére szánt állami források elosztása kapcsán kiemelte, hogy azok egy része a közutak felújítására megy el, másik részét a Kereskedőház, mint állami cég kapja meg, így csak a maradék jut a többi pincészetnek. Demeter Zoltánnak konkrét elképzelései vannak arról, hogy mire kellene fordítani az állami támogatásokat: a dűlőutak felújítására (ezek egyszerre több célt szolgálnának: közlekedés, vízelvezetés, turizmus), az ültetvények és támberendezések rendbetételére, a megfelelő szakemberek képzése érdekében egy ilyen feladatot ellátó oktató intézmény megalapítására, valamint a fiatalok támogatása érdekében egy helyi pénzintézet létrehozására.
Szepsy István feleslegesnek érzi a marketingre szánt források óriásira duzzasztását. A marketing-költségek tekintetében lehetetlen versenyezni a többi bortermelő országgal, ezeket a forrásokat véleménye szerint inkább a szakmai megújulás elősegítésére kell fordítani. A rendelkezésre álló források elosztásában az állam és a termelők közötti konszenzusra kell törekedni. Fontos a termelési alapfeltételek rendbetétele, és a legmagasabb szintű termék, az aszú termelésének optimalizálása. Olyan élet- és munkakörülményeket kell teremteni, amelyek a családokat arra ösztönzik, hogy a borvidéken akarjanak élni és dolgozni.
Mészáros László, a Disznókő birtokigazgatója egy kérdést intézett a beszélgetőtársakhoz: Az édes vagy a száraz bor jelenti Tokaj jövőjét? A kérdés létjogosultságát meg is indokolta: a tokaji édes bor megítélése egyértelműen pozitív a világban, míg a száraz boré változó. Az édes bort ugyanakkor sokszor nehezebb eladni. Felvetette annak lehetőségét is, hogy érdemes lenne-e a világ jelentős édes bort termelő borvidékeinek összefogva közösen promotálni az édes bort, köztük az aszút is.
Sauska Krisztián véleménye szerint az édes és a száraz borok együtt jelentik a borvidék jövőjét, bár a száraz borok stílusát tovább kell csiszolni, mert jelen állapotukban nem feltétlenül felelnek meg a világ ízlésének.
Dán Károly bízik abban, hogy a tokaji száraz bor is meghatározó szerepet tölthet be a száraz borok piacán.
Demeter Zoltán válasz helyett először egy költői kérdést tett fel Szepsy Istvánnak: ha 2000-ben nem készült volna el az első dűlős száraz bor, egyáltalán beszélgethetnének-e az asztalnál. Demeter Zoltán szerint a tokaji száraz borok nélkül mára egyszerűen éhen haltak volna.
Szepsy István értelmezésében az aszúnak - mint más édes borokkal össze nem hasonlítható bornak - kell lennie Tokaj zászlóshajójának, de természetesen a száraz borokra is szükség van. A dűlős száraz borok lehetőséget adnak a borvidék sokszínűségének bemutatására. Az aszút viszont nem érdemes más borokkal együtt népszerűsíteni, mivel teljesen egyedi termék, ezért külön is kell kezelni más édes boroktól, ahogy Tokajt is már édes borokat termelő borvidékektől.
3 bort is megkóstoltunk a beszélgetés alatt:
Hétszőlő Hárslevelű Késői Szüret 2013
Virágos, kőporos, enyhén mézes, édes almás, őszibarackos, ananászos illat. Közepesen tömör szerkezetű, jól iható bor, közepes intenzitású savakkal. Ízében édes citrusok, édes szőlő, ananász, lime, mangó, körte, pici ásvány. 5p+
Szepsy Cuvée 2007
Furmint, hárslevelű és sárgamuskotály, szamorodni technológiával készítve, de a szamorodninál előírt érlelési időhöz képest rövidebb ideig hordóban tartva. Aranyszínű, olajos textúrájú bor, érettségét diszkrét dohányos, avaros, gombás illatjegyek jelzik, közben vanília, füstölő, szantálfa és keleti fűszerek tűnnek fel. Sűrű, olajos, mégis elegánsnak hat, savai érettek, közepes intenzitásúak. Ízében sok fűszer, vanília, füstölős jegyek, aszalt barackkal és trópusiakkal. Hosszú lecsengésében inkább a fűszerek dominálnak. Régen nagy kedvencem volt, és szépen is érik, nagyon örültem, hogy még egyszer megkóstolhattam. 7p
Demeter Zoltán Eszter 2013
Sötétebb zöldessárga szín és intenzív illat jelzi, hogy feltehetően frissebb borral van dolgunk (itt a palackon nem volt megjelölve az évszám, kóstolás közben derült ki az évjárat). Vonzó illat, gazdag gyümölcsösséggel (trópusiak, sárgabarack), pici virágossággal és mézzel. A savak finoman a háttérbe húzódnak, így azt is lehetne mondani, hogy a bor édességhangsúlyos, viszont olyan sokrétű, habzsolnivaló gyümölcsösségből építkezik, hogy ez fel sem tűnik. Mangó, maracuja, sárgabarack, körte, ananász... szinte csak gyümölcsökből éri el komplexitását, kevés fűszer támogatásával. Nagyon szép. Erős 8p
Termőhelye: Tokaj
A beszélgetést a múzeum parkjában "Termőhelye: Tokaj" név alatt egy sétáló kóstoló követte, ahol különböző tokaji dűlőkről származó borokat mutattak be a meghívott borászok. Érdekességképpen akadt néhány régebbi, már csak a borászatok pincéjének mélyén fellelhető, illetve akkoriban debütáló tétel is.
Bott Pince Teleki 2013
Kb. 70% furmint, kb. 30% hárslevelű, félszárazra erjedt ki, immáron tokaji palackba lett letöltve, változatlanul üvegdugós lezárással. Vonzó illat, őszibarackkal, édesfűszerekkel, barackvirággal. Intenzív, lendületes savain a 14 g/l maradékcukor gömbölyít. Egy pici cseresség még érezhető a bor felületén, feltehetően idővel ez is besimul. Íze üde, teli lédús gyümölcsökkel: citrusok, grapefruit, lime, zöldalma, körte, finom fűszeresség, hosszú, frissítően fanyar, minerális érzetű lecsengés. 6p/7p
Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelű 2013
Lassan nyílik az illat, amelyben eleinte hűvös hangulat, körte és zöldfűszer dominál, majd egyre több őszibarack, lédús körte, édesfűszer, vanília és virágos jegy következik. Telt, tömör, tartalmas bor, szilárd savgerinccel. A stabil vázon a díszítő jegyek talán még nem bontakoztak ki teljes mértékben, kicsit szikárnak hatott a bor. Ízében körte, citrusok, vanília, édes alma. 6p/7p
Hétszőlő Fordítás 2003
A Tokaji Ősz előtt alig egy hónappal kóstoltam a bort, most sem mutatott újat, úgyhogy idemásolom az akkor készült jegyzetet:
Hordófűszerek által dominált illat, vanília, kókusz, a második vonalban barackbefőtt, talán egy minimális illóval. Telt, vaskos korty. A sav-cukor arány rendben van, hanem a fa ráül ízben is, ettől elég rusztikus benyomást kelt, legalábbis az én ízlésemnek ez kicsit sok. Ráadásul mindezt 11 évesen mutatja. Ennek megfelelően kókuszos, vaníliás, fűszeres, érett kajszival és sárgabarackbefőttel, kandírozott naranccsal, pici fával és fűszeres lecsengéssel. 5p/6p
Hímesudvar Késői Szüretelésű Kövérszőlő 2012
Első szippantásra jön a fajtára gyakran jellemző szalonnás fedettség, majd ez gyorsan eltűnik, és édes szőlős, barackos illat érezhető.Ízében is az édes szőlős, barackos jegyek dominálnak, édesfűszerekkel, selyemcukorral, és enyhén kesernyés lecsengéssel. 5p
Hímesudvar Késői Szüretelésű Zéta 2012
Legfeljebb közepes intenzitású, vaníliás, édes körtés, virágporos, szőlős illat. A savérzet kicsit lágy a cukortartalomhoz képest, a bor viszont finom, jó inni. Ízében körte, őszibarack, vanília, édes alma, kevés méz és pici almahéjas fanyarság a végén. 5p+
Hímesudvar Késői Szüretelésű Sárgamuskotály 2013
A fajtához képest visszafogott, enyhén parfümös, bodzás, szőlős, szőlővirágos, egzotikus fűszeres aromatika jellemzi, amely ízben egy kevés trópusi gyümölccsel egészül ki. Jó sav-cukor egyensúly, finom íz. 6p-
Patricius Teleki Hárslevelű 1999
Félédes tétel, kicsit meglepődtem, amikor kiderült, hogy 15 éves borhoz van szerencsém. (Mint utóbb megtudtam, Bárdos Sarolta keze munkáját dícséri). Természetesen először illata, majd íze is jelzi a propoliszos, mézes, aszalt barackos, majd utóbb feltűnő gombás, dohányos jegyekkel, hogy érettebb anyaggal állunk szemben. Illatban kicsi füst és virágpor is feltűnik. 5p
Paulay Borház Furmint 2013
Tartályban erjedt és érlelődött, 1 l-es palackban, csavarzárral került letöltésre, tehát az amolyan igazi belépő bor. Ennek megfelelően minden tekintetben a frissességre épít: zöldalmás illat és íz, pici citrusossággal, ropogós savak, egy kevés maradékcukorral lágyítva. A korty végén az alkohol viszont egy picit fűt. 5p-
Paulay Borház Édes Szamorodni 2012 (minta)
Illatában édes körte, sárgabarack és egy érintésnyi illó. A sav-cukor arány jól eltalált, szép a bor egyensúlya, egyedül a hordó simulhat még egy kicsit a szerkezetbe. Édes citrusos, sárgabarackos, vaníliás, kókuszos ízek jellemzik, gyümölcsös, fűszeres, krémes. 6p/7p
Sauska 113 Cuvée 2009
Ha emlékezetem nem csal, ez volt az első Sauska-féle házasítás, amibe két hegyaljai fajta (furmint, hárslevelű) mellé két világfajta (chardonnay, sauvignon blanc) került. Annak idején csíptem ezt a bort, bejött a design is, amit azóta a villányi arculathoz igazítottak. Sötét citromsárga színű, élénk zöldes reflexekkel. Illatát propoliszos tercier jegyek határozzák meg. Arányos szerkezetű bor, propolisszal, fűszerekkel, a hordó vaníliájával, a sauvignon zöldfűszeres-füves jegyeivel, kevés aszaltas gyümölccsel. A korty végén beköszönő kesernye ront egy kicsit az összhatáson. 5p+
Zárórendezvény
A Tokaji Ősz zárórendezvényének helyszíneként eredetileg a Disznókő Pincészet különleges kialakítású traktorgarázsa szolgált volna, végül azonban a közelmúltban felavatott Tokaji Fesztiválkatlan adott otthont a vasárnapi eseményeknek. Itt adták át a Tokaji Ősz keretében meghirdetett fotópályázat nyertes munkáinak szóló okleveleket, a rendezvény ideje alatt meghirdetett pályázatok díjait.
A záró esemény sétáló kóstolóján 11 pincészet borait lehetett megkóstolni. Szűk három óra alatt mélyreható elemzésekre nem juthatott idő (így is kimaradt sok kóstolható tétel), úgyhogy 1-2 mondatban rögzített benyomások és jelzésértékű pontok következnek.
Árpád-hegy Pince
Veres Furmint 2012
Lassan nyíló illat, édes fűszerek, alma, körte, citrusok mind illatban, mind ízben. Egy kicsit több savat elbírna a szerkezet, az alkohol picit befűt a korty vége felé. 5p
Zafír Hárslevelű Késői Szüret 2013
Friss tétel, kb. 140 g/l maradékcukorral, tartályban erjesztve és érlelve. Jó savak, sima korty, barackos, trópusi gyümölcsös illat és ízek, pici citrusossággal. 5p
Kövérszőlő Késői Szüret 2013
170 g/l cukor, 8 g/l sav, 1 hónap fahordós érlelést is. Illatában édes szőlő, őszibarackbefőtt, trópusi gyümölcsök, kis keleti fűszer, amelyek azután az ízben is visszatérnek egy kis vaníliával fűszerezve. A cukortartalmat a savak jól megtartják, a lecsengés közepesnél hosszabb. 6p-
Bardon
A Bardon által bemutatott két száraz bort nem is olyan rég kóstoltam, újdonság volt viszont "új ruhájuk" és az édes szamorodni-minta. A leírásokat innen másoltam.
Meszes 2012
Vonzó, de nem tolakodó illat, virágokkal, virágporral, őszibarackkal, körtével, szőlővel. Áttetszően tiszta, elegáns, jó szerkezetű bor, remek arányokkal, közepesnél könnyedebb testtel. Zöldalma, körte, citrusok, leheletnyi mineralitás az ízben, amibe zöldfűszerek visznek egy kis csavart. 6p
Omega 2012
Furmint és hárslevelű, egy tartályos és egy hordós részből áll össze. Illatában és ízében finom fűszeresség és fehér húsú gyümölcsök, körte, kis fanyarság a lecsengésben. Alapvetően jó arányokat tart, talán az alkohol emelkedett egy hangyányit. Most egy minimális édességérzet is feltűnt benne. 6p
Szamorodni 2012 (minta)
Vastag anyag, gazdag gyümölcsösséggel, édes körtével, trópusiakkal, sárgabarackkal, fűszerekkel. A fa még kicsit markáns, de ígéretes darab.
Basilicus Szőlőbirtok
Mestervölgy Furmint 2012
A 2012-es Mestervölgy Furmintot kétszer is kóstoltam a hétvégén, de ehhez a borhoz kapcsolódóan is elég frissek az élményeim, úgyhogy megint másolok.
Illatában sós-gyurmás ásványosság, kis édesfűszer és körte. Telt és izmos testét széles savak támogatják a közepesnél hosszabb lecsengés végéig. Citrusok, körte, alma, fűszerek, a löszös talajhoz képest meglepően határozott sós ásványosság jellemzi ízben is. 6p
Breitenbach Pincészet
Birtok Dry 2012
Illatában enyhe sherrys, konyakos beütés, érett gyümölcsök, vanília. Az enyhén sherry-s jelleg ízében is megvan, hordófűszerekkel, érett barackkal, kis fával. 5p
Késői Szüret 2007
Analitikailag száraz, 7-8 g/l cukor maradt benne és 6 évig érlelődött használt francia hordókban, majd 1 évig pihent palackban. Száraz szamorodnis jellegű, almával, almahéjjal, zöld dióval, aszalt gyümölcsökkel és egy minimális bútorápolós mellékzöngével. 5p
Száraz Szamorodni 2009
7 g/l maradékcukorból is és savból is. Érett almás, almahéjas, aszalt kajszis aromatika, telt korty, élénk, hosszú savak. 6p
Száraz Szamorodni 2011
Kissé cefrés, állott birses illat után jóval tisztább íz, vanílálva, érett almával. Savban az előzőhöz képest lágyabb, az alkohol viszont magasabb, így kissé lustább érzetet kelt. 5p
Disznókő
Furmint Dry 2013
Az üdvözlőital. Intenzív, egyenes, hangyányit éles savak, zöldalmás, citrusos aromatika, enyhe zöldes aromákkal. 4p+
Dobogó Pincészet
Furmint 2012
A Betsek és Szent Tamás termése. Nagyon fűszeres, kókusszal, vaníliával, ízáben almával, körtével, citrusokkal kiegészülve. Jó arányokat mutat. 5p+
Satöbbi Betsek Furmint 2008
Illatában határozott palackbuké, propolisz, némi viasz. Savai meglehetősen lágynak mutatkoznak, már kissé lapos és rövid a bor. Ízében leépülőben lévő gyümölcsösség, némi érett alma, fűszer és propolisz. 4p
Erzsébet Pince
Király Furmint 2013
Még a pincében pihen a tétel. Kifejezetten édes fűszeres hangulatot áraszt. Vanília, kókusz, csokoládé, cukrozott kakakópor vezeti az illatot. Lendületes savai mellett kb. 10 g/l maradékcukor maradt benne erjedés után, ez jó egyensúlyt biztosít a bornak. Ízében körte, édes citrusok, fűszerek és egy kis cukorkásság. Még nagyon friss, de ígéretes bor. 6p
Késői Szüret 2011
Furmint és hárslevelű. Könnyed, enyhén édesség-hangsúlyos, lazább szerkezetű késői szüret, édes körtés, őszibarackos ízekkel. 5p
Jakab Pince
Padihegy Furmint 2011
Elsősorban tercier aromák uralják: illatában viasz, propolisz, kevés méz és fűszerek. Vastag korty, közepes intenzitású savak, pici cseresség, mérsékelt alkoholtartalom, viaszos, propoliszos, zöldalmás ízek, kis fűszerrel. 5p+
Padihegy Furmint 2012
Illatában az új fahordó édes fűszerei és kis körte. Az édes fűszeresség és a körte határozzák meg ízét is, az alkohol kicsit fűt a korty végén. 5p+
Rány Furmint 2012
Visszafogott illat, 8 g/l maradékcukor mellett kissé lágy savérzet, fehér húsú gyümölcsök által keretezett íz. 5p
Obzidián Manufaktúra
Furmint 2013
A Határi és a Kácsárd terméséből készült, 7 hónapig volt használt hordóban, most palackban érik. Illatában alma, pici almahéj, kis használt hordó, ízében alma, körte, fűszerek. Arányos, de jelen formájában még kissé még nyers összhatású. 5p
Furmint 2013
3 héttel későbbi szüret, a fentivel megegyező területekről, maradt is benne kb. 12 g/l cukor. Illatában őszibarack, pici fűszer, minimális virágossággal. Vastagabb, simább és kicsit kedvesebb az előző bornál, barackos, fűszeres ízekkel. 5p+
Pelle Pince
Szent Tamás Furmint 2012
Illatában határozott édes fűszeresség és köves ásványosság dominál. Ízben jó egyensúly mutat, kicsit több sav beleférne, de laposnak vagy lustának nem nevezhető. A vaníliás, kókuszos, szegfűszeges fűszeresség mellett nyári alma, körte és egy kevés édes citrus, valamint minerális jegyek fedezhetők fel ízében. 6p-
Zsófia Cuvée 2012
Legalább a fele furmint, a maradék nagyobb része hárslevelű, kisebb része sárgamuskotály. Nagyon vonzó illat: trópusi gyümölcsök, mangó, papaja, édes szőlő, ananász, pici vanília. Kóstolva enyhe édesség-hangsúly, sima, krémes korty, finom, gyümölcsös íz, finom fanyarság. 6p/7p
Manna 2012
85-90% furmint a Királyból, a maradék része sárgamuskotály a Betsekből. 170 g/l maradékcukor, 8 g/l sav. Mély, tömény illat, trópusi gyümölcsök áradata, sárgabarack, pici fűszer. Egyensúlya talán enyhén a cukor felé tolódik, de annyira kényeztet gazdag ízeivel, hogy ez nem zavaró. Krémes, puha korty, sűrű trópusi gyümölcsös ízek, sárgabarack, vanília. 7p+
Pendits Szőlőbirtok
Édes Szamorodni 2008
Sárgabarack, fűszerek, almakompót, egy kevés almahéj formájában minimális oxidációs érzettel. 6p+
Samuel Tinon
Birtok Dry 2013
Új tétel a szortimentben, a birtok belépő bora. Friss, zöldalmás, körtés, citrusos aromaprofil, kis fűszerrel és pici ásványos érzettel. Könnyed, lendületes, jó felépítésű bor. 5p
Édes Szamorodni 2007
Sűrű, tömény, koncentrált anyag, elég nagy testtel, aszalt kajszival, narancslekvárral, édes fűszerekkel, trópusi gyümölcsökkel. 7p+
Tokaj Kereskedőház
Áts Selection Sárgamuskotály 2013
Félszáraz. Kedves, behízelgő, könnyed bor, enyhe édességérzettel, fajtajelleges aromatikával, szőlő, körte, citrusok, kis keleti fűszer. 5p
Áts Selection Furmint 2013
Jó egyensúly, egyenes savak, fehér húsú gyümölcsök, friss hordós fűszeresség, körte pici citrus. 5p
Tokaj Pajzos
Pajzos Furmint Selection 2013
Illatában a hordó füstös-fűszeres aromái dominálnak (vanília, kókusz, füst, bors), körtével, ananásszal, pici trópusi gyümölcsös színezettel. Jó savak és egy kevés maradékcukor teszik egyszerre lendületessé és kerekké. Ízében körte, vanília, fűszerek, főleg a lecsengésben. 6p
5 Puttonyos Aszú 2006
170 g/l cukor, kb. 10 g/l sav. Élénk savak, narancslekvár, aszalt kajszi, csipetnyi dohány, jó egyensúly, krémes korty, hosszú lecsengés. 7p/8p
A Tokaji Ősz honlapja: http://www.tokajiosz.hu/index.html
A Gault Millau Tokaji Őszhöz kapcsolódó írásai, interjúi:
Főbor, szamorodni, késői szüret, late harvest, cuvée...
Demeter Anett (Tokaj Alapítvány)
Stumpf Miklós (Gróf Degenfeld)
Mészáros László (Disznókő)
Bacsó András (Oremus)
Kovács Tibor (Hétszőlő)
Prácser Miklósnak és Prácser Hajnalkának köszönöm a meghívást a Zárórendezvényre.
