Ha Németország és bor, akkor a kulcsszó a riesling, nem is véletlen, hogy mindenkinek ez a szőlőfajta ugrik be először. Azt talán kevesebben tudják, hogy az 1960-as években silvaner - vagy sylvaner, magyar nevén zöldszilváni - volt az ország legnagyobb területen termesztett fajtája, amíg az 1970-es években át nem vette a vezetést a Müller-Thurgau, majd a riesling. A silvaner jelentősége azóta erősen lecsökkent, de egyes német borvidékeken ma is termesztik, Franken-ben (angolul Franconia) pedig máig a legfontosabb fajta. A mai palack a borvidék egyik legjobb termőhelyéről, egyik legjobb borászatától érkezett és megmutatja, miért is látnak itt fantáziát a silvaner-ben.

Sandra és Ludwig Knoll borászata, a Weingut am Stein Würzburg városa mellett, a Majna folyóra letekintő Würzburger Stein (würzburgi kőszikla) mellett helyezkedik el. Ez a mészkőszikla Németország egyik legrégebbi szőlőtermő helye és a maga 85 hektárjával Németország legnagyobb dűlője is. Franken borvidék egyik legmelegebb részén járunk, a klímának, a dűlő kitettségének és a folyó temperáló hatásának a szőlő tökéletesen beérik, de a savak is szépen megmaradnak.
Az 1890-ben alapított Weingut am Stein a borvidék egyik meghatározó szereplője, jelenleg mintegy 37 hektáron dolgoznak, ennek kb. negyedén silvaner, egy másik negyedrészén a pinot-család tagjai, egy ötödén pedig riesling terem. A biodinamikus szőlőművelést folytató pincénél tehát több szőlőfajtával is foglalkoznak, de a fókuszban a a silvaner áll. A silvaner nagyon erősen közvetíti a terroir-t, a Würzburgot körülvevő mészköves talajok pedig ideális közeget biztosítanak, hogy a belőle készített bor kifejező és karakteres legyen.
Én csak az alap silvaner-t kóstoltam, de a súlyos palack és drága csavarzár jelzi, hogy még már ezen a szinten is nagyon komolyan veszik a borkészítést a pincénél és maga a bor is igen meggyőző volt.

Weingut am Stein Würzburger Silvaner Trocken 2019
A bort több dűlő terméséből házasították, acéltartályban erjedt és érlelődött. Bontás után közvetlenül eléggé neutrális, de ahogy nyílik pici fűszer, fehér virág és körte bújik elő, másnap édes fehér húsú gyümölcsök, őszibarack, némi virág elegyedik illatában. A korty masszív, jól strukturált, koncentrált, tömör magja van, a lendületes savakat enyhe krétás érzet kíséri. Szinte csontszáraz, fehér húsú gyümölcsök citrusok mellett egyedi fűszeresség és enyhe sósság díszíti, majd hosszan tartó fűszeres lecsengéssel búcsúzik a bor. Karakteres, izgalmas jelenség, nem behízelgő, nem adja könnyen magát, inkább az apró részletek bora, érdemes vele bíbelődni. 6p+ (14 euró - Wein&Co)