A Borrajongó

Az ég, a föld és az egyebek - Coulée de Serrant vertikális

2011. november 02. 06:00 - akov

coulee_de_serrant_pici.jpg

Nicolas Joly munkásságát nem nagyon kell bemutatni a hazai közönségnek, hiszen a „mester” többször járt Magyarországon, bor- és könyvbemutatott és előadásokat is tartott. Egy biztos, a biodinamika pápája és fogadatlan prókátora a nemzetközi borvilág egyik legmegosztóbb figurája. Szuggesztív személyisége, határozottsága, számolatlan előadásai és írásai számtalan borászt és fogyasztót tettek a biodinamikus módi elkötelezett hívévé. Híres és hírhedt könyve, „Az ég és föld szülte bor” magyarul is hozzáférhető, legrészletesebb „kritikai” elemzése talán Rambó barátunk jóvoltából férhető hozzá. Sokan próbálkoztak a mű elolvasásával, kinek sikerült, kinek nem. Mindenesetre, ha egyszer nekiállunk, töltött hatlövetűnket biztos távolságra tartsuk kis kezecskéinktől…

Mindezt félretéve, izgatottan vártam a Terroir Club ötödik születésnapja alkalmából rendezett Coulée de Serrant vertikálist. Olyan boresemény volt ez, amelyre ritkán van példa Magyarországon és talán egyre inkább volna igény ilyesmire (jelezném). A gazdájához hasonlóan a Coulée de Serrant Franciaország legmegosztóbb bora, vannak, akik imádják és egyenesen a Loire, sőt Franciaország egyik legjobb borának tartják, vannak, akik rosszul elkészítettnek, balansztól mentesnek és a legtöbbször oxidáltnak tartják. Ennyi ellentmondó információ után az ember nem nagyon tudja, mit is kéne gondolni Joly borairól. Az év elején megtartott cheninc blanc fajtakóstolónkon mindenesetre a birtok Les Vieux Clos alapbora néhányaknál teljesen kivágta a biztosítékot. Speciel én szerettem, hiba nem volt benne, izgalom és koncentráció viszont igen. Tökmindegy, ezeket a borokat meg kell kóstolni és majd mindenki eldönti, hogy Jolyt egy sziporkázó zseninek avagy szimplán egy gyakorló elmebetegnek tartja-e.

Tehát a Coulée de Serrant a Loire Savanniéres borvidékén készül a Clos de la Coulée de Serrant történelmi dűlőben. A források szerint a ciszterci szerzetesek 1130 körül kezdték művelni a területet, azóta – kisebb szünetektől eltekintve – töretetlenül adja híres borait. A párizsi orvos, André Joly valamikor a hatvanas évek elején szerezte meg a területet és a rajta trónoló Chateau de la Roches-aux-Moines épületét. Nemes cél azonban nem volt, a vásárlás elsősorban a család pihenését szolgálta. Volt, ahogy volt, az Amerikát megjárt és pénzügyi területen nyomuló Nicolas fiuk 1976-ban hazatért, majd átvette a birtok irányítását. Attól fogva, hogy Nicolas kezébe került a biodinamika alapművének tekintett Rudolf Steiner-féle könyv, nem volt megállás. Dűlőnk 1984-re már teljesen biodinamikus művelésben van, amivel biztosan az újkori világ első biodinamikus szőlőterületeinek egyike.

A Loire-ra néző Clos de la Coulée de Serrant dűlő területe összesen 7 hektár, önálló védett termőhelyet (appellacion) alkot, saját szabályokkal. A teljes terület a Joly család monopóliuma. A fallal körülvett, igen meredek terület déli fekvésű, a 20-40cm mély termőréteg alatt főként – a Loire-ban nem tipikus – vörös pala található. A szőlőfajta természetesen chenin blanc, a tőkék kora 30-80 év között van, az ültetési sűrűség 5-6.000 tőke/hektár. A művelés kézzel és állati erővel történik. A biodinamikus preparátumok mellett minimális mennyiségű réz és kén alapú mixtúrákat is használnak. Az engedélyezett 40hl/ha hozam ellenére a Coulée de Serrant bora 20-25hl/ha terheléssel készül. A szüreti időszak 3-4 hetében akár három-öt alkalommal is szednek, csak a legérettebb, aranysárga fürtök mennek a puttonyba. Amennyiben az évjárat botrytiszt is hoz, Joly nem ellenkezik, a nemesrothadásos szemek – a nagy egész részeként – belekerülnek a borba. Az erjesztés és érlelés 500 literes hordókban történik, minimális újfával. Az összes termelés 20-25.000 palack évente, amely a 70-80 Eurós árszínvonal ellenére is pillanatok alatt elmegy.

dulo_pici.jpg

A Coulée de Serrant-t annyi kritika érte, hogy – a sok értetlen és tudatlan számára – Joly kénytelen volt a bor mellé használati utasítást is csatolni. A „Do not confuse oxydation with maturity” c. kisesszében Joly levezeti – vagy mások szerint csak bizonyítványát magyarázza –, hogy kritikusai miért is használják tévesen az oxidáció fogalmát. 12-24 órás szellőztetést, valamint 14°C-os fogyasztási hőmérsékletet javasol. Na, nézzük:

Clos de la Coulée de Serrant 2008

Szemre közép és világos arany között valahol. Az illat közepesen intenzív, fülledt, főként friss gyümölcsökkel operál, alma, érett alma, trópusi gyümölcsök, fehér virág és szőlő, mellette megjelenik a méz, valamint enyhén a túlérett gyümölcsös jegyek. A test nagy, a sav magas, almás, golden almás és nyári almás egyszerre, a fáról éppen lepottyanni készülő citrusokkal és egyéb fehér húsú gyümölcsökkel. Nem kirobbanóan intenzív, a sav sok és kissé rakoncátlan még, de szép hosszú utóízt kanyarít, amelyben fűt a magas alkohol. Az 1g/l maradékcukor ellenére kis édesség illúzióját érezzük, amelyet egyrészt az alkohol, másrészt a magas extrakttartalom idézhet elő. A régihordós alapelvek ellenére a fahatás érezhető, mindvégig a háttérben marad, kis vaníliás aláfestéssel dolgozik. Kiváló, összetett és jól strukturált bor. Erős 7p (91-92p). Oxidációnak nyoma sincs. 15,0%. 18 000 Ft.

Clos de la Coulée de Serrant 2007

Joly szerint ez egy nehéz évjárat volt. Közép arany, egy árnyalattal sötétebb megjelenés. Intenzív, tiszta illat. Fülledt, több túlérett gyümölccsel, töppedt szőlős hangulat, mézzel és talán minimális botrytiszes jeggyel. Mellette van azért friss gyümölcs, érett almával (minimálisan reszelt formában is) és trópusi gyümölcsök. A test nagy, a sav magas. Az aromákat illetően főként a túlérett és trópusi gyümölcsök, valamint a méz és az ásványosság uralkodó. A savak rövidek, hamar távoznak, nem tartják a lépést az óriási testtel, ami némi lyukat üt a kortyközépen. A lecsengés így is hosszú, bár nem túl izgalmas, kis cserességet érezhetünk, a magas alkohol ezúttal csíp, a bor némi kesernyét és mogyorót hagy maga után. Minimális botrytisz-jelenlétet érzek. Erős 6p (88p). 15,5%.

Clos de la Coulée de Serrant 2006

Arany szín. Gazdag, tiszta illat, ami almás, körtés, szappanos és parfümös, mézzel és finom túlérett jegyekkel, mellette fehér húsú őszibarack, trópusi gyümölcsök, narancs, kandírozott gyümölcsök és fehér virágok. A szellőzéssel előtérbe kerülő sárgabarack egyértelmű botrytiszes jelenlétre utal. Kóstolásra minden nagy és sok, a sav citrusos és harapós, az illathoz hasonlóan gazdag aromakészlet robban be mézzel, almával, sárgabarackkal, trópusi gyümölcsökkel, aszalt fehér húsú gyümölcsökkel, őszibarackkal. A hordóhatást itt is érezni, vaníliás simogatással jelentkezik, igen kellemes. Az utóíz nagyon hosszú, kiegyensúlyozott és ásványos. Némi sütis hangulat színezi a bort. Igen komoly tétel, potenciállal. 7/8p (92-93p). 14,5%. 17 500 Ft.

Clos de la Coulée de Serrant 2005

Közép arany szín. Intenzív, orrba vágó illat, fehér virágokkal, vaníliával, fehérhúsú őszibarackkal, trópusi gyümölcsökkel, érett alma, kevés reszelt alma is, töppedt szőlő és mindenféle aszalvány. Igen gazdag és vonzó illat. Krémes, sűrű, a magas savat valamennyi maradékcukor tompítja. A fahatás itt is finoman érezhető. Méz, őszibarack, fehér húsú és aszalt gyümölcsök, őszibarack lekvár és kövesség. Az olajos állag ellenére remekül fogyasztható, friss és életteli, nagyon jó arányokkal. A lecsengés hosszú és elegáns. Szájban nem a legbonyolultabb, de nem vitáznék azzal, aki sor egyik legjobb borának kiáltaná ki. 6 éves kornál járunk és oxidációnak semmi nyoma. 7/8p (92p). 14,5%. 17 500 Ft.

Clos de la Coulée de Serrant 2004

Közép arany szín, sötétebb az eddigieknél. Intenzív, illós, hígítós illat, amely kiegészül vegetális, káposztás és rothadt krumplis jegyekkel. Mögöttük – nagyon messze – kuksol némi méz és fehér virág, összességében zárt marad. Itt valami alapanyag probléma sejlik, talán nem csak a botrytisz kapta el a szőlőt. Vastag, olajos és krémes, kevés gyümölccsel, ami van az túlérett, mézes jellegű, erős botrytisz jelenlét (sárgabarack) és kevés fehér húsú gyümölcs. A hordóhatás itt is finoman érezhető. Az utóízben cserességet, kesernyét és magas alkoholt érezhetünk. A bor gazdag és összetett, a struktúrája szép, de nem hagyja tisztán a szájat, mellékízek színezik. Az egésznek van valami öreg bútoros hangulata. Oxidációs problémának itt sincs nyoma. Kezd unalmas lenni, nem igaz? 5p+ (84p). 15,0%. 17 500 Ft.

Clos de la Coulée de Serrant 2002

Közép arany megint. Intenzív, gazdag, mézes illat, fehér virágokkal, naranccsal, narancshéjjal és birssel. A sárgabarack itt is jelzi, hogy elvegyült némi nemesen rothadt szem. Kevés lakkot is érezni, ami kiegészül enyhe gumimatracos felhangokkal. Még éppen gazdagít és nem zavar. Kóstolásra a botrytisz egyértelmű, főként az aszalt fehérhúsú gyümölcsök és a sárgabarack viszi a prímet. A magas és citrusos sav feldobja és frissíti a túlérett jegyeket és hosszú lecsengéssel kegyeskedik. Birs és kis cseresség társul a szép hordóhatás mellé. Jó egyensúly és erő. Sima 7p (91p). 14%.

Clos de la Coulée de Serrant 1999

Joly szerint kiváló évjárat. Közép arany szín, szinte fiatalosan hat. Nem hogy nincsen oxidáció, de a 12 éves bor vígan vagy nyolcat letagadhatna. Intenzív, orrba vágó, édeskés illat, benne érett szőlő, alma, ismét fehér virágok, fehér húsú őszibarack, vanília és a botrytisz-indikátor sárgabarack. Vaníliás és süteményes, meleg hangulatú, összességében fantasztikus illat! Sűrű, élénk és harapós savakkal, citrus és narancs, narancshéj, fehér húsú őszibarack, méz. Természetesen ásványosság egészíti ki. Nagyon jó arányok, szinte végtelen utóízzel. Kortalan klasszis. Hosszútávfutó birkózó. 8p (93-94p). 14,5%.

Clos de la Coulée de Serrant 1989

Érdeklődve várom a 22 éves bort. Azt írják egyesek, hogy Joly borkészítési technikája a kilencvenes évek közepétől nagyot változott, előtte tragikusak voltak a borok. A szín fiatalos, megint közép arany, a világosabb fajtából. A palackbuké letagadhatatlan, kortalan illat, fehér virággal, mézzel, karácsonyi fűszerekkel és trópusi gyümölcsökkel, meg ásványossággal. Meglepő frissesség, szinte fiatalos. Sűrű szövésű, már mutatkoznak – ha enyhén is – a diós, mogyorós és mandulás jegyek. Még sincsen öregboros hangulat, a virgonc savak visszarántják a nyugdíj-korhatárról és kapjuk a narancshéjas, sütis, citrusos és aszalványos jegyeket. Szép ásványosság jellemzi, hosszú lecsengés. A savak kissé sokan vannak, citromos és érdes jellegűek. 7p (91p). 14,5%. Akár még tarthatja is ezt a formát egy darabig, persze jobban kéne ismerni a Joly-féle borok utóéletét. Öreg bor, de nem vén bor.

Összességében fantasztikusan erős sort kóstoltunk. Nem gondolnám, hogy ezek a Loire legtipikusabb vagy legkiemelkedőbb borai, de azt sem hiszem, hogy használati utasítás vagy bio-vonalas szektatagság kellene a bennük elrejtett üzenet megfejtéséhez. A borok gazdagok és életerősek. Oxidációnak, tompaságnak az évtizedes korú boroknál sincs nyoma. Írom ezt úgy, hogy nem vagyok nagy szerelmese a túlérett karakterű és botrytisszel gazdagított száraz fehéreknek. Joly jó francia ízléssel operál. Az évjáratok változatosak ugyan, de könnyen felfedezhető a mögöttes rendező elv. Hiába is keressük a biodinamikus rezgésekre ültetett kódolt üzenetet, nem leljük. A dekódert nyugodtan ki lehet kapcsolni. Csak a profin elkészített borok vannak velünk szemben az asztalon. A gumicsont meg legyen éppen azé, aki hajlandó elrágódni rajta!

(A Coulée de Serrant dűlő fényképét a Terroir Club bocsátotta rendelkezésünkre. Gratulálunk az 5 évhez!).

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr283338793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása