Élénk barackos, citrusos, mézes illatok, leheletnyi vanília és viaszosság. Szájban telt, jelentős édességgel, de mégis annyira pengeszerű, vibráló savakkal, mely végett sokat letagadhatna a maradékcukor-tartalmából. Robbanásszerű intenzitással induló ízek, érett, lédús, illetve nagyon enyhén aszalódott, mindenképp nagyon friss hatású kajszi dominanciájával. Az egész világa nagyon letisztult, sallangoktól mentes, a botritiszes borok szokásosabb gombás-avaros aromáit se lehet érezni. Komoly mélységek, hosszan lüktető intenzitások, végtelen utóíz. Külön figyelmet érdemel, hogy a rendkívüli beltartalom mellett, hogy tud egy aszú ilyen áttetszően tiszta lenni. Mindezek mellett viszont nem annyira komplex (még), illetve az ellenkező előjelű intenzitások összetalálkozása most még meglehetős "szikrázással" jár, így nem a nyugalom és harmónia az első, ami eszembe jut, annak ellenére, hogy egyébként csupa jó minőségű, csiszolt alkotókból áll össze. Izgalmas lehet figyelni a fejlődését, a rendkívüli vitalitású, méretű, de most szinte "sterilen" tiszta világa hogyan töltődik fel lassan, az évek alatt érlelési aromákkal. 7 és 8 pont között jelenleg, talán el is éri az utóbbit, potenciálisan viszont határ a csillagos ég. (92-93)
Bott-érdekességek
Nemrégiben kettő tételhez is volt szerencsém nagykedvenc Bottéktól. Az egyik érdekessége abban rejlik, hogy épp most jelent meg a piacon ( Terroir Club), így feltehetőleg elsőként tudósíthatok róla, a másik pedig már jó ideje nincs, viszont az említett Terroir Club limitált tételei között ismét megtalálható néhány palack erejéig.
Íme:
Fehér zászlóshajó?
Érdekes sort sikerült összerakni. Lehet egyesek kissé kuszának fogják találni, nem is ok nélkül. Fehér bor egyveleg a javából. :)
Szóval a tematika: kóstoltunk már furmintokat, hárslevelűket és olaszrizlingeket. Ezúttal kiragadtunk kettő-kettő olyan tételt, melyek már valamikor kiemelkedően teljesítettek, és összeraktunk belőlük egy közös sort. Afféle magyar „zászlóshajó”- döntő. :) Variálásképp még beraktunk két külföldi kakukktojást is. Ez utóbbiak megint csak egész más borok, kiválasztásuknál az vezérelt, hogy egyikük legyen egy afféle struktúra-bor, másikuk meg egy kifejezetten aromákkal is hódító tétel. Elismert, de azért árban is a sorba illő borok legyenek.
A kóstolás vakon történt. Elvileg ugye egy ennyire különböző borokból álló sorban ez fölösleges kéne, hogy legyen, de meg kell, hogy valljam, hogy a társaság „kemény” magja, beleértve engem, sem tudta helyesen eltalálni a teljes sort.
Íme:
Gigászi aszú kóstoló a Bodó-portánál
Ne csak írja, tudja megint!
Ismét ezzel a jelszóval töltöttünk néhány napot Bodrogkisfaludon, a Bodó házaspár vendégszeretetét élvezve. Ha valaki nem olvasta volna az előző epizódokat, akkor azokról itt, itt, itt, és itt lehet bővebb információt találni.
Most is hasonló volt a felállás, némi munka a szőlőben, majd eszem-iszom, főleg iszom.:) Ebben a posztban a második nap történéseiről írnék.
A munka ezúttal aszú szemek gyűjtögetését jelentette a Csontos-dűlőben. Gondolom nem újdonság, hogy idén nem túl nagy mennyiségben találunk ilyesmit, de azért akadt. A kis társaság néhány óra alatt egy jó fél ládányi mennyiséget szedett össze együttes erővel.
A nap fénypontja pedig egy rendkívül komoly aszú-kóstoló volt, melyet Juditék és Stephanie-ék közösen állítottak össze.
A kóstolás vakon történt, a résztvevők gyakorlatilag semmit nem tudtak a sorról, csak annyit, hogy 93-tól indulva fogunk közelíteni napjainkig. Pontokat nem írtam, de igyekeztem jelezni a tetszés mértékét.
Következzen a nem mindennapi sor:
Bott-rytis 2005
Örvendetes kezdeményezése a Terroir Clubnak, hogy kis mennyiségben újra elérhetővé tesz néhány már jó ideje kifutott tételt. Nekem legalábbis mindenképp jó hír, hogy olyan borokhoz sikerült így hozzájutni, melyekről azt hittem, már végleg lecsúsztam.
A bor:
Nagyon szép, komplex illat. Aszalt kajszi, sült alma, méz, sütőtök, erdei gomba, kókusz, pici menta. Mélyről jövő, sokáig szálazható. Szájban kifejezetten telt, mély zamatú korty. Mézes-kajszis-töppedtszőlős-egzotikus gyümölcsös-botritiszes ízek, a kortyközépre tömör, gyurmás mineralitás is csatlakozik. Harapnivaló mélységgel beterítik a szájüreget, hosszan kitartanak. A savak kifogástalan magasságúak, élénkek, átjárják a szerkezetet, de abba szépen integráltak, kiemelik a zamatokat. Nagyon szép, tartalmas tétel, szépen fejlődő komplexitással, még rengeteg tartalékkal. Vastag 7 pont minimum, olykor megvillantva még magasabb tartományokat is. (91-92)
Up to date- Bott Teleki furmint 2006
Folytatnám a régebbről elvermelt palackok kontrollját. Következzék az első kóstolt tétel revíziója a számomra egyik legkedvesebb pincétől.
Furmint-folytatás
A múltkori furmint-sorunk olyan felemelő volt, hogy mielőbbi folytatás után kiáltott. Annál is inkább, mivel legutóbb ugye "csak" 07-esek és 08-asok voltak vegyesen, látni szerettük volna, hogy mi a helyzet a 09-esekkel, így ezúttal kizárólag ilyeneket válogattunk.
Mivel már egy ideje külön Demeter Zoltán-kóstolót is terveztünk, most igyekeztünk a két ötletet egy huszárvágással egyesíteni. Így az említett termelő több tétele is jelen lesz.
Kíváncsiak voltunk nagyon, hogy most is megismételhető lesz -e az előző sor átlagosan ütős szintje.
Ezúttal is vakon kóstoltunk, ebben a sorrendben:
Vakkóstoló a Tokaji Bormívelőkkel
Öt éve alakult meg a Tokaji Bormívelők Társasága. Az évforduló környékén rendszerint találkozót szoktak szervezni, ahová az egyesület pártoló tagjait hívják meg, hogy figyelemmel követhessék a társaság munkáját. Idén ezen esemény úgy bővült ki, hogy a támogatókat bevonták a „munkába”, és részt kellett venniük az aktuális vakkóstolón, ahol a jelölt borok kerülnek elbírálásra, hogy minőségileg méltók –e arra, hogy az egyesület emblémáját viseljék. A termelők és pártoló tagokon kívül meghívtak az eseményre újságírókat és bloggereket is. Ezúton is köszönöm a nagy megtiszteltetést, hogy ezen utóbbi csoport tagjaként én is a résztvevők listáját gazdagíthattam.
A program része volt dűlőtúra, piknik, pincelátogatás a Patriciusnál, vacsora, kötetlen borozás, remek és tartalmas nap volt, most kizárólag a vakkóstolóról írnék.
Nyolc bort kaptunk, egyedül az évjáratot árulták el, egyéb info nem volt a sorról.
Következzenek a jegyzeteim, körül-belüli pontszámokkal:
Felemelő furmint-sor
A tokaji furmint olyan téma, amihez újra és újra vissza kell térni. Időszerű volt már idén is tartanunk egy nagyszabású kóstolót.
Igyekeztünk impozáns sort összerakni. Alapvetően 07-es és 08-as évjáratból válogatva, hogy lehetőleg ne legyenek nagyon nagy érettség-beli különbségek. Ez mellett szerettem volna, hogy legyenek a sorban kicsik is, nagyok is, nagy presztizzsel bíró termelők is, illetve igényes, de még inkább feltörekvő pincék is.
A kóstolás vakon történt, kivételesen a második kör is, tehát a leleplezés csak a végén került sorra.
Előljáróban annyit, hogy a gondos válogatás mellett is meglepett, hogy mennyire erős lett a sor. Nem is azért, mert egy-két kiemelkedő tétel elvitte volna show-t, hanem a nyolc bor együttesen képviselt magas színvonala volt mellbevágó. Találkozhattunk különböző stílusokkal, egyes tételek között sok közös ponttal, a minőségi különbségek viszont nüansznyiak voltak. Felemelő az ilyen kóstoló, ahol lényegében mindegyik bor kiemelkedően jónak mondható.
Íme:
Tokaji édes-csokor
Az elmúlt hónapban különböző alkalmakkor felnyílt néhány édes tokaji. A most következő jegyzetek tehát nem egy bizonyos kóstolót írnak le, csak összgyűjtése tematikailag valamelyest összeillő borok leírásainak. A nagy részük már szerepelt is itt korábban, ezek tehát "up to date" kóstolások.
Íme:
'09-es hársak
Múlt heti hárslevelű fajtakóstolónk kivonata következik. Az árnyaltabb összehasonlítás érdekében kritérium volt, hogy valamennyi tétel 2009-es legyen, ezen felül meg persze igyekeztünk az elérhető legszebbek közül meríteni, természetesen a teljesség igénye nélkül.
A kóstolás vakon történt.
"Ne csak igya, metsze is meg!"
Az októberi összejövetel (itt és itt) a Bott-pincénél olyan jól sikerült, hogy nem maradhatott folytatás nélkül. A koncepció ezúttal is hasonló: eszünk, iszunk (inkább fordított sorrendben:) jól mulatunk, de meg kell ismét ismerünk egy szeletkét a szőlész-borászok kemény hétköznapjaiból. Ennek érdekében, a címből kitalálhatóan, ezúttal metszeni vittek bennünket.
A múltkori jelenlevők közül Albert Gazda sajnos nem tudott jönni, Peter Klinglerhez viszont csatlakozott két németországi borkedvelő is. A magyar nyelvű borrólírók képviseletében jelen volt Alkonyi László, továbbá palack kolléga a Művelt Alkoholistáról, illetve jómagam. Az első este Demeter Zoliék is megtiszteltek jelenlétükkel, második nap pedig a Berecz-házaspár csatlokozott az eseményhez.
A nagy kóstolások két tematika köré csoportosultak. Az egyik nyílvánvalóan Juditék borainak bemutatása, nyomonkövetése a frissebb évjáratok felől haladva a régebbiek irányába. Az izgalmak fokozása érdekében meghívták az AZ Nektár Pince és a Tokaj Zöld Birtok képviselőit is,(előbbi első napra, utóbbi második napra) hogy mutassák be boraikat a vendégeknek.
A másik nagy rész egy gigantikus német riesing-kóstolót takar. Peter Klingler egyik vendége, Marc Herold, aki fanatikus riesling-gyűjtő, ugyanis egy hihetetlen impresszív sort hozott magával, erről majd a következő részben.
Most jöjjennek a tokaji borok gyors jegyzetei, nem kóstolási sorrendben. Kivételesen nem adok pontokat, de jelezni fogom a tetszés mértékét. :)
Up to date - Váti és Csontos furmintok
Tavaly novemeberben már kóstoltuk ezt a két furmintot, nemrégiben újra elém kerültek.
Jelentős értékelésbeli változást nem tapasztalatam, hogy mégis írok róluk, az azért, mert mégis kicsit más arcukat mutatták, mint előző kóstoláskor. Legyünk naprakészek! :)
Jöjjön a két borról az újabb kóstolási jegyzet:
Tokaji borkörök V. -Karácsonyi kényeztetés
A hét elején tartottuk évvégi, karácsonyi borklubunkat. Ez alkalommal valami igen komoly és egyben igen kedves sorral terveztem előállni.
Valóban nem volt mindennapi, egyik ámulat után következett a másik.
Íme:
Dűlőfaggatás friss tokajiakkal
Borbarátaim egészséges irigykedéssel szemlélték múlt hónapi tokaji kiruccanásomat. Mivel az eseményről született cikkek igencsak meghozták a kedvüket, megkértek állítsak össze egy szép sort ottani szerezményeimből.
Így született meg a következő sor, azzal a koncenpcióval, hogy az egyes borok azonos elismertségű termelőktől, azonos árkategóriákból, azonos évjáratból származzanak, így terv szerint hasonló minőségi színvonal mellett az eltérő termőhelyi karaktereket és egyéni stílusokat vizsgálhassuk.
Íme a jegyzetek, négykezes változatban:
Buli-borok
Milyen a jó buli-bor? Könnyen érthető, finom, nagyon itatja magát és nem kényszerít túlzott gondolkodásra. A múlt héten két ilyenhez is volt szerencsém:
"Ne csak írja, tudja is meg!" Második nap
A második nap délelőtt kimentünk a Határi és Csontos dűlőkbe. Eredendően ugye szüretelnünk kellett volna, ez helyett részt vehettünk a szőlősgazda tépelődésében. Mikor szüreteljünk? Nagyok az eltérések nemcsak soron belül a bogyók érettsége között, hanem fürtön belül is. A száraz bornak való alapanyag még átlagosan 17-18 mustfokos, a vadkár viszont napról napra jelentősebb lesz.
Délután került sor végre a megdolgoztatásunkra. A lepalackozásra váró tétel nem kerül kereskedelmi forgalomba. Nagyrészt Hétszőlős alapanyag, kisebb részt a Bott pince saját tételeinek lepalackozása után megmaradt maradványborok. A beavatottak számára Buli-bor néven lesz ismert. Nem tudom, hogy korlátozott számban vehető lesz a pincétől, ha igen akkor nagyon kedvező áron, magnum palackos kiszerelésben. Egy kifejezetten finom, könnyű, nagyon jóivású borról van szó.
A palackozás részleteit nem taglalnám. Bodó Józsi türelmes, szájbarágós útmutatása mellett különösebb zökkenők nélkül sikerült vele megbírkóznunk. A jó hangulatról a jó társaságon kívül a pince saját tételeiből összerakott sor is gondoskodott, amit a munka előtt és közben magunkhoz vettünk.
Íme:
"Ne csak írja, tudja is meg!" Első nap
Történt már jónéhány hónapja, hogy Bodó Judit, a személyesnagykedvenc tokaji Bott-pincétől megkeresett, hogy szerveznének néhány "kiválasztott" borblogger részére egy speciális hétvégét, amikoris betekintést nyernénk a kulisszák mögé oly módon, hogy jól meg dolgoztatnának bennünket. Azaz ne csak írjuk, tudjuk is meg!
A meghívottak között szerepel szerény jómagamon kívül Albert Gazda, Palack (Művelt Alkoholista) és Peter Klingler (Borwerk). Erdendően az lett volna a cél, hogy elsősorban szüreteljünk, sajnos a jelenlegi mustfokok ezt még nem tették lehetővé, így az lett a főattrakció, hogy egy palackozásra váró tételt a mi segédletünkkel kellene letölteni.
Az első nap én jóval korábban érkeztem, mint a többiek. Ez két privilégiumot vont maga után. Egyrészt részt vehettem a másnap palackozandó tétel előkészítésében is (átfejtés, szűrés, kénezés), másrészt részt vehettem az esti édes-bor kóstoló tételeinek kiválasztásában.
A Judit által kreált pazar vacsorára Berecz Stephanie-ék is hivatalosak voltak, akárcsak az azt követő nemkevésbé pazarnak ígérkező kóstólóra, ahol végül 15 tétel került egymás mellé. A sor jelentős része Juditék "féltve őrzött kincsei" közül került ki, valamint Stephanie-ék nagylelkű hozzájárulásá révén. A kevésbé jelentős hányadot, pedig mi hoztuk.
Néhányan, így én is, nem bírtunk kivetkőzni magunkból és jegyzeteltünk. Íme a nem mindennapi sor:
Up to date- fehérborcsokor
Up to date alatt olyan borokról van szó, melyekről már született írás, de mégis érdekesnek ígérkezik életpályájuk követése. Az eredeti szándék mellett az újabb leírásoknak olyan egyéb funkcója is van, hogy nyomon követi a kóstoló személy (esetünkben jómagam) "egyedfejlődését" is. Egy nem túl tapasztalt, de szorgalmas kóstoló életében akár fél év alatt is összegyűlhet annyi új tapasztalat, mérföldkő, ami kicsit átrendezheti a korábbi skálát.
Új kóstolás, új leírás, új vélemény.
Up to date - Csontos 2008
Erről a borról itt már volt szó. Tetszett, még ha nem is volt a kedvencem abban a sorban túlzott keménysége, és fiatalon szétállóbb alkatrészei végett.
Mivel kezdett már elmosódni a róla alkotott emlékképp részletessége, ideje volt egy palackot megnyitni részletesebb felülvizsgálat céljból.
Furmint-hárslevelű házasítások
A felcsigázott riesling-kóstoló részletei még munkálatok alatt állnak, de kóstolás természetesen ezalatt is történik.
Az elmúlt napokban kinyitottam két furmint-hárslevelű házasítást:
Érett tokaji furmintok
Nagyon gyakran lehet olvasni a furmintról, mint fajtáról, olyan kritikákat, hogy nem bírja jól az idő múlását. Legutóbbi "klubtalálkozónkon" az volt a célunk, hogy érett, elsősorban 2006-os, vagy még régebbi tokaji furmintokból rakjunk össze egy szép sort, annak érdekében, hogy közelebbi képet kapjunk mi is erről a problematikáról.
Vakon kóstoltunk, a sor átlagos szintjét elég magasnak éreztük, szétesett bort nem találtunk. Következzen a kóstoló részletes jegyzete ezúttal "négykezes" változatban, jómagam és pardi mester konferálásában:
Emlékezetes kóstolások a közelmúltból- Kirándulás Tokajban 2010.március
A felejthetetlen kirándulás, amelyet feleségem teljesen az én hátam mögött szervezett harmincadik születésnapom alkalmából.
Látogatott termelők: Bott, Szepsy, Nobilis, Homonna, Kikelet
Általában: hatalmas élmény volt, egytől egyig rendkívül barátságos fogadtatás, köszönet érte!
A száraz(ish) borok általában.
Jól elkülöníthetőek a különböző stílusok, mindegyik nagyszerű a maga stíluskategóriájában.
Bott: Tömör struktúrájú, komplex, ugyanakkor jól fogyasztható, bájos száraz borok.(a 08-as évjáratbeliek kissé szigorúbbak)
Szepsy: Letisztult, sima felszinű száraz borok, talán a legtisztábban, legkomplexebben, és leginkább elkülöníthetően mutatják be az egyes termőhelyeket jellemző ásványos karaktereket, de nem a szó legszorosabb értelmében vett, könnyen érthető finom borok, egyes esetekben túl szikárak.
Nobilis :Változatos szortiment, megtalálhatóak a kedves, könnyű, intenzíven gyümölcsös , nem kifejezetten elgondolkodtató, de nagyon jól fogyasztható tételek (sárgamusk,kövérszőlő-ez mondjuk édes), valamint a Bott-hoz hasonló jól fogyasztahtó, de bájosság mellett tömör, struktúrált és ásványos furmintok is.(Barakonyi)
Homonna: Nagyon struktúrált, szerkezitleg (és nem ízvilágilag) kerek borok, nem kifejezetten kedves, sokkal inkább ásványos, de szárazságuk mellett mégse szikár, hanem gördülékeny, telt és jól fogyasztható borok, szóval mesteriek.
Kikelet: Nem kifejezetten tömör struktúrára és karakán ásványosságra, inkább a fajtákat meghazudtolóan bájos és intenzív gyümölcsösségre épülő száraz borok.
Az édes borok általában.
Sokkal közelebb álltak egymáshoz, nüansz különbségekkel, talán Szepsyt emelném ebben legmagasabbra, nem is feltétlen egy tétel miatt, hanem mert MINDEGYIKRE igaz: egytől egyig lendületes, briliáns egyensúlyú, kifogástalara csiszolt felszínű borok, nagyságuk mellett nagyon finomak, nagyon jó fogyasztani, nincs egy aroma, ami nem illene a képbe. A többi termelőnél is jónéhány tétel teljesen beleillene ebbe a sorba,( Homonna:édes hármas, Bott aszú 06, Nobilis aszú 07, Kikelet aszú 04 stb.) de a legegységesebb mezőny Szepsynél volt.
Részletesebben:
Emlékezetes kóstolások a közelmúltból- Csontos-vertikális
A Bott-pincét a legnagyobb kedvenceim között tartom számon. Javarészt Nekik köszönhetem a tokaji szárazak iránti rajongásomat. Amikor egyes, egyébként nagyon elismert borok, valószínűleg idejekorán kerültek elém, és nem történt meg az áttörés, az ő boraik kezdetektől fogva telitalálatnak bizonyultak. Azóta sikerült megismerni jónéhányat a borvidék legszebb száraz borai közül, találtam olyan tételeket, amelyeket bizonyos szempontok alapján még magasabbra pozicionálhatók, de továbbra is azt tartom, hogy dűlőszelektált furmintjaik olyan borok, amelyek "mindent tudnak", tömörek, egyediek, ásványosak, mégis játékosak, elegánsak, nagyon jól fogyaszthatóak, és szemlátomást jól reagálnak az idő múlására is.
Nem csoda, hogy hatalmas lelkesedéssel vártam a Terroir Clubban február végén tartott kóstolót, ahol az eddigi Csontos-furmintokat lehetett összehasonlítani, néhány nagyon szép édes bor pedig feltette a pontot az i-re.
Következzen a sor:
Dűlőfaggatás Bott-furmintokkal
Első bejegyzésemben nem meglepő módon egyik kedvenc pincészetemről lesz szó. Az ő boraik képviselik minden édességi fokozatban azt a stílust, amit jelenleg leginkább kedvelek. A most következő teljes 2007-es dűlőszettet már közel másfél éve rejtegetem, azzal a céllal, hogy vakon megnézzem őket egymás mellett akkor, amikor érzésem szerint csúcson, vagy csúcs-közeli állapotban lehetnek. Mivel a február végi Terroir Clubban tartott Csontos-vertikálison (lesz majd később arról is szó) úgy éreztem, hogy nekem a 07-es érettségi állapota tetszik leginkább, úgy döntöttem eljött az IDŐ. A sorba becsempésztem kakukktojásként egy ugyanezen évjáratból származó Tokaj Nobilis Barakonyi furmintot, mivel úgy érzem ez a stílus hasonlít leginkább a Bott-furmintok stílusához.(végül azért nem volt nehéz kiszúrni)
Következzenek a jegyzetek: