A Velencei-tó környékén nyaraló nagyfogyasztók számára az agárdi Csóbor Pincészet már évtizedes távlatban tekinthető megkerülhetetlen fixpontnak, legyen szó helyben fogyasztásról, palackos- vagy lédig borelvitelről. Néhányat az előbbi tevékenységek közül én is igyekeztem művelni azokban az időkben, amikor még menő volt utazni, nyaralni és turistát játszani, és bár posztot csak hat évvel ezelőtt szenteltem nekik, azért törekszem évente néhányszor beugrani némi fröccsalapanyagért és vörösborért, ha éppen arra visz az utam.
Most viszont a szokásosnál is nagyobb szerencsém volt, hiszen a fenti bejegyzésem okán néhány héttel ezelőtt megkeresett Hegedüs Péter, aki jelenleg Csóborék borásza és értékesítője, hogy nincs-e kedvem megkóstolni egy kartonnal az aktuális kínálatból, így a koronaálmát még bizonytalanul hosszú ideig alvó üdülőtelepüléseken történő keserédes átutazás nélkül volt lehetőségem szemezgetni a palackozott fehér- és vörösboraikból. És ha már így alakult, meg is írtam őket, alább.
Csóbor Pincészet Nadapi Rajnai Rizling 2019
A nadapi Csúcsos-hegy rajnai rizlingje. Vibráló, feszes és tiszta, amely előnyökért a fajta felismerhetőbb vonásainak teljes lecsiszolásával fizet. Az illat édeskés, visszafogottabb citrusossággal, zöld almával és némi mentával keveredve. A korty lendületes, az érzetre félszáraz karaktert a közepes mennyiségű sav gond nélkül egyensúlyozza ki. Jól iható, arányos és tisztességesen elkészített fehérbor a melegebb nyári napokra, de a karakteréből kifolyólag szóda nélkül, magában. Mélyebb mondanivalót nem hordoz, de kategóriájában vitán felül megállja a helyét. Négy pont.
Csóbor Pincészet Agárdi Olaszrizling 2019
Agárdi területek olaszrizlingje reduktívan feldolgozva. Főbb vonalait tekintve olyan, amilyennek lennie kell: a rajnai rizling kategóriáját erősíti, de a használati utasítás nem egyezik. Orrban neutrális, cserébe viszont tiszta és citrusos. A korty érzetre száraz, a feszesebb, de lineáris savakról szól. Hosszra alig közepes, arányai rendben vannak, még ha egyedi karakterről nem is lehet beszélni. Magában is megállja a helyét, de a legszebb arcát a palack utolsó kétharmada mutatta meg némi szóda társaságában. Felteszem, hogy nem én voltam az egyetlen a bor történetében, aki fröccsöt kevert belőle. Korrekt alapszint, se több, se kevesebb: 4 pont.
Csóbor Pincészet Agárdi Cabernet Sauvignon 2017
A helyzet az, hogy ritkán találni itthon érett, jó arányokkal szerelt sauvignon-t. Ez viszont simán megugorja azt a szintet, amit a fajta magyar kivitelezései sokszor még a harminceurós kategóriában sem szoktak. Még úgy is, hogy amúgy nem több, mint egy paprikamentes, sima tapintású, jó arányérzékkel elkészített agárdi vörösbor, fogyasztásra kész állapotban. És a legjobb, hogy nem is akar ennél többnek látszani. Az érett szilvás, szedres gyümölcsösséget a részleges újhordós érlelés szépen kikerekíti, a savak puhák, de a szükséges élénkséget hibamentesen biztosítják. Tiszta, szerethető és lendületes vörösbor: komplexitásról ugyan itt sincsen értelme beszélni, cserébe viszont veszedelmesen jól fogyasztható. Tisztességes munka, 5 pont.
Csóbor Pincészet Agárdi Cabernet Franc 2017
A fajta üzembiztosabban produkál értékelhető és szerethető végeredményt az esetek döntő részében, így kevésbé lepett meg, hogy simán, visszakézből hozza az előző bor minőségét, sőt, talán még rá is licitál. Mindez érett gyümölcsösségben, puha, csiszolt tanninokban és átlagon felüli fogyaszthatóságban testesül meg. Nem bonyolult, azt sem állítom, hogy kifejezetten érdekes bor lenne, de tulajdonképpen hibátlan és szerethető, így kategóriájának elvárásait simán teljesíti is. Szerettem, 5 pont.
Csóbor Pincészet Illúzió 2018
Az előzmény-évjárat fajtaborai után nem csak a címkedizájn miatt volt csalódásszerű élmény ez a cabernet sauvignonból és -francból szűrt házasítás. Érettnek ugyan érett, de a direkt, élénk gyümölcsösség helyett puhább, már-már klisébe hajló konyakmeggyes, tejcsokoládés és vaníliás aromákkal operál. Szájban lágy, nincs se íve, se hossza, és bár tisztán hagyja a szájat, stílusában messze elmarad az eddigi vörösektől. Kissé kócos, izombornak kevés, ivóvörösnek pedig nem elég élvezetes. Nem az én borom, az biztos. 3 pont.
Csóbor Pincészet Agárdi Démon Cuvée 2017
A 2009-es előd után nagyjából sejtettem, mire számíthatok, és a helyzet az, hogy ez a klasszikus bordeaux-i házasítás okkal helyezkedik el Csóborék vörös kínálatának csúcsán. Élénk, gyümölcsös, és bár érezni a hordót is, az mégsem kerekedik felül a direktebb, csiszoltabb alapkarakteren. A korty rendezett, és bár savakban nem bővelkedik, mégis akad benne annyi lendület, ami még éppen elviszi a hátán. Mélységet és komplexitást ugyan nem tartogat, de amit tud, azt legalább hiba és erőlködés nélkül tudja. Stabil 5 pont.
A bejegyzés nyitófotóját a pince weboldaláról vettük kölcsön. A palackokat közvetlenül a pince borászától és értékesítőjétől, Hegedüs Pétertől kaptuk kóstolásra. A lehetőséget köszönjük.
