Nem vagyok egy Villány-fan, annak ellenére, hogy minőségi borfogyasztásom első éráját, mintegy nyolc évvel ezelőttől, kb. három évvel ezelőttig, szinte kizárólag ez a borvidék biztosította.
Többször is mondottam, hogy nem vagyok barátja a súlyos, nagyágyú vörösboroknak, akkor is ha egy-egy kóstolón elismerem őket. Amire viszont nagyon nyitott lennék Villányból, egy kicsattanóan gyümölcsös, fát hírből nem mutató, egyszerű, de nagyszerű 5 pont környéki portugieserre.
Maradjunk a tárgynál, a fenti bort ajándékba kaptam, így hosszú idő óta ismét villányi vörös került a poharamba. Günzer Zoltán cabernet franc és sauvignon-ból készült, inkább belépő-szintű házasítása.
A bor:
Illatában érett, de nem lekváros pirosbogyós gyümölcsök, édes hordófűszerek, kávé. Tetszetős, bár nincs benne sem különösebb mélység, sem cizelláltság. Szájban pontosan ennek megfelelő bort kapunk. Közepes test, közepesen mennyiségű puha tannin vezérelte szerkezet, kiegészülve lágy és rövid savakkal. Aromáit az illatban megismert piros-bogyós gyümölcsök és a fahordó édessége adja. A nagyság, az elegancia illetve a komplexitás hiánya mellett dícséretére szól, hogy szintén mentes bármiféle túlkapástól, sallangtól és zavaró tényezőtől is. Alapvetően egyszerű, de jól fogyasztható. Stabil 4 pont.