Tulajdonképpen a konkrét tematika megint új, legalábbis ez eddig nem volt se célirányosan pinot blanc, vagy épp szürkebarát kóstoló sem a klubban. Most se vállalkoztam arra, hogy szigorúan egyikből, vagy a másikból rakjak össze egy sort, viszont rokon fajták révén nem tűnt elrugaszkodott gondolatnak, hogy együtt vegyük őket górcső alá. Az ötlet egyébként a nagyon jól elsült, azóta is sokszor idézett tavaly év végi német nem riesling fehér kóstolónk nyomán született. Fel lehet fogni úgy, hogy ugyanazon nyomvonalon haladunk most tovább, úgy tágítjuk tapasztalatainkat, hogy szűkítjük a sor fajtaválasztékát.
Ebben a sorban tehát a két fajta vegyesen kap szerepet. Lesznek magyarok, külföldiek, olcsóbbak, drágábbak, fiatalabbak, érettebbek. Fogadjátok szeretettel!
Schafer-Fröhlich: Bockenauer Weissburgunder S 2013
A céget 1970-ben alapították, a bortermelésben akkor már öt generációnyi tapasztalattal rendelkező Hans és Karin Fröhlich. 1995 óta fiuk Tim irányítja. Egészen fiatal volt még akkor, 21 évesen előállt azzal, hogy készen áll a feladatra. A legtöbb németországi borásszal ellentétben nem Geisenheimben tanulta a szakmát, hanem otthon, elsősorban az édesanyjától. A mama egyébként ma is fontos szerepet játszik, nagyon egy húron pendülnek, együtt kóstolják végig az összes parcellát, együtt hozzák a meg a nüanszokat befolyásoló döntéseket. A fiatalembert mindenesetre egyfajta csodagyereknek tartják, a pince renoméja ma már a Dönnhoff és az Emrich-Schönleber mellé helyzhető. Weissburgundert a birtok csak nagyon kis százalékán találhatunk, de mégis van belőlül három minőségi szint a szortimentben. A jelenlegi a középső, település nevét viselő válogatás. 40-50 éves tőkék vörös paláról. 15 Euro. Pinard de Picard.
Tiszta, harsogó gyümölcsösség nyári alma, fehér húsú őszibarack, citrusok, valamiféle nagyon kedves krémesen-édeskés fűszeresség, de nem az a fajta, amelyiket hordóval kötnénk össze. Közepes test, nagyon arányos. Tiszta, áttetsző stílus, visszakóstolva valami nagyon finom krémesség is megjelenik a textúrában. Harapnivalóan jó intenzitás, nagyon zamatos az egész. Szemtelenül jól csúszik, valaki meg is jegyzi, hogy gyümölcslé, de szerintem strukturálisan is abszolút van benne anyag, kifejezetten tömör, izmos testű, visszakóstolásnál már szinte kristályosnak is hat. Savai jól esően vibrálnak, a fajtától megszokotthoz képest egyértelműen lendületesebb, de mégse olyan rigiden acélos, mint egy riesling. Profi, egységes, szerintem magától értetődően élvezetes bor. Elég értetlenül álltam előtte, hogy bár nem voltam egyedül a véleményemmel, de mégis kissé megosztónak bizonyult. Stabil 6 pontról indulva a visszakóstolásnál a 7-est se találtam volna ördögtől valónak.
Szecskő Tamás: Mátrai Pinot gris 2013
Elég zárt az illat, semlegesek a gyümölcsök, pici füst, a fűszerek is nagyon visszafogottak. Szájban közepes testű, tiszta, de intenzitása is elég mérsékelt, illetve az illatnak megfelelően elég neutrális, nem túl sok ízzel. Közepesen koncentrált anyag, az előzőtél egy lépéssel lazább szövésű, illetve kicsit még egységesség tekintetében éreztem, hogy lenne még összesimulnivalója. Nálam 5 pontnál biztos nem több, de voltak, akik jobban szerették. Kb. 3 ezer Ft. Kézműves borok háza, Pinceáron.
Bott Frigyes: Muzslai Pinot Blanc 2012
Kifejezetten vonzó illat kortalanabb, mi több kissé aszaltabb irányba fordult fehér húsú gyümölcsökkel, gyógynövényes-vajkaramellás-mézesebb fűszerességgel, fehér virágokkal. Alig közepes, szinte könnyed test, tiszta, finoman krémes konzisztencia, jó intenzitású zamatok. Nem különösebben tömör, inkább csak tartalommal arányosan kitöltött, miközben remek savak élénkítik. Sima, csiszolt, elegáns, egységes. Talán azt lehetne felhozni kritikaként, hogy előrehaladottabb érzetű a koránál, de tulajdonképpen nem is baj, hogy nem kellett beleőszülnünk, hogy (szerintem) csúcsa környékén csíphessük el. Tetszett nagyon, külön öröm, hogy abszolút helytállt a kategóriáját tekintve egy elég erős nyugat-európai sorban úgy, hogy egyediségéből se kellett feladnia. 6+ kb. 3500 Ft. Bortársaság
Mosbacher: Weissburgunder Sl 2012
Pfalz. 1920-ban Richard Mosbacher által alapított borászat, ma unokája Sabine és annak férje Jürgen irányítja. Elsősorban tartalmas, kemény, csontszáraz, hosszú életű rieslingjeiről híresek, a 19 hektár 80%-án ez a fajta terem. A fenn maradó 20%-on osztozik a többi, nevezetesen pinot blanc, tramini, sauvignon blanc, illetve vörösek is, merlot, pinot noir és dornfelder. A Finewines.hu –nál 5 ezer valahányszázba került.
Eddigiektől nagyságrenddel mélyebb, megigézőbb illat. Szaftos sárga gyümölcsök és lekvárjaik, méz és valami elképesztően buja, émelyítő fűszerkavalkád. Elég nagy testű, kényeztetően telt ízű korty. Jólesően lágy, kissé hömpölygősen adja elő a gazdagságot. Valahol ésszel úgy éreztem savban több kéne ahhoz, hogy középen legyen az egyensúly, de szívem szerint meg így volt jó, ahogy volt. 6/7
Káli Kövek: Balatonfelvidéki Szürkebarát Szentbékkálla 2012
Illatra nem rossz. Határozott palackbuké, mézes sóssággal, krémes érettségbe transzformálódott gyümölcsökkel. Szájban nem sokat ad. Teste alig közepes, intenzitása még annyi se. Szerkezetileg laza, mi több ebben a mezőnyben inkább híg. Egyébként semmi zavaró nincs benne, egyensúlya is jó, csak kevés. Max 4 pont. 3750 Ft. Bortársaság.
Bott Geyl: Alsace AOC Pinot Griis Les Éléments 2010
Beblenheim eléggé elfeledett csücske Elzásznak, a falu messze legkiemelkedőbb termelője a Bott-Geyl. 1953-ban alapították a céget, de mint oly sok termelője Elzásznak az érintett családok már több száz évre visszamenőleg rendelkeznek bortermelői gyökerekkel. A 14 hektáros birtokot ma Jean-Christophe Bott irányítja, újvilági és burgundiai szakmai gyakorlatok, majd mentora Leonard Humbrecht hatására ő is organikus, majd biodinamikus szemléletet tesz magáévá. A „ Les Éléments” a háromszintű szortiment legalsó lépcsője, afféle birtokbor. Állítólag nincs túl nagy minőségi ugrás az egyes szintek között, hiszen az összes területét ugyanazon megalvukás nélküli szőlészeti elvek szerint műveli, vinifikációban sincsennek jelentős különbségek. 13 Euro. Les Passionnés du Vin
Buja illat. Nagyon érett, aszaltas sárga gyümölcsök, gyógyfüvek, méz, édes fűszerek. Szájban közepes testű, szinte könnyed, de mégis telt ízű, finoman krémes konzisztenciájú kb. félédesnyi cukortartalommal. Közepesen tömör anyag nem kiemelkedő, de élménybor szintű kortyfejlődéssel, hosszal. Nagyon arányos, kifogástalanul egyensúlyos, rendkívül sima és gördülékeny, ugyanakkor van benne jellegzetesség, amúgy „pierrefrieckesen” kombinálva a frisseséget, zamatosságot egy kis barnás előrehaladottsággal. Nekem nagyon bejött. Árában nagyon rendben van. 6 pont.
Rainer Schnaitmann: Felbacher Lammler Bergmandel Grauburgunder GG 2012
Württenberget Badennal összvonva szokás emlegetni, attól kissé keletebbre találjuk, lényegében közvetlen Stuttgart mellett. Németországon kívül nem különösebben tartják jelentősnek, a környező vidékek forradalmi láza csak részlegesen érintette. Elsősorban vörös boros vidék, de ezek mellett a rieslinget és a különböző fehér burgundi fajtákat is megtalálhatjuk. Rainer Schnaitmann-t nagyjából a borvidék motorjának tartják, nem igazán van konkurenciája. Bár a család 500 éves bortermelői gyökerekkel rendelkezik, saját névvel csak 1997 óta vannak a piacon. 12 hektárnyi birtok. Ez a top területük, az ültetvény még elég fiatal, 8 évesek a tőkék. 30hl/ha hozam, újhordós érlelés. 32 Euro. Pinard de Picard.
Eddigiektől határozottan mélyebb kraftot ígérő illat, sok-sok füstös fával, kissé nehéz is mögé pillantani. Szájban közepesnél nagyobb testű, ízeit tekintve is elég meghatározó a hordó, de kétségtelenül intenzív az indítás, tömör, izmos a struktúra komoly savak adta lendülettel. Elég hosszú lecsengés. Szemrevaló, erőteljes anyag, de nem annyira, hogy ezt a mennyiségű fát el tudja nyelni. Kár érte, többre hivatott az eddigiektől, de élményt tekintve mégis visszalépés. 6 pont.
Franz Hirtzberger: Pinot gris Smaragd Pluris 2013
Ezt a borászatot ugye nem kell bemutatni. Bátran kijelenthető, hogy Wachau top három birtokának egyike. 15 hektár összterület, 5 generációnyi tapasztalat. A borok tartályban erjednek, de utána látnak 30-50 hektós nagy fahordókat is. A rendkívül meghatározó rieslingjeik mellett burgundi fajtákkal is foglalkoznak, az eredményt nézve pedig milyen jól teszik, főleg, hogy árban se kérnek érte annyit, mint domináns fajtáik esetén. 28 Euro
Itt is igen mély az illat, de tiszta és buja vaskos érett, szaftos fehér gyümölcsökkel, sokféle fűszerrel, mindez tiszta, krémes, tejszínes közegbe ágyazva. Közepesnél nagyobb testű, telt, mély ízű, ugyanakkor kristálytiszta, tömör, strukturált és lendületes. Mindent tud, magabiztosan nő eddig a mezőny fölé. Megvenném újra. Érdekes módon nem láttam, hogy mindenki kifeszült volna tőle. Talán azért mert a név kapcsán eddig csak a Singerriedel különböző évjárataihoz volt a kedves társaságnak szerencséje, és hát jó-jó, de azért a termelőtől többet vártak volna. Hmm…egyem a kis szívüket :) Erős 7 pont.
Reinhold & Cornelia Schneider: Baden Weissburgunder RR *** Auslese trocken 2009
Baden, Kaiserstuhl. 1981-ben elindított családi borászat. Mára a névadó házaspár mellett a fiuk Alexander is aktív résztvevő. Természetességre törekvés a szőlészetben, tradicionális, különösebb technika nélküli borászkodás. Sok környező birtokkal szemben abból sose engedtek, hogy mindent saját kezűleg, vagy személyes kontrollal végezzenek, így a birtok mérete is csak apró léptekben bővült a kezdetektől, jelenleg se haladja meg a 7 hektárt. Burgundi fajtákkal foglalkoznak, azaz pinot blanc, pinot gris, chardonnay, pinot noir, ezen kívül némi silvaner és sauvignon blanc. Stílust tekintve akkor is maradékcukor nélküli csontszáraz borokat készítettek, amikor még a divat nem ezt diktálta. Jelen borunk az egyik csúcsa a szortimentnek. 34.50 Euro, Gute Weine Lobenberg.
Aszalt fehér húsú gyümölcsök, sok-sok fűszer, a hordó is ott van rendesen, pörkölt magvak, kókusz, miegymás, de egész egyszerűen annyira hatalmas anyagot ígér, hogy nem tud érdekelni. Szájban brutálisan sűrű, iszonyat intenzív, szédítően mély. Lerúgja az ember fejét, ahogy jönnek az újabb és újabb hullámok, bele lehet szédülni és bódulni. Igazából jobban is járunk, ha zsigereinkre hallgatva így teszünk, mert még a végén elkezdenénk kukacoskodni a hordó kissé közhelyes jellege miatt. Szerencsére én abszolút így tettem, így laza 8 ponttal könnyedén nyerte a mai sort, de el tudom képzelni azt a hihetetlenül józan, avagy szőrösebb szívű kritikust, aki nem hagyná magát így elcsábítani és az elhamarkodott pontözön előtt számon kérne rajta egysmást.
