A budavári Borfesztiválról, mint rendezvényről az elmúlt években már azt hiszem, mindent leírtam, amit le lehetett. Most nem is szaporítom a szót feleslegesen, inkább egy gyors egyveleg-szerű tudósítás keretében beszámolnék a fesztivál csütörtöki és pénteki napján kóstolt borokról.
 

Buborékokkal kezdődött a túra: a Kreinbacher standnál megkóstoltam a pince pezsgőit, majd másnap ráadásként egy jó burgundi fehéret is. A Kreinbacher Rosé Brut új kiadása várhatóan novemberben kerül forgalomban, friss, ropogós, csupa piros bogyós gyümölcs, szamóca, cseresznye (6p). A Kreinbacher Classic Brut 2015 Magnum szintén új évjárat, őszibarackos, almás, finoman élesztős, enyhén citrusos, kissé tusfürdős habzással (6p+). A Kreinbacher Prestige Brut 2013 Magnum érettebb sárga húsú gyümölcsöket, nyári almát, barackféléket mutat, enyhén édeskés érzettel (6p+). A Domaine Tessier Le Poruzot Dessus Meursault Premier Cru 2013 profi munka, remek hordóval, finom édesfűszeres, mogyorós árnyalatokkal, fehér húsú gyümölcsökkel, citrusokkal, jó arányokkal (7p).

A pezsgők után rövidke kitérő következett két villányi pincészethez. Az első állomás Gere Attila Pincészetének faházikója volt, ahol már az új címkés borok fogadtak. A Gere Syrah 2016 (5p) kicsit újvilágias, mentolos, eukaliptuszos, gyógynövényes, füstölős illattal, karcsú testtel, savanykás fekete bogyósokkal és kissé rakoncátlan struktúrával. A Gere Kopar 2015 érett piros gyümölcsös, cseresznyelikőrös, finoman fűszeres, leheletnyi paprikával. A korty sima rendezett, a közepes testhez illeszkedő alkotókkal (6p). A Gere Cabernet Sauvignon Barrique 2013 érett szilvás, enyhén animális, erdei gyümölcsös, fűszeres, itt határozottabb a hordó jelenléte (6p). A szívemhez most a Gere Merlot 2015 állt legközelebb, igazából semmi extra, de nagyon selymes, puha tapintású, tele érett piros bogyós gyümölcsökkel (6p).

Egy standdal odébb, Malatinszky Csabánál folytattam (és fejeztem be) a villányi borok szondáztatását. A Malatinszky Merlot 2014 (6p) meggyes, meggymagos, tanninosabb, maszkulinabb, mint az előtte kóstolt Gere merlot. A Malatinszky Kövesföld 2006 Magnum szépen érett, eleinte van egy fura sült zöldséges bukéja, de rövid szellőzéssel érett erdei gyümölcsös, meggyes, fűszeres, füstölős, leheletnyit animális jegyek következnek, a bor stabilan áll (7p-). A csúcsbor, a Malatinszky Maghari Cabernet Franc 2015 meggyes, erddei gyümölcsös, halványan mentás és animális, hűvös hangulatú, szájban bársonyos, kiegyensúlyozott (7p).

A Bor kell standjánál az erdélyi Recas boraiból kaptam egy kis ízelítőt. A Recas Chardonnay-Királyleányka 2017 (4p) elég közönséges-populáris, cukorkás, rágógumis, virágos, szőlős, kissé vizes. A Recas Sole Sauvignon Blanc 2016 (5p) visszafogottabb, finoman krémes, puha savakkal, egressel, zöldalmával, citrusokkal, kiwivel. A Recas Solo Quinta 2017 négy fehér és egy kék szőlőfajta borának házasítása, banános, cukorkás, kerek és édeskés, szintén eléggé populárisra hangolt darab (5p). A Recas Medvetánc 2015 a két cabernet és fekete leányka házasítása, áfonyadzsemes, édesfűszeres, tejcsokis, kicsit újvilágiasan szörpös (5p+).

A legtöbb bort a KisBécs standjánál kóstoltam, itt egy-egy kékfrankos, grüve- és riesling-sor mellett jött még néhány extra tétel is. Kékfrankosokkal kezdtünk. A Feiler-Artinger Blaufränkisch 2015 édesfűszeres, meggyes, málnás, szamócás, pici vaníliával, "alap" kékfrankoshoz képest elég koncentrált (6p). A Prieler Johanneshöhe Blaufränkisch 2015 kicsit zártabb, kevésbé barátságos, de masszívabb, erdei gyümölcsös, ribizlis, élénk savakkal és picit érdes érzetű kortylefutással (6p-). Az Umathum Blaufränkisch 2015 zabálja a levegőt, szellőzés után is kicsit zárt, szájban elegáns, puha tapintású, meggyes, ribizlis, piros gyümölcsös (6p). A Feiler-Artinger Blaufränkisch Umriss 2013 érett gyümölcsös, pici animalitással, tömjénnelm szájban igazi meggybomba, savanykás erdei gyümölcsökkel és szép fűszerekkel tarkítva (6p+). A Feiler-Artinger Zweigelt & More 2013 zweigelt egy kis cabernet sauvignon-nal megbolondítva, sűrű, koncentrált, intenzív, virágos, keleti fűszeres, borsos, erdei gyümölcsös jegyekkel (6p+). Az utolsó vörös a Prieler Schützner Stein 2011 kékfrankos és merlot házasítása, amolyan spätfüllung, csak tavaly lett palackba töltve. Fiatalos, elegáns, csupa gyümölcs a piros bogyósoktól a sötétebb erdei gyümölcsökig széles spektrumot felölelve (7p-). Az Umathum Rosa 2017 valahogy most kicsit lágyabbnak, lazábbnak tűnt a szokásosnál, amúgy kellemes piros gyümölcsös, halványan fűszeres-virágos (5p). A veltelinikre áttérve a Pfaffl Zeisen Grüner Veltliner 2017 volt az első bor a sorban, érett fehér húsú gyümölcsös - golden alma, körte, őszibarack -, kerek, finoman fehérborsos, vonzó jelenség (5p+). A Malat Höhlgraben Grüner Veltliner 2016 már komolyabb koncentrációt és feszesebb savakat villant, sok citrussal, citrushéjjal, hosszú lecsengéssel (6p+). A Malat Höhlgraben Alte Reben Grüner Veltliner Reserve erre is rátesz egy lapáttal, őszibarackos, almás, édes citrusos, mandarinos, komplex és jól strukturált (7p). A riesling-kört is Weinviertel-lel kezdjük: a Pfaffl Sonne Riesling 2017 a veltelinihez hasonlóan gazdagon gyümölcsös, könnyű, zamatos (5p+). A Malat Silberbichl Riesling Reserve 2015 a kör legjobbja, virágok, barackfélék, édes citrusok, mandarin és citromhéj öltöztetik a koncentrált magot és a szilárd vázat (7p). A Bründlmayer Heiligenstein Riesling 2015 (6p+) finoman petrolos, citromhéjas, citrusos, zöldfűszeres, szintén jó felépítésű, de a Malat után kevésbé komplex. Südsteiermark-ból a Skoff Original Sauvignon Blanc 2017 (6p-) az első bor, egres, bodza, tv paprika, zöldalma, citrusok kavalkádja, kicsit újvilágra hajazó stílusban. A Skoff Kranachberg Sauvignon Blanc 2016 már komolyabb, őszibarackot, fehér húsú gyümölcsöket, fűszereket, citrusokat mutat, zöldes villanásokkal (7p-). Végül a Domäne Wachau Singerriedel Riesling Smaragd 2017 zárja az etűdöt, őszibarackos, édes citrusos, diszkréten fűszeres, tömör, lendületes (7p).

Prosecco-fronton a nagyrészt a Babka csapata által vitt Zwack Izabella Borkereskedés és a Winemission által forgalmazott Il Colle standjánál pallérozódtam. Zwackéknál a Ca' Di Rajo Prosecco volt porondon, légiesen könnyű, kellemesen gyümölcsös, körtés, őszibarackos, szőlős cucc, csúszik, mint a veszedelem (5p). Az Il Colle Conegliano Valdobbiandene Prosecco Superiore kellemes, körtés, szőlős, zöldalmás, könnyed prosecco, kissé agresszív buborékokkal (5p). A nagytestvér Il Colle Conegliano Valdobbiandene Prosecco Superiore Millesimato 2017 illatában van egy kis bizonytalanság, de szájban rendben van, teltebb, krémesebb a kistesónál (5p+).

A WineAge standjánál külföldi borokat kóstolgattunk. Az új-zélandi Tohu mindhárom borát megkóstoltam. A Tohu Single Vineyard Sauvignon Blanc 2017 (6p+) hozza a kötelezőt: intenzív, lendületes, tombolnak benne a citrusok, trópusi gyümölcsök, a bodza, az egres, a zöld kaliforniai paprika. A Tohu Single Vineyard Riesling 2017 olyan, mint egy ausztrál, a klasszikus teniszlabdás illattal, penge savakkal, citrommal, lime-mal (5p+). A Tohu Single Vineyard Pinot Noir 2016 kis redukcióval nyit, karcsú, piros gyümölcsös, szilvás, fűszeres, hirtelen kezdő, de gyorsan lekonyuló savakkal (6p-). Az Errazuriz Aconcagua Costa Syrah 2011 illatban érettebb, ízben frissebb benyomást kelt, áfonya- és szederdzsemmel, finomszemcsés tanninnal és kissé kilógó savval (6p-). A Ramon Bilbao Mirto 2012 viszont elképesztően jó. Tömjén, étcsoki, szeder, feketecseresznye, remek sav, bársonyos tannin, profi hordóhasználat... minden a helyén van benne (7p+).

Az ominózus botrány óta Sauska bort nem vásároltam, de bevallom férfiasan, a tokaji pinot-ikra nagyon kíváncsi voltam/vagyok, így most elcsábultam egy kóstoló erejéig. A két pinot-ból sajnos csak az egyik volt kint a fesztiválon, de ha már ott voltam a standnál, megnéztem még 1-2 bort. Szóval, a Sauska Pinot Noir Birs 2015 valóban ambiciózus bor, intenzív, fűszeres, szárított virágos, piros gyümölcsös, jó savval és szép hordóval, enyhén emelkedett alkohollal (6p+). A Sauska Makár Cabernet Franc 2013 érett erdei gyümölcsös, gyógynövényes, kávés, mentás, étcsokis, gazdag és arányos (6p+). A Sauska Syrah 2015 (6p-) érett erdei gyümölcsös, fűszeres, kicsit újvilágias hangulatú, élénk savval és fogós tanninnal (6p-). A Sauska Chardonnay Birs 2013 még mindig remek, gyömbéres, édesfűszeres, süteményes, érett citrusokkal, őszibarackkal, grapefruittal, finom krémességgel és kellően élénk savakkal (7p-).

A BalatonBor faházánál négy hegybort néztem meg a Kóstolom csapatának ajánlásával. A Zelna Olaszrizling Hegybor 2017 a legbehízelgőbb, intenzíven körtés, gyümölcsös egy pici marcipánnal és talán egy kis maradékcukorral (6p-). A Fata Pince Olaszrizling Hegybor 2017 illatáról sós tengervíz és moszat ugrik be, majd citrusokat, almát, halvány sósságot mutat, miközben szikár savakra épül (5p+). A Kiss Csaba Terápia Olaszrizling Hegybor 2017 szentantalfai alapanyagból készül, virágos, zöldalmás, citrusos, enyhén sós és mandulás, remek egyensúlyú bor (6p-). A Dobosi Olaszrizling Hegybor 2017 marcipános, pisztáciás, golden almás, citrusos, tömör maggal, lazább szövettel (5p+).

A Gizella-Balassa páros a Kézdy Dániel által fémjelzett AszúDay-jel bútorozott össze. Mivel a kiállított aszúkhoz télen már volt szerencsém, inkább a száraz borokra fókuszáltam. A Gizella Furmint 2017 (6p) megint tartalmaz egy kevés hárslevelűt, hűvös hangulatú, feszes, citrusos, lime-os, körtés, citromhéjas aromatikát mutat, még kicsit alakulhat a palackban. A Gizella Bomboly Furmint 2017 melegebb karakterű, édes gyümölcsös, őszibarackos, körtés, narancsos, peckes savai élét a maradékcukor kerekíti le, amolyan riesling-es egyensúlyt kialakítva (7p-). A Gizella Szil-völgy Furmint-Hárslevelű 2017 gazdagon fűszeres, édes citrusos, ananászos, körtés, őszibarackos, szélesebb savakon nyugszik, de ahogy az összes 2017-es bor, ez is nagyon fiatal még (7p-). A Balassa Nyulászó Furmint 2016 érett barackos, sárga húsú gyümölcsös, édesfűszeres, vérnarancsos, kicsit a vártnál talán rövidebb lecsengéssel (6p). A Balassa Betsek Furmint 2016 aromatikára visszafogottabb, szerkezetre talán kiegyensúlyozottabb, érett fehér húsú gyümölcsökre és édes citrusokra épít (6p). A Balassa Villő Mézes-Mály Furmint 2016 összetettebb és mélyebb, mint az előző két bor, sok édesfűszer, mangó, ananász, grapefruit, mandarin, narancs, vanília kavarog benne (7p-). Az édesek közül most csak a szamorodnikat vizsgáltam meg közelebbről. A Gizella Szamorodni 2016 könnyedebb, elegánsabb, igazi trópusi gyümölcs-koktél (7p). A Balassa Szamorodni 2013 koncentráltsága már aszúkat idéz, kicsit talán az édesség felé hajlik, miközben hömpölygősen gazdag, tele sárga húsú gyümölcsökkel (7p+).

A Zsirai Pincészetnél mindjárt három borvidék borait is meg lehetett kóstolni, én is kaptam az alkalmon. A Zsirai Somlói Hárslevelű 2016 fehér húsú gyümölcsös, enyhén édesfűszeres, körtével, őszibarackkal, citrusokkal, pici kókusszal, feszes savakkal felvértezve (6p). A Zsirai Középhegy Furmint 2016 édesfűszeres, fehér gyümölcsös, szájban kissé marcona és rusztikus (5p+). A Zsirai Középhegy Hárslevelű 2015 kerekebb, sárga húsú gyümölcsös, barackos, barátságosabb karakterű bor (6p). A Zsirai Kadarka 2017 szamócás, cseresznyés,. enyhén zöldfűszeres, vékony és viszonylag egyszerű bor, a kadarka fűszeressége kevésbé érhető tetten benne (4p).