A Borrajongó

Tegnap ittam - Bolyki Indián Nyár 2017

2020. január 15. 06:00 - furmintfan

Emlékszem, még vagy 10 éve a Bolyki Indián Nyár volt az egyik kapudrogom a minőségi vörösborok irányába (a másik a St. Andrea A Kutyafáját volt), sokszor ittuk a baráti társasággal, szerettük, megérte az árát. Azóta sok bor lefolyt a szomjas kis torkokon, a borhorizont kitágult, az Indián Nyárral ápolt szorosabb viszony pedig megszakadt, inkább csak alkalomadtán, egy-egy pohár erejéig kerültünk kapcsolatba. Néhány évjáratnyi kihagyás után úgy másfél éve előkerült egy 2016-os kiadás egy kerti parti alkalmával, és anélkül, hogy különösebben mélyen szántó elemzésbe bocsátkoztam volna, egészen kellemes emlékeket őriztem meg róla. Így aztán, amikor egy alapos ráncfelvarrás után, megújult külsővel kikerült a polcokra az aktuális, 2017-es évjárat, beruháztam egy palackra, hogy kiderüljön, vajon hányadán is állunk most egymással, én és az Indián Nyár.

bolykiindiannyar2017.jpg

Bolyki Indián Nyár 2017
A fajta-összetételről sajnos nem találtam információt, a korábbi évjáratokban gyakorlatilag a birtok összes kék szőlőjéből jutott ebbe a borba (ez Egerben ugye elég sokféle szőlő lehet), inkább a könnyedebb, savhangsúlyosabb, kevésbé tanninos fajták dominanciájával (a kéfrankos, a portugieser és a blauburger általában nagyobb szerepet kaptak).
Az illat visszafogottan indul, savanykás piros bogyós gyümölcsöket idéz: piros ribizli, majd idővel frissen szedett málna, egy kevés csipkebogyóval, meggyel, kék virágokkal, és ami talán meglepő: érett egressel. Lassan a háttérben egy halvány fűszeres vonal is erőre kap. A korty szellős, laza szövésű, üde sav és kevés, enyhén tapadós tannin fogja közre, minimális húzása is van a kortynak, az alkohol a vékony testhez mérten arányosan alacsony szinten marad. Szájban is az illat friss piros bogyós gyümölcsei viszik a prímet, egy kevés zöldfűszerrel és szegfűszeggel megszórva.
Bödőcs Tibor szavaival élve: "nincs ennek semmi baja". :) Tipikus "nyári vörösbor": korrekt, de izgalommentes, gördülékeny, gyümölcsös, nem kell rajta gondolkozni, csak újratölteni a poharat. Fröccs-alapanyagként is látok benne fantáziát, bár ilyen szempontból nem a legjobb évszakban bontottam ki. Egy erősebb 4 ponttal tudnám megkínálni. (2350 Ft - Bortársaság)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr1815401514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása