Máltai borokkal ritkán találkozik az ember Máltán kívül, a sziget borai általában helyben fogynak el. Az ország kis mérete, adottságai és az eddigi, inkább tömegtemelésre beállt pincészetek egyaránt szerepet játszanak ebben. Sok máltai bort én sem kóstoltam eddig, de egy tavaly decemberi látogatás során zsákmányoltam két palackot az ország legnagyobb borászatának kínálatából és ez jó apropó, hogy közelebbről is megismerkedjünk a népszerű turista célországgal a bor szempontjából is.
Málta
Málta a Földközi-tenger közepén, Szicíliától délre, Olaszország és Líbia között helyezkedik el. Az ország hét szigetből áll, ezekből csak azonos nevű fő sziget, Gozo és Comino lakott, bortermelés szempontjából pedig csak Málta és Gozo számít. A klíma - nem meglepő módon - mediterrán, a napsütéses órák száma egész évben magas, a nyár forró és száraz, a tél enyhe, a csapadék nagy része szeptember és március között hullik le, a tél kifejezetten esősnek mondható. A szigetek alapkőzete mészkő, a magas dombokon sok helyen teraszokat alakítottak ki.
Főleg nemzetközi szőlőfajtákkal találkozunk, amelyek jól működnek a mediterrán éghajlaton: cabernet sauvignon, merlot, syrah, grenache, sauvignon blanc, chardonnay, carignan, chenin blanc és moscato. Máltán két őshonos szőlőfajta ismert, ezek a girgentina és a gellewza. Előbbi fehér szőlő, könnyed, friss, kellemesen illatos bort ad, de általában chardonnay-val házasítják. A világfajták térhódításával termőterülete folyamatosan visszaszorul. A kékszőlő gellewza még ritkább, világos színű, gyümölcsös vörösbort és rosé gyöngyöző bort is készítenek belőle, de mivel magában nem ad túl izgalmas bort, házasításokban gyakrabban találkozni vele, syrah vagy cabernet sauvignon mellett.
Az ókorban a föníciaiak, a görögök, majd a rómaiak ápolták a szőlőtermesztési és borkészítési hagyományokat, de az arab hódítás ennek véget vetett. A borkultúrát a 16. században érkező johannita lovagok honosították meg újra a szigeten. A 19. században, a britek érkezése után azonban a bortermelés egy időre háttérbe szorult, majd a 20. században újjáéledt. Máltán a két legnagyobb termelő az 1907-ben alapított Emmanuel Delicata és az 1919-ben alapított Marsovin. Ahogy megnőtt az igény a minőségi borra, több új kisebb birtokot életre hívtak az ország két legnagyobb szigetén. Az 1970-es évektől kezdték el a nemzetközi fajták ültetését, az utóbbi évtizedekben pedig több borászat is létesült az országban.
Míg például Szicília, Szardínia, Kréta vagy Szantorini egyrészt jóval nagyobb, másrészt boraikra máshol is van kereslet, Málta ebből a szempontból egészen máshol tart. A két szigeten együtt összesen alig 800 hektáron terem borszőlő, a manapság divatos, érdekes helyi fajtákkal sem állnak olyan jól, mint az előbb említett szigetek. Ráadásul Máltán sokáig csak tömegborokat készítettek, részben olasz importból származó szőlőből. Szőlőtermesztő sok van, borászat viszont kevés, terjeszkedni így hely szűkében nagyon nehéz.
(A fotót a pincészet instagram oldaláról kölcsönöztem)
Marsovin
Az 1919-ben alapított Marsovin a sziget legnagyobb pincészete, több mint 20 hektár szőlővel rendelkeznek, és további kb. 200 hektárról vásárolnak fel szőlőt. A birtokközpontot Valletta mellett találjuk, de Máltán és Gozón egyaránt vannak szőlőterületeik. Évente közel két millió palack bort készítettek, ebben van pezsgő, fehér, rosé és vörös, a magasabb minőségi szint elérése érdekében a mennyiség csökkent az utóbbi időben.
A számos nemzetközi fajta mellett foglalkoznak a már említett két máltai fajtával is. A szortiment természetesen több szintre bontható és számos bort foglal magába. A belépő kategóriás házasítások - La Valette és Verdala borok - és gyöngyözőborok alkotják a piramis alját. A fajtaborokat felvonultató borcsalád a festőóriás Caravaggio nevét viseli, a címkéket az ő festményeinek részletei díszítik (Caravaggio egy időben Máltán élt és alkotott, Vallettában, Szent János Társkatedrálisban is megtekinthető két remekműve). A Gozo-ról származó borok külön kategóriát képeznek a szortimentben. Tovább haladva a borpiramis csúcsa felé három bor az alapítás évét, 1919-et viseli címkéjén, továbbá akadnak még dűlőszelektált tételek és különleges csúcsborok is, köztük vörös házasítást, palackos erjesztésű pezsgőt és passito-t is találunk.
Marsovin Caravaggio Chardonnay 2021 Malta
Kellett egy kevés idő az illatnak, hogy kibontakozzon, utána friss fehér húsú gyümölcsöket idéz, leginkább az alma-körte tengelyen, majd enyhe virágos, mézes jegyek is megjelennek. Kóstolva karcsú, a puha tapintású, rendezett korty aránylag lágy savakra támaszkodik, az alkohol alacsony. A fehér húsú gyümölcsöket egy kevés édes citrus és déligyümölcs - mandarin, sárgadinnye, ananász -, valamint cseppnyi méz kíséri. Technológiailag jól elkészített korrekt bor, de semmi extrát nem nyújt. 5p-
Marsovin Ulysses Syrah 2020 Gozo
Már mutat fejlettséget az illat, érett és főtt gyümölcsök, vörös áfonya, faeper viszik a prímet, a háttérben némi édesfűszer, minimális zöldfűszer és enyhe földesség, idővel egy kevés főtt cékla is megjelenik. A közepes testet határozott tannin és lágy sav fogja közre, enyhe édesség járul hozzá a délies karakterhez. Ízben követi az illat érett és főtt gyümölcsös vonalát, enyhe dzsemesség, valamint némi szegfűbors és vanília kíséretében. 5p+
Irodalom:
https://www.visitmalta.com/en/a/wines-and-vineyards/
https://www.wine-searcher.com/regions-malta
