A Borrajongó

Szepsy István szintet lép

2015. augusztus 13. 06:00 - rszabi

szepsy_bt.jpgNem tudtam szó nélkül elmenni emellett a téma mellett, ami jó néhány napig behálózta a hazai boros közéletet. Nincs semmilyen eget rengető érv vagy ellenérv a tarsolyomban, de Szepsy István következő terve elég grandiózusnak tűnik ahhoz, hogy néhány év múlva a kétezres Úrágya jelentőségéhez hasonlítsuk majd.

“A több ezer eurós ár magával hozza a prémium minőséget?”

Szerintem bődületes felkészületlenség Szepsynek aszúval kapcsolatban ilyen kérdést feltenni, ugyanis a csúcsminőség már rég, legalább 15 éve itt van és ebben az érdemben Szepsy István az egyik főszereplője. Nem is értem, hogy miért nem tudta egyértelműen leszögezni a mester már az elején, hogy a világszínvonal már réges-rég megvan, ez a lépés csak egy marketing eszköz lesz az új szemléletben készült aszúkkal kapcsolatban. Azt, hogy mit fog tenni ez a kísérlet a Szepsy márkával, az aszúval, Máddal vagy az egész borvidékkel, nem tudom. Senki sem tudhatja még. Abban viszont majdnem biztos vagyok, hogy a hazai fogyasztók körében nem lesz szinte semmilyen változás, de nem baj, mert nem is mi leszünk a célcsoport. Azt pedig, hogy a külföldi véleményformálók vagy átlagfogyasztók ingerküszöbét eléri-e ez a fogás, végképp nem fogom megtippelni. Jelenleg az interjú és a cikkek alapján az tűnik biztosnak, hogy az eddigi aszúk minősége és ára sem fog változni.

Annak idején Alkonyi Lászlónak is felvetették, miért öl ennyi energiát a dűlő kérdésbe, amikor az alapok még hiányoznak, pet palackos lőrék vannak tokaji borkülönlegességnek álcázva, a tokaji kereskedőház minősége átlagos és még ezer és más nincs rendben a borvidéken. Akkor is voltak olyan hangok, melyek szerint először a fejekben, utána a szőlőkben és a pincékben kellene rendet tenni és csak utána kellene foglalkozni a besorolással, a marketinggel és a piaci megjelenéssel. Ebben is van igazság, de a dűlő besorolásnak mégiscsak lett pozitív hatása, igaz, részben csak közvetett. A néhány tucat tokaji éltermelő közül szinte már mindenki a dűlőkre hegyezi ki a száraz borok arculatát és ez sok esetben tényleg konstans, jó minőséget és stílust eredményez. És mit csináljon Szepsy mester, ha ő már év(tizedek) óta rendet rakott a saját portáján, de a borvidéknek csak egy része követte a minőségi törekvéseit?

Személy szerint engem sosem zavart, ha egy termelő a csúcsborát sztratoszférikus magasságba árazta, igaz, eddig a sztratoszféra elég alacsonyan lebegett a magyar borok világában. Nem akadtam ki az Attila cuvée 25.000 Ft-os árán, sem a Ráspi Máté 50 ezres árcéduláján, ez persze már más liga, de ugyanúgy nem fogja érinteni az életemet ez sem semmilyen szinten. Sokkal rosszabbul érint az, amikor valaki kiárazza magát a a látókörömből. Ilyen szempontból sokkal inkább elkeserít az a tény, hogy ötezer forint alatt már jó ideje nincs Szepsy élmény. Utoljára talán a ‘07-es vagy ‘08-as birtokbor volt ezalatt a határ alatt.

Szepsy István elfáradt vagy csak elvesztette a türelmét? Lehet, nem is csodálkoznék rajta. A pénz nem értékmérő, maximum értékjelző indikátor, ami lehet valós vagy hamis jelzés is, ami mögött vagy van tényleges tartalom vagy csak egy üres lufi az egész. Abban biztos vagyok, hogy a Szepsy édesborok biztosan megérdemlik a legnagyobb szintű elismertséget, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez a lépés elhozza most ezt a számára.

A képet a Bortársaság honlapjáról kölcsönöztem.

 

33 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr1007698430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2015.08.13. 14:57:00

[Khmmm, bevezetésként azért nem ártott volna 3 mondatban összefoglalni, hogy konkrétan mi a téma, ugyanis nem valószínű, hogy akár e blog minden olvasója tisztában lenne Szepsy terveivel és a terveiről adott nyilatkozatok tartalmával.]

vinos 2015.08.13. 15:47:39

@Hepci: Igen, pl. egy link jól jönne.

silvousplait 2015.08.13. 18:37:44

A "hivatalos" boréletnek egyre inkább a Velveten lenne a helye a sok szilikonos cici meg zsírszívott kirakatsegg között. Bocsánat, de ennél komolyabban nem tudom venni. Remélem, nem sértem meg vele az érintett seggeket.

pcomment 2015.08.13. 19:44:45

Nem lett volna rossz feltüntetni a forrást a cikkben! Minimumok.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.08.13. 22:52:53

@silvousplait: Ki beszélt itt "hivatalos" boréletről?

@Hepci: @vinos: @pcomment: Sajnos nem maradt időm a linkek szerkesztésére, így valóban kevésbé értelmezhető, de Furmintfan berakta a 2 legfontosabb linket.

pcomment 2015.08.14. 11:22:01

@rszabi: igen, csakhogy a komment linkek nofollow linkek, azaz nem kap kreditet az eredeti oldal a cikk után. Ami valljuk be, nem túl etikus dolog, de az biztos, hogy nem segíti a ti reputációtokat sem.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2015.08.14. 15:57:38

@rszabi: ismertem az eredeti anyagot és így is úgy éreztem, hogy a felháborodásodon és az értetlenségeden kívül kevés dolog derül ki a posztodból. linkek nélkül ez nem volt több, mint egy hirtelen felindulásból elkövetett betűvetés.

másrészt: Szepsy ezt mondta már évekkel ezelőtt is, vagyis a téma biztosan tervben volt.

harmadrészt: a kiárazás gondolatával egyetértek. bár egyszer jó lenne újra megkóstolni a száraz fehéreit, mert a 2011-esekkel tőlem ki ár/érték-arányozta magát...

silvousplait 2015.08.14. 18:07:36

@shiraz2: köszönöm.

@rszabi: nem rád gondoltam, mint "hivatalosra", remélem nem bántottalak meg.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.08.14. 19:42:29

@silvousplait: Dehogy bántottál meg, örülök, ha leírod a véleményed, ezért van ez a blog :)
Egyszerűen arra akartam utalni, hogy én nem valami hivatalos kommunikációra reagáltam, hanem részben személyes beszélgetések után és részben a "Bor az istenek.." fórumón elhangzott véleményekre próbáltam reflektálni, csak láthatóan kevés sikerrel :)

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.08.14. 19:46:43

@Takács Kr.: Hú, tényleg félre ment valami ebben a posztban. :)
Nem voltam felháborodva és nem is értetlenkedtem. Ez egy egyszerű vélemény poszt volt, aminek az lett volna lényeg, hogy drukkolok, hogy sikeresen legyen ez a vonal, csak sajnos nem hiszem, hogy tényleg az lesz.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.08.14. 19:53:43

@pcomment: Etikátlan? Kicsit túl tolod ezt a témát szerintem. Nem valakitől idéztem forrás megjelölés nélkül, egyszerűen leírtam a _saját_ véleményemet egy dologról. Amatőr hiba volt nem belinkelni az előzményeket/hátéranyagot? Igen, mert enélkül, nem lehet értelmezni a véleményemet. De ettől miért voltam etikátlan, azt fel nem foghatom, de nem is igazán érdekel.

pcomment 2015.08.14. 22:36:55

@rszabi: a weben a forrás "elismerésének" fő (szerintem egyetlen) módja egy keresztlink. Ezzel jelzed a Google felé is, hogy értékesnek tartod a tartalmat. Azt hittem, hogy ilyen fogalmakkal egy komolyabb blogon tisztában vagytok. Ez ráadásul a ti tartalmatok hitelességét is növeli. Ha ezt elhagyod, az - bár nem törvénytelen, - igenis etikátlan, mert más dolgozott azzal az anyaggal.

A nagy kérdés számomra az, hogy két kattintással berakható link helyett miért írsz négy soros hsz-t a kérdésemre? A "Szepsy István következő terve" félmondat mögé beraknád a linket és minden OK lenne.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.08.15. 14:41:47

@furmintfan: hát ez kb. semmi újat nem mondott.

pcomment 2015.08.15. 14:45:38

@akov: kár volt folytatni kb.

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2015.08.18. 09:39:50

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény borász. Annak volt egy fia meg néhány hektár szőlője is. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett menniük a vásárra, hogy eladják, ami kis boruk volt. Mondja a borász a fiúnak:

– Eredj, fiam, reggel add el ezt a palack jó bort. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne. Kérjél érte vagy ezer eurót, ne kevesebbet!

El is ment a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevője. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a bort egy euró centre. Vitte haza az euró centet a fiú, mutatja a borásznak, mit kapott. A borász sírt keservesen, hogy a jó borát ennyiért adta oda! De a fiú vigasztalta:

– Ne búsuljon, édesapám, azt mondta az öregember, aki megvette a bort, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belőle.

Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe az euró centet, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt.

Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt az euró cent! Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Kiment s megnézte, de bizony őkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az apjának:

– Na látja, édesapám, mennyit ér az euró cent! Megyek, felmászom a tetejére.

Az apja mind kérlelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Dél fele elindult, s ment felfelé. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot.

Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában:

“Az euró centnek elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn.”

Belépett az ajtón. Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában:

“Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza.”

Hát, ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Kérdi az asszony:

– Hol jársz itt, te fiú, mikor az én uram a Master of Wine sárkány? Ha meglát téged, rögtön lepontozza a borodat!

Jaj, könyörgött a fiú, hogy bújtassa el, mert ő úgy fél az MW sárkánytól.

Kérdi az asszony:

– Éhes vagy te, fiú?
– Jaj, bizony éhes én – felelte a fiú –, még tegnap se ettem semmit.

Az asszony adott vacsorát a fiúnak, a fiú megköszönte szépen a szívességet.

– Namármost gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettőnket megöl. De hová? – gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a fiút? Gondolja magában, behozza a Decanter legutóbbi 10 számát, beteszi az ágy alá, s betakargatja a fiút.

Álmos volt a fiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettőt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a Master of Wine sárkány, hoz egy palack Szepy Aszút a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja:

– 750 euró!

Hát rögtön annyi is lett a bor ára, megjelent az összes újságban, meg internetes fórumon, legott! A sárkány megint rákiáltott.

– Nem is, inkább 760 euró!

Ameddig mondta az MW sárkány, addig nőtt a bor ára! De a sárkány nagyon éhes volt.

– Asszony, vacsorát ide! – kiabálta.

Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a legutóbbi borversenyes jegyzeteit, mert lepontozna ezt-azt. Amint ott pontozgatott, egyszer csak elkezd szaglálni.

– Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban?
– Csak nyugodjék, lelkem, pontozgasson, nincs itt semmiféle idegen.
– Dehogy nincs. Nekem rögtön add elő, mert különben téged is széjjeltéplek!

Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s szép csendesen elaludt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni.

A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknő alól, hóna alá fogta a Szepsy Aszút, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön–e az MW sárkány a drága Szepsy bor után. Hát úgy megijedt, mert a nagy MW sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt!

A fiú leeresztette magát a szál euró centesen, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a nagyra nőtt euró centest vele. Az MW sárkány lebucskázott, keze–lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tőle egy borász sem!

Akkor bement az apjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.

– Ne búsulj, apám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég!
– Jaj, honnan lenne, fiacskám? – kérdi az apja. – Mikor a jó boromat eladtad, nem adtak érte csak egy euró centet...

– Jaj, dehogy adom én el ezt a Szepsy Aszút! – mondja a fiú.

Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki:

– 1000 euró!

Hát a bor ára rögtön annyi is lett! Az apjának tátva maradt szeme–szája a nagy csodálkozástól! Addig mondogatták az árát, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csűrt, vettek sok szép szőlőt, s vettek sok szép ruhát maguknak. A fiú egész nap csak borászkodott, az apja meg csak hallgatott, és néha kiment a szőlőbe, távolba nézni.

Aki nem hiszi, járjon a végére.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.18. 14:01:39

Hedvig még feszegeti a témát egy kicsit: orombor.blog.hu/2015/08/17/a_muszajluxus_tipikus_esete

Szerintem sokat ebbő sem tudunk meg...

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2015.08.18. 20:26:44

@Takács Kr.: Égig érő paszuly meséje - boros közéletre hangolva. :D

@akov: Az a vicc, hogy hamar megvoltam, az eredeti mesében kellett itt-ott szavakat cserélni. Az a poszt ihlette, amit BZoltan linkelt pár kommenttel feljebb: a szerző már annyira hadakozik a komor valósággal, hogy már-már meseszerű elemek keverednek a témához egyáltalán nem tartozó tényekkel... :D

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.19. 07:04:24

@szeretemadragaszarborokat: Én akkor jöttem rá, hogy Szepsy István nagy bajban van amikor rájöttem, hogy kik is a tanácsadói és kik állnak ezen bornírt baromság mögött...

Idézek az egyik közösségi oldalon nagy nyilvánosság előtt elhangzottakból:

"Tokaj Mo egyetlen olyan bortermelő területe amely vitathatatlanul világklasszis bort tud termelni. Az első Mosel-Saar-Ruhr TBA 1959-ben készült. Az első Tokaji Aszú meg úgy 1300 valamikor. Abban egyet értek, hogy a mai piaci képe a Tokajinak teteti fel Benned ezeket a kérdéseket. Amikor Picasso, Dalí és társai az első kubista festményeket elkészítették az egész világ kinevette őket. Elsőnek nehéz lenni, de valakinek be kell vallania a rizikót. Ez vezet a kérdésedhez, hogy miért Szepsy István? Miért volt Mozart ami? Miért Einstein fedezte fel a relativitáselméletét? Miért Semmelweisnek jutott eszébe, hogy hípòval kell kezet mosniuk az orvosoknak? Miért Kása a világ mindenkori legsikeresebb vízilabdázója? Mert olyan tehetséggel áldozatta meg Őket a teremtő, amely másnak nem adatott meg. Továbbá ehhez még iszonyatos szorgalmat, kitartást, elszántságot is adott Nekik. Szepsy István pedig olyan rizikókat vállalt be a magyar bor szakmában az elmúlt 26 évben, nulla külső segítséggel, inkább csomó gáncsolással, mint senki más. Ehhez ha hozzávesszük az általa elsőként újból felfedezett tokaji alsó kőzet fontosságát (mert őseink ezt ugye több századdal ezelőtt mar tudták) és ennek köszönhetően a ma Szepsy családban levő düllők minőségét nézzük, akkor tisztán látszik, hogy ez a bor máshonnan és más által sohasem készül el."

Ezt írta Forczek Ákos, akir ugye elvileg ennek a luxusdolognak az egyik motorja... Hedvis publicisztikáiból pedig látható a misztikus köd másik vége.

Ez így együtt gáz... hipergáz.. és vérciki. Miközben azért Boros- Abaúj-Zemplén megyéről beszélünk... az ország legelmaradottabb, infrastruktúrálisan legtöbb kihívással küzdő, a legégetőbb társadalmi problémtól szenvedő nagyon szegény és nagyon lepukkant régiójáról... Úgy tűnik csak keveseket zavar, hogy a király meztelen.

Döbbenet, hogy ezek a tanácsadóknak és Szepsy Istvánnak nem tűnt fel, hogy Toszkána, Burgundia, Elzász, Bordeaux, Mosel-Saar borvidékek régiója hogyan is néz ki és milyen emberek is élnek ott.

Nekem égne a pofámról még a kóstolókért is pénzt kérni, mert a vendégeket a sorok közé vagy a pottyantósba kell küldenem szükséget végezni és kezet mosni pedig a ciszternavízben lehet....de úgy tűnik ebben a kérdésben mások nem ilyen gátlásosak.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2015.08.19. 16:49:13

@BZoltan:
Ez a F. Ákos 1 nyelvújító.
De az is lehet, hogy 1 alulművelt f*sz.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.19. 16:55:12

@Hepci: Én végülis leszarom, hogy ki kire bízza a borának az eladását....az ő bora, az ő embere. Szíve joga. Én csak sejtem, hogy fogalmatlan és együgyü emberekkel nem lehet a csúcsra törni.

silvousplait 2015.08.19. 18:56:21

@akov: Magamtól sosem találtam volna rá, de mostantól már lesz hova visszakattintani az élet homogén, vigasztalan szürkeségéből. Köszönet! :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.19. 19:08:51

@akov: Ezt a cikket is a Talián Hedvig írta. Úgy tűnik, ő ennek a sztorinak a rezidens fluffere.

A pali amúgy nyilván nagy dumás spíler. Ilyennek is kell lennie egy kereskedőnek. Mondjuk ha ha borkereskedőről van szó akkor én maradnék annál a stílusnál amit a magyar dílerek visznek. Lehet, nem mindegyik szív Nyizsnij Novgorodban kokót ukrán kurvák segglukából, de valahogy emberibbek is.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.08.19. 20:15:06

@BZoltan: @silvousplait: :)

Amikor ezt tavaly olvastam, a képzeletbeli bicska nyiladozott azér' a zsebemben...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.19. 20:21:35

@akov: Igen, Hedvig nagyon érzi ezt a verbálflufferkedést :) Én csak röhögtem rajta. Sajnos volt szerencsém élőben ilyen életcsászáraival találkoznom... kezdetben csak a hányinger kerülgetett, aztán dühös voltam és újabban sztoikus rezignációval köpök ki szélre.

De sajnos tény, hogy vannak azok a körök ahol ez a stílus jön be. Mondjuk én nem szeretnék együtt borozni ezekkel a körökkel :)

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2015.08.20. 09:40:05

@akov:
Elképesztő formátum lehet...

@BZoltan:
Hogy fordítanád a fluffert?
Felszopó?
süti beállítások módosítása