Ismét egy rövid jegyzet-gyűjtemény következik, azaz nem egy bizonyos kóstoló lenyomata, hanem a közelmúlt fogyasztásaiból szemelvények.
A kóstolt borokban csak annyi lesz közös, hogy mindannyian Franciaországból származnak, egyébiránt semmi nem indokolja ezen közös csokorba való szedésüket.
Íme:
Duval-Leroy: Champagne Brut NV
Nagyon finom briós-teasüteményes aromák, citrusok, barack, krétapor. Szájban közepesen telt, a műfajnak megfelelően könnyednek ható korty. Korrekt intenzitású ízek, de sziporkázásról azért nincs szó, mint azt esetleg vártam. Kortalan gyümölcsösség, autolitikus aromák. Finoman krémes konzisztencia, sűrű intenzív buborékozás. A savak magasak, az arányok nagyon jók, de a tétel egésze lehetne cizelláltabb, illetve komplexebb. 6 pont minden további nélkül megvan. (86-87)
Terres Dorées: Moulin á Vent 2009 Beaujolais cru
Pár hete kóstoltam ugyanettől a termelőtől a szomszédos cru területről, a Fleurie-ről származó évjáratazonos tételt. Mi tagadás, valahol hasonló bort vártam, nüansznyi különbségekkel. Nem jött be, ég és föld a kettő.
Földes-fémes-sós-tintás illat. Kifejezetten ásványos, mellette a gyümölcsök is sokkal feketébbek, viszont alapvetően háttérben is vannak. Közepesen telt korty, a Fleurie-hez képest lényegesen sűrűbbnek, tömörebbnek hat. Közepes+ mennyiségű, poros, száraz tannin, intenzív, rigid savérzet. Ásványos-sós-véres-feketeribizke-héjas ízek. Nem túl intenzív, nem is barátságos egy pillanatig sem, de kétségtelenül karakteres. Közepesen hosszú lecsengés. Az utóízben az addig kemény, de sima tapintatok bedurvulnak kissé, a szájt rendesen kiporszívózza a tannin emléke, a savak se a legkellemesebb típusú savanyát hagyják hátra:) . Nehéz adekvát pontot adni. Legyen egy masszív 5 pont.
Tardieu-Laurent: Chateauneuf du Pape Cuvée Spéciale 2006
Ismert négociant, Észak és Dél Rhone több neves appellációjából vásárol válogatott öreg-tőkés alapanyagot.
Illatában erősen aszalt szilva, feketévé érett cseresznye, kátrány, gyógynövények, ánizsos fűszeresség. Elég komplex és mély, de valahogy előrehaladottabnak tűnik, mint amire számítottam. Szájban elég nagy testű, de nem nehézkes, hanem arányos. Sok tannin, porosan finomszemcsés. Csiszolt, sima felszínű, de mégis tartás és szilárdság ugrik róla be, nem pedig bársonyos kényeztetés. Élénk, viszonylag cizelláltabb savvilág csatlakozik a szerkezeti vázhoz. Mély ízek, az illatnak megfelelő szárazzá aszalódott feketegyümölcsökkel, komplex fűszerességgel. Drámai mélységek nélkül, de szépen kitöltött közép, elegendő még itt is az ízintenzitás, közepesnél valamivel hosszabb lecsengés. Utóíze csontszáraz, a sok tannin emléke ekkor rántja össze kicsit jobban a szájnyálkahártyát a komfortosnál. 6 és fél, 7 pont határán, talán meg is van az utóbbi. (89-90) . Az első napról megmaradt fél palackot másnap birkapörkölttel fogyasztottam és szenzációsan jól mentek egymáshoz, annak ellenére, hogy a bölcsőjénél biztos nem ilyen párosítást álmodtak meg neki . :)
