Volt már rá példa, hogy több párban kóstolt tételt összegyűjtöttem, drbarta is rendszeresen "párbajoztatott" borokat régebben. Lehet, hogy lesz ebből valamiféle sorozat is részemről, mindenesetre legalább egy folytatás már biztosan. Szóval itt most annyi a lényeg, hogy még az ünnepek előtt és közben is előfordult, hogy valamilyen szempont alapján szembeállítható borokat kóstoltam párban egymással, most itt van ezekből egy csokorba rendezve.
A vicc az, hogy tényleg sikerült egyenrangú ellenfeleket találnom, általában csak nüanszok döntöttek a pontozásnál, vagy az stílusbeli személyes preferencia, már amikor volt. Két eltérő borvidékekről származó hazai sauvignon blanc, két osztrák riesling, két tokaji furmint, két dél-franciaországi rosé, két Cotes du Rhone, két észak-balatoni syrah és végül két spanyol vörös Riojá-ból.
A két hazai, de igen eltérő adottságú borvidékről származó sauvignon blanc egyaránt hordozza a fajta jellegzetességeit, de a tipikusnak mondható aromakészlet két végéről közelítenek. A pannonhalmi inkább az új-zélandi érettebb, "sárgás", trópusi gyümölcsös jegyeket vonultatja fel, a csopaki inkább visszafogottabb, "zöldebb", hűvösebb karakterű.
Pannonhalmi Apátsági Pincészet Sauvignon Blanc 2017
Sárga húsú őszibarack, mandarin, mangó, maracuja, ananász, édes citrusok, diszkrét fűszeresség határozza meg intenzív illatát. Lüktető, szájnedvesítő savak vezetik, kiegyensúlyozottan intenzív és elég hosszú is, az alkohol leheletnyit emelkedett. Trópusi gyümölcsök, citrusok a vezető ízjegyek, egzotikus fűszerességgel kiegészülve, halvány sóssággal és fanyarsággal. 6p
Szent Donát Talajsztori Blanc 2017
Kezdeti fülledtség után zöldalma, egres, zöld őszibarack, citrusok, gyógynövényekkel, kakukkfűvel, sós-köves aláfestéssel. Hűvös, szikár, feszes bor, szilárd, de nem túlzó savakkal, tisztességes hosszúsággal. Citrusok, zöldalma, zöld őszibarack, kakukkfű, zsálya, gyógynövények, zöldfűszerek, sós-zöldes lecsengés jellemzik ízvilágát. 6p-
A második párharcot osztrák rieslingek "vívták", az egyik Kamptal-ból, a másik Wachau-ból érkezett. A wachau-i ugyan egy Smaragd, de árban a kamptal-i nagyjából egy árban van vele, és mint kiderült, minőségben is egy súlycsoportot képviselnek. Végeredményben a Loimer szerkezetben talán komolyabb, míg a Tegernseerhof egyértelműen behízelgőbb, szerethetőbb.
Loimer Langenlois Kamptal Riesling 2015 Kamptal
Tiszta illat, zöld és sárga héjú alma, őszibarack, fehér húsú gyümölcsök, kezdődő palackbuké, pici petrol és kőpor. Lüktető, egyenes korty, lédús citrusok, lime, savanykás almafélék, lime, minimális őszibarack. Penge savak huzalozzák feszesre és hosszúra, fókuszált, ugyanakkor kicsit szikár bor, a kevéske maradékcukor sem elég, hogy igazán kedvessé varázsolja. 6p
Tegernseerhof Loibenberg Riesling Smaragd 2015 Wachau
Szép, gyorsan szélesre tárulkozó illat: virágpor, édes alma, őszibarack, méz, pici édesfűszer és vanília. Az előző bornál kedvesebb, behízelgőbb, ízesebb, áradóbb. Barack- és almafélék, édes citrusok, méz, édes fűszerek, pici grapefruithéj. Lédús, kiegyensúlyozott, de nem különösebben fókuszált vagy tömör a korty. A savak inkább az első másodpercekben élnek, középtájtól a korty jobban szétterül. A finist halványan gyógynövényes, édesfűszeres jegyek színezik. 6p
Két ismert és elismert tokaji borász, két jól ismert hegyaljai dűlő. Különbözőbbek talán nem is lehetnének, sem a borászok, sem a dűlők. Ami összeköti őket: a magas minőség. Kiváló évjárat, papíron talán ideálishoz közelítő érettségi állapot.
Homonna Határi Furmint 2013
Moderált intenzitású, hűvös illat, elsősorban citrusokkal, kevés édesfűszerrel, mandulával, naranccsal és birssel. Izmos testét penge savak húzzák kezdettől a lecsengésig, kicsit talán savhangsúlyos és így kemény is a korty. Citrusok mindenféle mennyiségben és minőségben: citromvelő, citromkrém, sóban eltett citrom, citrushéj, minimális mandula és marcipán. Hosszútávfutó bor, egyelőre szépen érik, savai jó eséllyel évekig eltartják még, kérdés, hogy az idő barátságosabbá csiszolja-e. Most inkább étel mellé kínálnám. 7p-
Szepsy Szent Tamás Furmint 2013
Kezdetben kicsit fülledt, szellőzéssel pici (inkább édeskés) füstösség, citrusok, édesfűszerek és marcipán bújnak elő. Elég sokat változik a pohárban, idővel, körte, ananász, narancs, gyömbér, szegfűbors, bors, keleti fűszerek, kardamom, kevés méz is feltűnik. Közepesnél testesebb, de a masszív, széles savak jól megtartják, az egyébként nem alacsony alkohol (15%) szinte eltűnik, a hordó is inkább csak a fűszerességével veteti észre magát. Citrusok, körte, ananász, keleti fűszerek, pici alma és birs, a végén édesfűszerek és méz. Szép bor és talán még nincs is a csúcsán. 7p
Két IGP, tehát tájbor besorolású rosé, az egyik (Gérdard Bertrand) Langeuedoc, a másik (Figuiére) Provence közeléből. Mindkét bor remek darab, egyik sem hajaz túlságosan a gyakran túl populáris, tutti-fruttis tucat-rosékra, amelyekkel nálunk tele a padlás. A Figuiére talán egy fokkal közérthetőbb hagyományos rosé-szemüveggel nézve, a Gris Blanc viszont jellegében közelebb áll egy fehérborhoz.
Gérard Bertrand Gris Blanc 2017 Languedoc
Finom, moderált intenzitású illat őszibarackkal, édes citrusokkal, kevés citromhéjjal. Vakon simán fehérbornak is lehetne tippelni. Friss, üde, vibráló savai mellett is finom szövésű, remek egyensúlyt mutat. Őszibarack, mandarin, pink grapefruit, pomelo, citrusok, finom fanyarság szövi át. 6p-
Figuiére Le Saint André 2017 Cotes de Provence
Őszibarack, némi trópusi gyümölcs, mangó, szamóca, cseresznye, majd idővel némi gyógynövény és zöldfűszer tűnik fel illatában. Teljesen élmentes, selymes, finoman texturált, minden részlete tökéletesen besimult. Őszibarack, mandarin, a háttérben szamóca, cseresznye, minimális fanyarság. Talán kicsit populárisabb és lehet, hogy előrébb tart fejlődésben, mint a languedoc-i, de ez talán előnyére is válhat. 5p+
Két Cotes du Rhone, két különböző karakter. A Perrin egy modernebb stílust képviselő, elegánsabb, simább bor, a Matthieu Barret markánsabb karakterű. Mindkettőt nagyon kedveltem, bár utóbbinak talán kicsit kevésbé kedvezett a darabban tartás másnapra.
Famille Perrin Cotes du Rhone Réserve 2015 Rhone
Tiszta, gyümölcs-hangsúlyos illat: málna, meggy, szeder, a háttérben pici dzsemesség, földes motívumok, kevés szárított zöldfűszer. Sima felszínű, kerek korty, amely idővel csak még selymesebbnek, puhábbnak tűnik. Ideális mennyiségű sav és poros tannin fogja keretbe az épp közepes testet. Málna, erdei gyümölcsök vezetik ízét, fűszerek, gyógynövények, minimális fanyarság kíséretében. 6p
Matthieu Barret Petit Ours Cotes du Rhone 2015 Rhone
Az eleinte kissé kusza, széna, füst, pici fedettség jellemzi az első pillanatokban. Szellőzéssel erdei gyümölcsök, fekete bogyósok, áfonya, szeder, pici virág és édesfűszer, római kömény és földes jegyek veszik át az uralmat. Jó felépítésű, kicsit rusztikusabb a másik CdR-nél, fogósabb a tannin, markánsabb struktúrát villant. Intenzív, fekete bogyós gyümölcsök, kevés csoki, szárított zöldfűszer, garrigue és római kömény határozzák meg az ízképet. 6p
A két Balaton-parti syrah-t összeköti a Balaton, a fajta és az évjárat azonossága, de két nagyon eltérő stílusú borról és persze két különböző borvidékről is beszélünk. A paloznaki Homola Syrah a hűvösebb, karcsúbb, északi stílus megtestesítője, míg a Szent György-hegyről érkező 2HA Shiraz már nevében is árulkodik arról, hogy egy déliesebb, teltebb iskolát képvisel.
Homola Syrah 2013
Érett piros bogyós és erdei gyümölcsök, meggy, szeder, málna, ribizlifélék, kevés gyógynövény és bors. A korty teljesen simára csiszolt, remek egyensúlyt mutat közepes teste mellett, nagyon szépen összeértek az alkotórészek. Erdei és piros bogyós gyümölcsök, meggy, szeder, hűvös gyógynövényes jegyek és finom fűszeresség a háttérben. 6p
2HA Shiraz 2013
Mediterrán jellegű, összetett illat- és ízvilág, szép és kiegyensúlyozott intenzitással: szuperérett fekete bogyós gyümölcsök, áfonya, feketeribizli, szeder, garrigue, boróka, gyógynövények, fekete bors, kakukkfű, zsálya, pici kék virág. Gazdag, erős közepes teste jó arányokat rejt, a tannin és a sav is jól megtalálja a helyét, az alkohol nem túlzó. Lédús gyümölcsösség és intenzív, buja fűszeresség szövi át, sorban tárulkoznak fel újabb és újabb rétegei. 7p-
Az utolsó páros két bor Riojá-ból, nagyjából a középső árkategóriából válogatva. Igaz, a Ramon Bilbao csak egy Crianza, tehát rövidebb érlelést kapott, cserébe egy válogatott tétel. A különbség valamennyire testben jött ki és talán abban, hogy míg a Crianza feltehetően csúcson van, a Reserva még talán nem ért oda. Mindenesetre két nagyon élvezetes és profi bort kóstoltam.
Ramón Bilbao Rioja Edición Limitada 2012 Rioja
Buja és intenzív illat árad a pohárból: fekete cseresznye, meggy, édesfűszerek, tömjén, füst, édesgyökér, fahéj, trüffel, karácsonyi fűszerek, (egyre több) kókusz, pici füstölt sonka. Közepes testét feszes savak mozgatják, a bársonyos tannin érett és jól integrált, egységes a szerkezet, talán a sav pörög túl egy picikét, de idővel ez sem tűnik fel. Az érett gyümölcsök és az egzotikus fűszerek jól megérnek egymással, erősítve egymás intenzitását. Fekete cseresznye, cseresznye, meggy, étcsoki, édesfűszerek,édesgyökér és egy kevés kóla. Picit populáris, de profi. 6p+
Bodega Torre de Ona Martelo Rioja Reserva 2012 Rioja
Az illat jóval visszafogottabb és nehezebben szálazható. Fekete bogyós gyümölcsök, étcsoki, tömjén, füst, kevés édesgyökér, talán minimális illó is érezhető. Meglehetősen testes, tartalmas, érett és ideális mennyiségű savval, tanninnal, finoman melegítő alkohollal. "Fekete" az egész bor: fekete cseresznye, fekete ribizli, áfonya, étcsoki, édesfűszerek, édesgyökér. 7p-