A szeptemberi Loire-menti zsákmányok nagy része a nagy chenin-kóstolóba ment, azokon a tételeken kívül konkrétan két üveg maradt még. Ezeket bontottam meg és néztem meg az ünnepek alatt.
Íme:
Dom. de la Bergerie: Anjou Coteaux du Layon „Chaume” 2009
Friss és aszalt kajszi, méhviasz, trópusi színezet, rusztikusság. Közepesen telt korty. Nagyszerű arányok, nem túlzó édesség mellett kellően magas és játékos savak. Közepes intenzitású és hosszúságú ízek, sok sárgahúsú gyümölcs, részben friss, részben olyan mintha beszáradt lekvár lenne, mellette sós-poros ásványosság? . Sima felszínek, egyensúly, szépen illeszkedő részletek. A nagysághoz lehetne sokkal mélyebb, intenzívebb ízű, lehetne sokkal komplexebb, de az áráért (konkrétan 12.80 Euro, egy 0.75-ös palack) így is remek édes bort kapunk. ( bár az általam elég megbízható forrásnak tartott Winedoctor extrém magas 18-19 pontját itt most képtelen vagyok mire vélni. ) 6 pont.
Francois Chidaine: Vouvray Demi sec” le Bouchet” 2009
Bio-dinamikus pince, Montlouis-ban és Vouvray-ban is rendelkezik területekkel. Agyagos-mészköves terroir, 50 éves tőkék. A tétel a Winedoctornál 18+ pontra volt jó.
Élénk gyümölcsökkel telt illat. Hűvös citrusok, nyers ananász, zöldalma. Mellette érintésnyi méz, és idővel egyre mélyebbről jövő meszes-krétás ásványosság. Közepesen telt korty. Az elején a maradékcukor jobban érződik, mint amire számítottam. Mellette persze az ízeknek is van intenzitása, sok primer, lédús gyümölcsösséget kínál, ásványosággal, fűszerességgel. Kifejezetten egy zamatos bor. A kortyközép szépen kitöltött, megfigyelhető egy afféle sokat emlegetett ásványos mag, mely megnyújtja a bor hosszát. A savak inkább szélesek, mint magasak, érettek, hosszúak, jó egyensúlyt tartanak fent, de nem a precizitás és cizelláltság jut róluk elsősorban eszembe. Arányaiban lehetne egy picit meggyőzőbb, akkor meglenne a 7 pont makulátlanul. Így legyen 6 és fél.
