A Borrajongó

Balassa 2013 évjáratbemutató, Betsek Furmint-trilógia

2014. december 17. 06:40 - furmintfan

Tokaj-Hegyalja a 300 vulkán hazája, szokták mondani, és a száraz borok kapcsán is valószínűleg az elképesztő termőhelyi változatosságot emelik ki leggyakrabban a borvidék adottságai közül. Dűlőszelektált száraz borok ma már egyre nagyobb számban készülnek (más borvidékeinkről is) és talán egy-egy dűlő borait illetően is van már akkora tapasztalat, hogy általános jellemzőket lehet megfogalmazni az onnan készült borok karakterével kapcsolatban.

Balassa István a Betsek dűlő terméséből készített 2013-as évjáratú száraz boraival tovább lépett a termőhely megjelenítésének útján. A tokaji borász célja, hogy magas minőségű és egyediséget tükröző borokat készítsen, ennek megfelelően jelenleg 10 dűlőben (Betsek, Bomboly, Donáth, Dorgó, Hangács, Kakas, Mézes-Mály, Nyulászó, Szent Tamás, Thurzó)  23 parcellán 7 hektárnyi területtel rendelkezik, bár bort egyelőre még nem készít mindegyikről. A szétaprózódott birtokszerkezetnek megvannak a hátrányai, ugyanakkor lehetőséget ad a termőhelyi sajátosságok változatosságának bemutatására, akár egy dűlőn belül is. Balassa István szerint az elmúlt 15 évben összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző termőhelyek azonos fajta és borkészítési eljárás esetén is eltérő ízvilágot eredményeznek a borokban. Ennek demonstrálására érdekében végzett kísérlete többek között a napokban forgalomba kerülő borcsomagjában öltött testet. 

A 2013-as évjárat száraz borairól és a fent említett kísérletről szólnék bővebben, de a téma megkíván egy kis felvezetést is.

balassa13-1.jpg

A Betsek alapkőzete túlnyomó részben kötött sárga agyaggal keveredő fehér riolittufa, azonban a mintegy 74 hektáros mádi dűlőben találunk geológiai anomáliákat mutató területeket is. A dűlő alacsonyabb, déli fekvésében egy andezit lencse, míg keleti oldalán egy kvarc lencse helyezkedik el. Balassa István ma mindhárom alapkőzetű területen kitűnő minőségű, idős (kb. 40 éves) ültetvényekkel rendelkezik. A Betsek terméséből készült borokra eddigi tapasztalataink szerint általában egyfajta puha savérzet, kerekség, és édes gyümölcsös aromatika jellemző. Balassa arra volt kíváncsi, hogy vajon az alapkőzet alapján elkülöníthető egyes parcellákról készült borok milyen eltéréseket mutatnak, mennyire határozza meg az alapkőzet a bor struktúráját, aromatikáját. 2012-ből István már készített egy magnum palackba töltött furmintot, amely a Betsek Andezit nevet kapta, de az csak előfutára volt a következő év termésének. A 2013-as évjárat adta meg a lehetőséget, hogy Tokaj-Hegyalján eddig példa nélkül álló kísérletet végezzen: egy dűlőből a különböző alapkőzettel rendelkező parcellákról azonos szőlészeti és borászati technológiával különböző borokat készítsen és töltsön palackba. Az eredmény öt bor: három furmint (Betsek Andezit, Betsek Kvarc, Betsek Riolit) és két hárslevelű (Betsek Andezit és Betsek Kvarc). 
István szerint a Riolit adja vissza leginkább az eddigi tapasztalataink alapján leírt Betsek-vonalat: puhább, édesebb, gyümölcsösebb. Az Andezit markánsabb ásványos karaktert hoz, sós-köves felhangokkal. A Kvarc felnagyítva fejezi ki a termőhely jellegzetességeit, de feltehetően csak hosszabb távon teljesedik ki igazán.

balassabetsektrio3.jpg

(Fotó: Balassa István)

A Betsek Furmint-trilógia egy külön borcsomagban formájában vásárolható meg. A hárompalackos válogatásból 300 díszdoboz készült, amelyben a három furmint mellett a háromféle alapkőzet egy-egy darabját is tartalmazza és egy kis információval a kísérletről. A 300 díszdoboz fele került ki most a polcokra, illetve leginkább szinte közvetlenül a vásárlók gyűjteményébe. A Betsek Riolit és később a Betsek Kvarc külön is megvásárolható lesz, a Betsek Andezit viszont csak a hármas csomagban elérhető. A borász által csak Big Boy-nak becézett Betsek Hárslevelű Andezit  magnum palackban került forgalomba. A 2013-as Balassa-borok új címkét is kaptak, a design Ipacs Géza munkája.
A borász kihasználva a 2013-as évjáratban tapasztalt kitűnő aszúsodást, dűlőszelektált szamorodnikat is készített a Betsek és a Mézes-Mály dűlőkből. Ezekkel a borokkal Balassa István arra kíván választ adni, hogy komplex, magas beltartalommal és maradékcukor-tartalommal (kb. 250 g/l) készült borok képesek-e lehetnek-e a termőhelyi jellegzetességek kifejezésére. A két szamorodni várhatóan egy év múlva jelenik meg. 

A díszdobozos Betsek-borok és a Betsek Hárs Andezit a napokban kerültek forgalomba a kereskedőnél és a borásznál, melynek örömére a hamarosan megnyitó Herczeg Ágnes Wine School-ban szűk körben került sor egy komplett száraz boros évjárat-bemutatóra.

A Betsek furmintokkal már premier előtt is találkozhattam István jóvoltából, így ezekről a borokról 2-2 jegyzet is szerepel lejjebb. A Tokaji Ősz hétvégéjén a FurmintUSA projektnek kisfilmeket készítő forgatócsoport többek között Balassa Istvánhoz is ellátogatott. István természetesen Joe Robertsnek, a 1winedude bloggerének is megmutatta a Betsekből készült 2013-as furmintokat, és rá egy napra én is kaptam 1-1 üveggel a borokból. Már otthon pukkantottam fel a palackokat és így több napon át vizsgálhattam őket. Ungert is kóstolta velem a borokat az egyik napon, de a jegyzetei időközben sajnos elkallódtak, így az októberi benyomásokról is egyedül számolok be. Mivel ezek a jegyzetek természetesen részletesebbek, kivételesen visszafelé haladunk az időben és ezeket a poszt végére hagyom.

balassabetsektrio1.jpg

A hosszúra nyúlt bevezető után először a borász által kiválónak ítélt 2013-as évjárat száraz borainak bemutatójáról emlékeznék meg.

A borok kivétel nélkül saját élesztővel, használt hordóban erjedtek és érlelődtek összesen 10 hónapig. Jellemzően 1-2 g/l maradékcukor-tartalommal rendelkeznek, az Andezit Hárs esetében ez 3 g/l. A hárslevelűből készült borok előrébb járnak a fejlődésben, kedvesebbek, nyitottabbak, azonban a borász szerint a hárslevelű önmagában kevésbé alkalmas hosszú életű borok elkészítésére, mint a furmint. A furmintok még feltétlenül időt kérnek, jelenleg a Betsek Riolit tűnt a legmegközelíthetőbbnek. Mindegyik bor érezhetően nagy anyag, jelenleg még nagyon fiatalok, a borász szerint is érdemes eltenni őket későbbre.

Nyulászó Furmint 2013

Sós-köves illatjegyek fogadnak a pohárban, nagyon lassan nyílik, némi fűszer, körte, majd később leheletnyi kakaó és édes gyümölcs üti fel a fejét, de a sós-köves vonal végig dominál. Telt és széles, mégis tömör, masszív savakkal, köves-sós-citrusos ízvilággal. A Nyulászó boraira fiatal korukban gyakran jellemző kedvességnek jelenleg nyoma sincs, robosztus, markáns megjelenésű bor, amelynek várhatóan idő kell, hogy kinyíljon. Most 6p

Thurzó Furmint 2013

A Thurzó a Tokaj-hegy és a egyben borvidék legdélebbi részén található, ennek megfelelően a borvidék legmelegebb és legszárazabb pontja. Eleinte zárkózott illata idővel egyre érettebb, édesebb karakterűvé válik: barack, körte, majd méz. Valamivel lágyabb karakterű, széles savai vannak, a korty jobban szétterjed szájban, az alkohol érzetre kicsit magas. Ízében hosszan lecsengő sósság uralkodik, mézzel, némi érett gyümölcsösséggel. 6p

Betsek Kvarc Furmint 2013

Kezdetben nagyon visszafogott illatában némi édesfűszer, majd körte és őszibarack, végül minimális trópusi gyümölcsösség érezhető. Vastag, masszív savak húzzák hosszúra a korty ívét, az alkohol emelkedett, a lecsengés hosszú. Citrusos, sós, némi édesfűszerrel és neutrális fehér húsú gyümölccsel. 6p+

Betsek Andezit Furmint 2013

Köves, sós, citrusos illatjegyek dominálnak orrban, idővel erősödő édesfűszeres felhangokkal. Testben talán kicsit keskenyebb a Kvarcnál, a savérzet is egy hangyányit lágyabbnak tűnik, de így is szilárd gerincet ad a bornak. Ízben sós-citrusos-köves, nem a kedvességről szól. Erős 6p

Betsek Riolit Furmint 2013

Színre sötétebb, illatban kedvesebb, édeskésebb társainál; hozza a korábbi Balassa Betsek furmintok megszokott jegyeit. Édesre érett gyümölcsök, őszibarack, narancshéj, édesfűszerek, egy kis virágosság keveredik illatában, amely egyre intenzívebbé válik szellőzéssel. A korty puhább, simább, teltebb, mint a másik két furmintnál, a savak jobban belesimulnak a testbe és az alkoholt is jobban eltünteti a bor. Ízben is a leggazdagabb a trióból: őszibarack, narancs, édesfűszerek, finom vanília, és a többi bornál is megszokott sós-köves vonal. 7p

balassa13-2.jpg

Betsek Andezit Hárslevelű 2013

Lassabban erjedt, lassabban tisztult, így külön lett kezelve a többi tételtől, és magnum palackokba lett letöltve. Illatában kamilla, sós-köves jegyek, majd idővel virágok, méz, őszibarack. Ez is feszes, szikár vázra épül, határozott ásványos érzettel, de díszítő jegyekből is kapunk. Ízében sós jegyek, méz, érett citrusok, édesfűszerek, fehér húsú gyümölcsök, egy csipetnyi kakaó, és mintha a 3 g/l maradékcukor kerekségét is lehetne érezni. Jellegében kicsit a Holdvölgy 2009-es Betsek Hárslevelűjére emlékeztetett. 6p+

Betsek Kvarc Hárslevelű 2013

Érett gyümölcsös, barackos, trópusi gyümölcsös, citrusos illat. elegánsabb, filigránabbnak tűnik a többi bornál, jó savakkal, szép szerkezettel. Ízében is vonzó: édesfűszerek, őszibarack, vanília, kis trópusi gyümölcsösség. Számomra ez volt a kedvesebb, elegánsabb hárslevelű, és jelen állapotában talán a sor leginkább fogyasztásra kész tétele. 7p

Mézes-Mály Zéta 2011

Bónuszként kóstoltunk egy hamarosan forgalomba kerülő édes bort is. 200 g/l maradékcukor, 8,8 g/l sav. Illatában eleinte kis illó, majd szellőzéssel sárgabaracklekvár, érett trópusi gyümölcsök következnek, amelyek ízét is uralják. Betölti a szájat, de nem hömpölyög, a maradékcukrot szépen ellensúlyozza a sav. Nem annyira gazdag és feszes, mint a 2010-es, de kétségtelenül remek bor. 7p

A premier előtt kapott három palackot szeptember legvégén 5 napig kóstolgattam párhuzamosan, ez idő alatt gyakorlatilag meg sem rezzentek a hűtőben, csak illatuk és ízük gazdagodott, változott a napok múlásával. Első nap csak a Riolit villantott meg valamit igazi mélységéből, a többi bor inkább csak a második naptól mutatott további részleteket a határozott sós-köves jellegen túl. Megérte a várakozás, ahogy azt a többnapos kóstolás alapján kialakított pontszámok (és azok viszonya a rövidebb barátkozásra időt adó évjárat-bemutató pontjaihoz) is tükrözik.

balassabetsektrio5.jpg

Betsek Kvarc Furmint 2013

Illatintenzitásban valahol félúton áll két társa között nyitást követően, de másnap bomlik ki az illat, amelyben a fűszerek dominálnak eleinte: kókusz, vanília, édesfűszerek, körte, őszibarack, és úgy általában idővel egyre több gyümölcs. A több napos kóstolás folyamán a gyümölcsösség ennél a bornál is egyre jobban kiteljesedett, ugyanakkor egy hűvösebb érzetű zöldfűszeresség vitt csavart az illatba. Szikár, egyenes, tömör szerkezetű, feszes savakkal, enyhén melegítő alkohollal. Ízében is második naptól ad többet: citrusos, köves, grapefruitos, zöldfűszeres, lime-os, körtés, lecsengésében kifejezett sós citromos vonallal. Jelenleg a legnyersebb, legrusztikusabb, legszikárabb bor a három közül. 7p

Betsek Andezit Furmint 2013

Illata eleinte nagyon zárt, nedves köves, körtés, füstös, sós jegyekkel indul, majd ahogy nyílik - különösen a nyitás másnapjától - körte, őszibarack, kis trópusi gyümölcs és gyömbéres fűszeresség érezhető. 2-3 nap elteltével hűvös citromfüves, mentás, gyógynövényes árnyalat is megjelenik, és a gyümölcsök is egyre nagyobb szerepet kapnak. A 4-5. nap tájékán már kifejezetten édeskés, trópusi gyümölcsös, körtés, kókuszos, vaníliás illatkavalkád fogad. Szájban széles, tartós savak vezetik a kortyot, a bor kissé szikárabb érzetű, testben vékonyabb (szigorúan a Riolithoz hasonlítva, tehát még mindig jó közepes testről beszélünk) és feszesebb a riolitnál, viszont érzetre az alkohol is emelkedettebb. Gránitszobor az agyagbaba mellett. Íze is úgy hoz egyre mélyebb rétegeket az idő múlásával, mint az illat. A sós-köves vonal végig meghatározó marad, citrusokkal, őszibarackkal, körtével, amelyet eleinte gyógynövényes, majd napok múltán gazdagabb gyümölcsös-édesfűszeres vonal egészít ki. A kortynak végig gyönyörű íve van, a lecsengés pedig nagyon hosszú. 7p+

Betsek Riolit Furmint 2013

Kezdetben a legintenzívebb, legkedvesebb illatú bor a három közül: körte, őszibarack, fűszerek, trópusi gyümölcsök, vanília, kis virág. Idővel még intenzívebbé, fűszeresebbé válik, egy capuccino-s, toast-os árnyalattal kiegészülve. A korty jól kibélelt, a három bor közül ennél a legpuhább, az alkoholt a nagy test integrálja. A savak szinte észrevétlenül teszik a dolgokat, mégis hosszan kitartanak. Ízvilágot tekintve is itt kapjuk a legtöbb gyümölcsöt: őszibarack, trópusiak, körte, a gyümölcsösség mellett a sós-köves jelleg csak a másodhegedűs szerepét játssza. Harmadik naptól az íz vesz egy határozott kanyart és elmozdul egy sósabb, citrusosabb irányba, de a kellemes vaníliás, édesfűszeres vonal végig megmarad. 7p

 

Balassa Istvánnak és Herczeg Ágnesnek köszönöm a hétfői borbemutatót, Balassa Istvánnak pedig külön köszönet a premier előtt kapott borokért.

44 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr436977933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.17. 08:53:08

Nekem ez már minden szempontból a "too much" kategória, nyilván részben arról szól, hogyan lehet még magasabbra tolni az árakat. Enyhe kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy számít-e, hogy kvarc van a szőlő alatt húsz méterrel.

Amennyire tudom, a bortrió díszdobozban 30eFt, szóval ez azért nem semmi szerénység, 10eFt/palack.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.12.17. 09:01:10

@akov:
A borok között érzetre van különbség, ez tény, de olyan tudományos magyarázattal én sem találkoztam még, amelyik levezeti, hogy az alapkőzet hogyan definiálja az ízérzetet vagy a szerkezetet. Ez most egy kísérlet, amelyik demonstrálni kívánja a különbségeket.

A díszdoboz valóban 30000, de ahogy hallottam, gyorsan fogy.
Azt nem tudom, hogy a külön-külön megvásárolható Betsek-borok ára mennyi lesz, az Andezit Hárs magnum 15000.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.17. 09:25:43

Én jópofának találom az ötletet. Németeknél is van egy csomó riesling melyeknél kőzet alapján válogatnak. Vom Schieferterrassen, vom muschelkalk, vom vulfgangstein stb...stb...
Sokszor igenis lehet érezni a különbségeket, akármi is a magyarázatuk. Egyesek a pala színe alapján is készítenek válogatásokat és volt rá példa, hogy egymás mellett kóstolva az ilyen borokat úgy éreztem még annak is megvan a létjogosultsága. Mindegy valaki a "tudományos" cikkeknek hisz, valaki meg a saját megtapasztalt élményeinek.

Ennek ellenére a válogatás ára elég húzósnak tűnik. Általában elmondható, hogy sokszor jóval többet költök egy palackra mint az átlag, sajnos ezt a csomagot mégsem fogom megvenni, bármennyire is érdekelne. Ez van :)

terroir 2014.12.17. 09:46:24

Én megveszem és jövő nyáron szíves örömest felkínálom egy közös kóstolóra. :)

Octopus 2014.12.17. 12:19:10

Ha jól értem, akkor a művelésmód az azonos, de azt lehet tudni, hogy a különböző területeken az alany és a nemes klónjai is megegyeznek-e?

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.12.17. 18:00:39

@akov:
Bejött a jóslatod, most már riolitot is lehet fogyasztani, benne van a dealben. :)
A további gondolataimat az árképzéssel kapcsolatban nem osztom meg itt, ugyanis Balassa István az egyetlen, akinek az egyik furmintjában tényleg éreztem olyan hozzáadott értéket, ami indokolhatja az árat, még ha én nem is óhajtom ezt az árat megfizetni.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.17. 19:31:36

@drbarta: csak kérdés, hogy a talajt érzed-e. Mindenesetre a fehérbor aromáinak túlnyomó része erjedéskor keletkezik. Tehát sokkal valószínűbb, hogy az eltérő tartályt érzed. Lehetne ilyen hasonló pakkokkal a tartályok előtt tisztelegni. "a bal kettes" pl.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.12.17. 20:07:19

szerintem rossz úton jártok az árakkal kapcsolatban. nem a bor a drága, hanem a kövek. :-)

Pistának egyrészt ki kell bányásznia és egy tokaji dűlőben a felhozatal mindig drága 20 méterről, (szerencsére, nem 100-150 méterről hozza fel). de ha így folytatja és leás 1500-2000 méterre legközelebb tán gyémántot is talál és az még drágább lesz. kezdjétek is el ízlelgetni: Betsek Gyémánt Furmint.

elkalandoztam.

a kövekre visszatérve arra is gondolnia kell, hogy e kisméretű "lencsék" kőtartalma pillanatok alatt kimerül és akkor kénytelen lesz Betsek "Csak Talaj" Furmintot forgalmazni. akkor sincs semmi veszve: a köveket visszavásárolhatja, vagyis a dobozban rejlők extra befektetési értékük miatt olyan drágák. ezért is fogynak ennyire.

sőt, ha közben világválság lesz (ami ma éppen keletről közeleg), a kövek értéke megnő. szerintem sajnálja, hogy nem született egy Betsek Arany Furmint az idén.

elsőre eddig jutottam. elvárom, a köszönetet, hogy a Betsek Olaj Furmint és a Betsek Kína Furmint megszületésének körülményeibe nem gondoltam bele...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.17. 20:10:58

@akov: Léteznek tartályválogatások is. :)
Sok riesling esetében ugyanaz a dűlő, évjárat, predikátum, de a különböző tartályok tartalmát külön palackozzák, és külön AP számmal jól elkülönülve kerülnek kereskedelmi forgalomba, és akár mindegyikből vehetek. És mindegyik külön pontszámot kap a kritikusoktól.

loading 2014.12.17. 21:38:38

Kicsit PR szagú volt a poszt eleje. Azt szeretném, ha a borász a bor érleléséből kicsit többet vállalna, mondjuk min. 2 évet. Főként ennyi pénzért. Bár szeretnék, de még nem vagyunk Bordeaux, hogy primőrben adják el a bort.
A jelen helyzetben vagy "éretlenül" vagy "sikeres" otthoni tárolás után szétesve sikerül majd kóstolni a bort. Biztos ezt akarja a borász (vagy a kereskedője)?

silvousplait 2014.12.18. 09:31:30

@Takács Kr.: Tokeletes geopolitikai elemzes volt :D

zoli 2014.12.18. 10:14:10

@akov: "Mindenesetre a fehérbor aromáinak túlnyomó része erjedéskor keletkezik" - ezt honnan? Épphogy a vörösbort jellemzik sokkal inkább a szekunder aromák és hiányoznak az apró részletek. Képzeljünk csak el egy fehérbor esetében vörösboros erjesztési hőmérséklettel mire jutnánk. Illetve ha a narancsborokat vesszük alapul, akkor is kristálytisztán látszik, mennyivel kevesebb megőrzött primer gyümölcsösséggel bírnak.
A másik, most dívó "aktuálszakmai" állásponttal se nagyon tudok mit kezdeni: az ásványosság-szkepszissel. Csak néhány dolog: a málékony kövek állandóan amortizálódnak, oldódnak a talajban, ezzel befolyásolják annak makro- és mikroelemtartalmát vagy adott esetben a talaj pH-ját. Szóval mindenképpen hatással van a talajra, a talajéletre, a rajta tenyésző növényre és ezáltal indirekt módon annak termésére. A gyakorlati bizonyítás meg szerintem az, hogy olyasvalakik, akik annyit kóstolnak, mint ti, nem hiszem, hogy nem szúrják ki akár vakon is egy klasszikus badacsonyi vagy somlói bor karakterét (a sor folytatható). Persze én is tisztában vagyok vele, hogy volt egy időszak idehaza is, amikor minden kicsit sűrűbb borba mineralitást vizionáltak az avatott szájak, ami lehet ellenszenves, de ettől még a jelenség elvetése mellett nem szólnak észérvek, legfeljebb csak a befogadó detektorai kérdőjelezhetők meg.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 10:37:08

@zoli: Ld. pl. Jamie Good - The Science of Wine c. könyvét (hivatkozások ott). Ő azt mondja, a szőlő mustjában 400 féle aromakomponenst mutattak ki. A kierjedt borban 1000 felettit.

Mivel az ízek nagy része nem a gyümölcshúsban, hanem a héjban vannak, a héjon áztatott borok karaktere jóval közelebb kell, hogy legyen a szőlőéhez (amit gyümölcsként eszünk).

A narancsborok azért speciális eset szerintem, mert a polifenolok és az oxidált polifenolok eltakarnak minden mást és ráülnek a borra.

A mineralitásról ne nyissunk vitát itt a poszt alatt, hamarosan Karácsony, szeressük egymást, stb. :D

Ezen a cikken elindulva:

www.decanter.com/news/blogs/expert/583959/jefford-on-monday-the-party-s-over

Eljuthatsz az Alex Maltman féle publikációkhoz. Ő egy borkedvelő geológus professzor, akinek az üledékes kőzetek a szakterülete és elege lett abból, hogy mineralitásról beszél mindenki a borral kapcsolatban, holott számos vad elmélet azonnal cáfolható.

cadair.aber.ac.uk/dspace/bitstream/handle/2160/10840/minerality_in_wine.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Természetesen felismerhető a badacsonyi és a somlói bor és rögtön adódik a kérdés, miért különböztethető meg egymástól két tkp. nagyon hasonló hegy leve, amelyek 70km távolságra vannak egymástól? Vagy a borászok? Vagy a pincék? A pincekultúra? A klónállomány miatt?

De az is megér egy misét, hogy mindenki dobálózik a mineralitással, de amikor megkérdezed őket, mit értenek mineralitás alatt, mindenki mást fog mondani. Valaki szerint a magas sav az már minerális, valaki a nem gyümölcsös aromákat érti alatta, stb.

Ezek pedig szántóföldön termelt ipari borokban is felfedezhetőek, pl. bármelyik rosé-ról levezethető, hogy ha a fenti a definíció, akkor minerális a bor.

Innen nézve pedig mi értelme erről beszélni?

zoli 2014.12.18. 11:39:32

@akov: Ebből csak az következik, hogy a szőlő mustja borrá erjedve tovább gazdagodik/változik a szekunder aromákkal, legalábbis az ebből számomra nem derül ki, hogy külön fehér- és vörösbort hasonlítanának össze.
Ha a szőlőbogyó valós ízéhez szeretnél visszajutni, akkor gondolj arra, hogy önmagában milyen élmény kizárólag a héjat enni, sztem nem annyira felemelő.
Illetve vegyük alapul azt, hogy egészfürtös préseléssel, azonnali léelválasztással, azaz a minimálisra redukált héjkontaktussal is tökéletesen bemutatható a fajtajelleg, a primer gyümölcsösség.
Node arról volt szó eredetileg, hogy a fehérbor aromáinak javarésze erjedéskor keletkezik, én viszont arról beszélek, hogy a fehérbornál sokkal több megőrzött aroma, gyümölcs és és apró nüansz jelenik meg, mint a vörös esetében. Azaz nem a kész bor aromáinak mennyiségéről, hanem az eredeti állapotot jobban, hívebben megőrző technológia metódusáról. Ahogyan a vasárnapi húslevesnél is javallott, hogy felforrás után takarékra vegyük a lángot és ne főzzük szét a hozzávalókat.
Narancsbor az én ismereteim szerint nem egyenlő (még ha leggyakrabban úgy is végzi) azzal, hogy kénmenteskedünk, meg dinamizálunk. Asszem Horvátországban volt egyszer egy ilyen happening, amin 1-másfél napos áztatású, jellemzően reduktív stílusú borokat is indítottak narancsbor kategóriában. Szóval szerintem szimplán hosszabb (esetleg teljes) héjontartással készült borokat jelent, az azutáni kezelésre nincsenek megkötései a műfajnak. És ezek a borok jellemzően kevesebb primer aromával bírnak meglátásom szerint. Ahogyan írod, a polifenolok takarhatnak, de ez ugyanúgy igaz a vörösborokra is.

Mineralitásról. Álljunk csak meg, én nem ezt mondtam. Nyilván van különbség Badacsony és Somló között, ahogyan borvidéken belül is a nagy tesót emitt mondjuk a Csobánc amott meg a Ság-hegy boraival összevetve is, de én pont a közös, a jellegzetesen vulkáni talajon kialakuló karaktert hangsúlyoztam, amit egy lanzarotei vagy egy Nápoly környéki borban is ugyanúgy viszontláthatunk. Ergo a meghatározó (főleg az intenzívebben máló) alapkőzet igenis megjelenik valamilyen formában a borokban.
Az, hogy ki mit tart annak és mikor mire mondja, az irreleváns, de azt lefitymálni, hogy bizonyos alapkőzetek borainak aromatikája jellemzően elkülöníthető és más kőzeten termett boroknál nem tetten érhető, szerintem nehéz lenne letagadni. Szóval ha indirekt módon is, de az alapkőzet mindenképpen formálja a rajta nevelkedett szőlő borát. És ennek semmi köze ahhoz, hogy némelyik hegyaljai termelő kipakolja a kóstoltató asztalára az iskolai geológus-szettjét, esetleg néhány dinócsontot is vagy hogy ki mire mondja be a mineralitást és mindez benned milyen érzést vált ki.

zoli 2014.12.18. 11:41:58

@akov: uí: amúgy miért ne lehetne egy rozé minerális? Kizárólag az arra jellemző szőlőtermesztési és borászati metodika gátolja ebben...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 13:17:54

@akov: Szerinted a talaj összetétele semmilyen formában nincs hatással a bor ízére, felépítésére?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 13:28:36

@drbarta: Nem ezt mondom, de akár mondhatnám is. Vigyázni kell, hogy mit tulajdonít az ember a talajból jövő karakternek, mert közben az a dolog százféle forrásból jöhet.

@zoli: mondom a 800Ft-os ipari rosé is lehet minerális, de senki nem (meri) rámondani. Ebben is vannak NEM gyümölcsös aromák, tehát akkor miért ne?

Mi ez a Badacsony és Somló specifikus jegy, meg tudod fogalmazni? (én nem tudom, ha a sok rossz bort kivesszük a halmazból, akkor alig marad valami)

Egyébként ha összehoznál egy Somló és Badacsony borsort pl. a következő szereplőkkel, a pofa a földön lenne három pillanat alatt:
- Laposa (családi)
- Bakó Ambrus
- Villa Tolnay
- SAP
- Györgykovács
- Kreinbacher

Ezekben a borokban a legnagyobb különbség a technológia, a szüreti időpont, a filozófia. Azért kíváncsi lennék, hogy tisztított mustból készült, technológiailag igen korrekt, fajélesztős Laposa borról megmondanád-e, hogy badacsonyi.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 15:51:43

@akov: Ez igaz, de szerintem fordítva is igaz. Ha neadjisten a talajnak egy aprócska szerepe mégis lehet, ha nem is mineralitásban, de a bor karaktérnek, felépítésének alakulásában, akkor elképzelhető hogy esetenként hibás következtetéseket, ítéleteket fogalmazhatnak meg azok akik csípőből elutasítják.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 15:55:00

@drbarta: Nem utasítottam el, csak felhívtam a figyelmet a tévedés (nagy) esélyére. Ha pl. a szürke pala és a kék pala között van különbség a borban (ugyanazon borvidék), akkor majdnem biztos lennék abban, hogy a borászati eljárás, a szüret időpontja, a kitettség, a klónállomány, a tartály stb. az, ami befolyásol.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.18. 16:13:47

@akov: A szürke meg a kék között lehet, de ha vörös pala is képbe kerül akkor nem létezik! :)

zoli 2014.12.19. 09:57:18

@akov: remélem a fehérbor hozott és kapott aromakészleteivel kapcsolatban közeledett az álláspontunk.

Dehogy tudom definiálni a "bazaltízt", elég korcsosult az ember szaglószerve (a nyelv ugye csak alapízeket képes detektálni, az orrgaratba párolgó naftát vetíti valóban a szájba az agy), ezért a szagokat bajosan tudjuk kategorizálni, ráadásul sok emocionális tényező keveredik bele, míg mondjuk a színekből több ezret is számon tartunk, abban nincs vita - ezek evolúciós dolgok. De ettől még nem kell rögtön legyinteni, hogy ilyen állat márpedig nem létezik, én inkább hiszek a saját tapasztalataimnak, mint az aktuális megmondó kánonnak. Egy valag leírás már jóval korábbról, a blogolás és WSET-tanok előtti prehisztorikus időkből is említi, rögtön egy 1888-ból: "A somlyói borok ezenkívűl sajátságos s utánozhatatlanúl kellemes és nagyra becsűlt bazaltízzel is bír, mely az ú.n. "Stein-Wein"-oknál fínomságra sokkal magasabban áll." Akkoriban pedig jóval szűkebb volt technológiai játéktér.

Felsoroltál néhány termelőt (remélem nem haragszol meg, de ha szerinted ennyi köztük az értékelhető, akkor vagy vakfolt neked ez a környék vagy nyitottabbnak kellene lenned), természetesen Laposa borokban is tetten érhető az a bizonyos ízjegy, nyilván a "technológiai" műfajban kevésbé. De ha a csak találomra bemész néhány öreg batyához, az esetleges technológia gixerek mellett is megtalálni a közöst a boraikban (nem, nem az öreg hordót, az oxidációt vagy a túláztatott cefrét, ugyanis más vidékek öreg batyáinak borai ezen jegyek mellett se olyanok).
Tudom, hogy ez egy nehezen megfogható témakör, meg sok kérkedő visszaéléssel találkozunk ezzel kapcsolatban, de őszintén szólva nem hiszem rólad se, hogy ne tudnád pl. a bazaltról származó borok kapcsán, hogy miről beszélek/-ünk.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.19. 10:04:29

@zoli: Dehogy, nem mondom én, hogy csak ezek az értékelhető termelők, de ilyen szűk körből összeállított sorban is óriásiak a meglepetések. Az öreg bátyák boraitól inkább félek, mint nem.

zoli 2014.12.19. 10:49:22

@akov: nyilván, de sztem attól még tudod, miről beszélek.
Pedig az is kell a teljesebb képhez. Az én falumban pl. legalább 5-6 öreg borai (nyilván nem csont nélkül) majd' minden évben teljesen vállalhatóak.

balassabor 2014.12.21. 11:16:51

Sziasztok!
Bár nem szokásom de most egy pár dologra válaszolnék hogy kellő információ birtokában tudjátok a véleményeket megalkotni.

Ez egy KÍSÉRLET. 2008-ban tudatosult bennem hogy érdekes geológiai eltérések vannak a dűlőben, és elkezdett érdekelni hogy ezek milyen hatással lehetnek az onnan készült borokra, azonos fajta, és elkészítési módozat esetén. Évről évre közelebb kerültem a megvlósításhoz, és a 13-as évjárat kitűnő alapot adott hogy megalkothassam ezt a válogatást. Mivel a tudományos kutatás, és az ehhez kapcsolódó publikáció nagyon szerény felületű jelenleg, én úgy döntöttem saját magam kezébe veszem a információk leképzését, és ezek elemzését. Persze ezt nem lehet igazi kutatásnak hívni, mert a tudományos magyarázat még várat magára, de 10-15 év tapasztalati eredményeiből némi agyi munkát hozzáadva le lehet vonni következtetéseket, és ki lehet alakítani álláspontokat, amely álláspontok gyakran szemben mennek nagy tekintélyek nagy mondataival, és ezért tartom fontosnak hogy megvalósuljanak ezek a kísérleti tételek, és ezzel lehessen alátámasztani az álltalunk "sufi tunning kutatásban (továbbiakban STK)" kialakított álláspontokat.

Ehhez mindenkinek saját véleménye alakul ki és mint a dobozban elhelyezett útmutatóban meg is fogalmaztam mindenkinek várom a személyes visszacsatolását mert ez továbbfejleszti a STK elemző osztályának munkáját és segít abban hogy több szemszögből több információ birtokában tudjuk folytatni az STK-t.

A tudományos kutatás elengedhetetlen a jövő és a fejlődés szempontjából nézve. Tudjuk azt hogy borvidékünk kiemelkedő potenciállal rendelkezik ( a fajtákat nem merem ide írni mert azért biztos leszidna valaki) vannak igen jó fajtáink, és ami fontos ezt nem mi mondjuk önmagunkról, hanem számos olyan borszakértő szerte a világból aki picit talán többet látott, tapasztalt és kóstolt mint mi itt együttvéve. Ahhoz hogy ezt érvényesíteni tudjuk sokat kell még fejlődnünk mind a termőhelyek kutatásában, mind a szőlészeti módszertan, klónszelekció, növényvédelem területén, valamint nem utolsó sorban a borképződési folyamatok pontos megértésében. Az elmúlt extrém évjáratokban számtalan új dologgal találkoztunk amit megtapasztaltunk, de a MIÉRT nem került a felszínre.

balassabor 2014.12.21. 11:25:16

@akov: Nagyon sajnálom hogy enni a véleményed és ráadásul úgy hogy nem tesztelted le az eredményt. Ha az ember nagy közönség előtt véleményt mond akkor szerintem az önmaga védelmében azért illő lenne először megpróbálni eloszlatni a kételyt, ésha nem oszlik el akkor véleményt formálni.

"csak kérdés, hogy a talajt érzed-e. Mindenesetre a fehérbor aromáinak túlnyomó része erjedéskor keletkezik. Tehát sokkal valószínűbb, hogy az eltérő tartályt érzed. Lehetne ilyen hasonló pakkokkal a tartályok előtt tisztelegni. "a bal kettes" pl.

Ezen csak mosolyogni tudok bár tudom csak humornak szántad mert ha nem akkor kicsit még be lehetne ülni abba a bizonyos iskolapadba és utána átgondolni ezeket a mondanivalókat...
Ennek ellenére köszönöm a véleményed, és ha legközelebb tartoka egy nyílt bemutatót arra ha elfogadod sok szeretettel meghívnálak hogy a kóstolás után közösen beszéljünk a tapasztalt dolgokról.

balassabor 2014.12.21. 11:30:01

@drbarta: Ha nem sértelek meg akkor eljuttatnék abba az irányban is egy dobozt hogy szigorúan az STK fejlesztését tekintve megoszd velem a véleményeteket, és ezzel hozzájáruljatok a fejlődéshez akár + akár - a vélemény (:

balassabor 2014.12.21. 11:39:18

@Takács Kr.: Ha nem ismernélek és nem tudnám mennyire intelligens vagy akkor már rohantam volna a cégbíróságra bejegyezni a BETSEK GYÉMÁNT KFT-t. És te ekkor olcsópénzért megvetted volna tőlem a Balassát, és így hihetetlen cégbirodalom tulajdonosa lehetnél...de átláttam ám rajtad (:
Szóval te voltál nálam láttad a valóságot a napi küzdést az igazi SUFNITUNNING borászatot és rövid fejszámolás után levágod hogy nem ebből fogom öt év alatt megvenni a következő Bentlyt, vagy esetleg magánrepülőt, hanem lehet ki tudom festeni a garázst, vagy le tudom szigetelni az esztergályosműhelyt hogy nyáron ne legyen 25 fok bent, vagy esetleg tudok venni egy ENOLMASTERT aminagy álmom...és az öreg padzsi is el fog még pöfögni egy pár évet.

Az árazás kérdésébe nem mennék bele mert ez egy hosszú "geopolitikai" kérdés lenne 100 EUR az 100 EUR de lehet a diszdobozben gyémántot és aranyat rejtettem el....
A normál betsek furmint maradtt ugyanazon az áron csak a 3 soha nem lesz elérhető csak ebben a válogatásban.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.21. 17:13:21

@balassabor: @zoli: @drbarta:

Kedves István! Köszönöm hozzászólásod. Értem, hogy megpróbálsz "helyre rakni", de hozzászólásod egyben el is bizonytalanít, mert nem tudom min vitatkozunk pontosan. Félek félreértettél, ugyanis a vita itt már nem a Te boraidról ment, hanem, hogy a szürke és a kék pala között lehet-e borban különbség. Sajnos ezeket a boraidat nem kóstoltam sehol, remélem valahol lesz alkalmam (ezúton köszönöm a meghívásod). Természetesen próbálkozni, kutakodni dícséretes, sőt, részemről sok szerencsét kívánok hozzá. Pár megjegyzés, amivel ehhez a kutakodáshoz talán hozzá tudok járulni. :D

1. Ha azt mondjuk, hogy egy bor karakterét meghatározza a dűlő, a kitettség, a vízelvezetés, a klónállomány, a tőkekor, az évjárat, stb. akkor ezt nem vitatom és nem is vitattam sem itt, sem máshol.

2. A borok karakterét igen jelentős részben az erjedés (élesztők) és baktériumok (almasavbomlás, ha releváns) határozzák meg. Most utána néztem, és pl. Jamie Goode The Science of Wine c. könyve azt írja, hogy kvantatíve a borban lévő kb. 1.000 aroma komponensből 400 feletti is keletkezik erjedéskor. Egy csomó észter és illékony komponens, ami a bort komplex-szé és érdekessé teszi, az bizony erjedéskor kerül oda. Ha ott lenne a szőlőben, akkor borok helyett egyszerűbb volna mustot kóstolgatni, de valahogy mégsem így alakult és mégsem fizetnek tízezer Forintot egy üveg Betsek Furmint mustért. A must nem is különösebben tűnik komplexnek vagy érdekesnek, az illata is rendkívül visszafogott a boréhoz képest. Olyat sem hallottam, hogy egy must ásványos volna. Talán takar a cukor?

3. Ha a "gout de terroir", azaz a "kő íze" a tárgy, akkor ezzel igen erőteljesen vitatkoznék (ld. lent). Ez ugye azt mondja - igen populáris nézet -, hogy a szőlő gyökere felveszi az ásványokat (azaz a kőzetek oldott/mállott részeit), majd ezek elvándorolnak a bogyókig és mindenféle borászati eljárást, erjedést, szűrést, stb. túlélve megérkeznek a borba és a pohárba kitöltve még érzékelhetők is. Nedves bazalt karaktere van ugye Somlónak és hasonlók. Azzal, hogy a boraid címkéire a kőzetek nevét írtad fel, kénytelen vagyok azt gondolni, hogy Te hiszel ebben.

Engedd meg, hogy a No. 3-as kapcsolatban - szabad és gyors fordításban - beidézzek pár érdekes tényt a fent már ajánlott publikációból. ALEX MALTMAN "Minerality in wine: a geological perspective" c. publikációjából. Ez a koma egy geológia professzor, borkedvelő ember, szakterülete az üledékes kőzetek.

A teljes publikáció itt elérhető: cadair.aber.ac.uk/dspace/bitstream/handle/2160/10840/minerality_in_wine.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Amikor élelmiszerekben lévő ásványokról beszélünk, akkor fém elemekről beszélünk, úgy mint magnézium, cink, vas. Ha oldott állapotban vannak - ld. szőlő, bor - akkor pozitív fémion, azaz kation formában fordulnak elő: K+, Ca++, Mg++, stb. A növények ezeket képesek felvenni. Mivel ezek az anyagok a kőzetek fizikai kötésében vesznek részt, gyakran oldhatatlanok. Több kőzet van, amely annyira stabil, hogy nem szabadulhatnak fel kationok belőlük. Ilyen a kvarc is például, amit az egyik borod címkéjén feltűntettél. Természetesen a szőlő által felvett fém kationok a földből származnak, de a kőzetek összetétele és a kész bor ásványi anyag tartalma között csak nagyon távoli és indirekt kapcsolat feltételezhető.

Eleve illúzióromboló lehet, hogy a bor esetében pusztán pozitív töltésű fémionokról beszélünk. Hol vannak a kövek szemcséi? Mitől nedves bazaltos somló? Mitől kovakövesek Sancerre borai? Talán mert ez egy szabad asszociáció?

Nagyon érdekes, hogy a borkészítés miképpen befolyásolja az ásványianyag-tartalmat. Az erjedéskor pl. a cink, a réz és a bárium szintje csökken., míg az aluminium, a kalcium és a vas tartalma nő. (Castiñera Gómez et al., 2004). A derítés és szűrés szintén erősen befolyásolhat. A bentonitos derítés pl. egy kutatás szerint a ritka föld fémek arányát 800%-al növeli a borokban. Elképzelhető, hogy ha bentonittal derítünk, akkor az jobban befolyásolja az ásványosság érzetet, mint a talaj??? Az érlelés folyamán kalcium, króm és aluminium kimutathatóan csökkennek, stb.

Történtek vizsgálatok arra nézve is, hogy a bor szervetlen anyag tartalma alapján meg lehet-e határozni az eredetét. Egyelőre ezek nem jártak sikerrel, de a publikáció szerint talán vannak ígéretes próbálkozások.

A borban lévő szervetlenanyag-tartalom minimális. Schnauzer et al. (1989) 50db különféle anyagot mutatott ki. Ezek közül 25 csak nyomokban, 1-100ppb (részecske a milliárdból) koncentrációban van jelen. További 20 anyagot ppt-ben (részecske a billóból) mérhető koncentrációban mutattak ki. Az 50-ből tehát 45 anyag szinte alig van jelen, alig mutatható ki és az ember számára biztosan nem érzékelhető.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.21. 17:16:45

@balassabor: @zoli: @drbarta: (folyt.)

Mind közül kiemelkedik a kálium, de ez is ritkán lépi át az 1000ppm-et (részecske a millióból), azaz kb. a 0.1%-ot. Különböző publikációkból kiderül (Sauvage et al., 2002), hogy nagy átlagban 0.06%-os kálium tartalmat találtak borokban. Más publikációk szerint 0.15%-0.4%-nyi szervetlen anyagot találtak borokban (Coomb and Dry, 2004). A további borban oldott minerális tápanyagok és koncentrációjuk:
- Kálcium (30-200ppm)
- Magnézium (.005ppm)
- Kobalt (0.3ppm)
- Kadmium (0.05ppm)
- Nikkel (0.3ppm)
- Szelénium (0.02ppm)

Még riasztóbb az, hogy ezeknek a fém ionoknak nincs ízük és illatuk, nem illékonyak. A borok és más élelmiszerek aromái olfaktorikusan, azaz az orrüreg hátsó részében érezhetőek. Ehhez az adott anyagoknak illékonynak kell lennie. A borban oldott ásványi anyagok illékonysága összehasonlítva a szőlőből származó aromákkal, észterekkel, stb. kb. ezek század-ezred része. (Perry and Green, 1997)

Borok, amelyek kiemelkedően sok ásványi anyagot tartalmaznak, általában külső szennyezésből kifolyólag teszik ezt (tipikusan réz, vas, aluminium).

A talaj sóssága (nátrium klorid) bizonyítottan átkerülhet a borokba, igaz jelenléte talajproblémákra utal. Ld. pl. az ausztrálok rommá öntözött szőlőit, amely esetben az öntözés kimossa a sót a talajból, a szőlő meg felveszi a vízzel. Az egyik híres kézműves pincészet kénytelen volt beszűntetni egyik borát az erős sósság miatt (Greenock Creek).

A borban lévő szervetlen anyagok (fém ionok) érzékszervileg érezhető szintű jelenléte valószínűsíthetően toxikus volna az emberi szervezet számára. Ehhez alapul lehet venni az ivóvíz minőségére vonatkozó EU-s és hazai szabályozásokat. Vannak kutatások a vízben oldott ásványok érzékelési küszöbére vonatkozóan (pl. zink, réz), ezek jóval magasabb szintek, mint amilyen koncentrációt ezek az anyagok a borban mutatnak (gyakran ezerszeres a különség). Sanszos, ha a borban érezni "akarnánk" ezeket, akkor a maszkoló komponensek (sav, polifenolok, szesz) még magasabb szintekre volna szükség.

A fentemlített publikáció példaként tér ki a "flinty", nálunk kovakövesnek, puskaporosnak nevezett illatra. A geológiában a "flint" lazán definiált, de általában a szilicium-dioxid formáira használják. Az általad a címként használt kvarc is közéjük tartozik, de a kovakő is. Ezekben a kőzetekben az oxigén és a szilikon atomok egy stabil három dimenziós kristályszerkezetben vannak, ami annyira stabil, hogy tulajdonképpen a környező földdel való kation csere kizárt. De még ha el is tudna "szökni" a szilicium, a szőlő gyökere nem tudja felvenni.

-------

Érdekes, nem? Csak rövid utánjárással kiderült egy csomó érdekes dolog, ami a mineralitással kapcsolatban csak további szkepszist és kérdéseket vet fel. Számomra ez alapján inkább valószínű, hogy ami a pincében történik, sokkal inkább hat talán a borra, mint az alatta lévő kvarc. Milyen a pinceflóra? Mennyi alapként kap a cefre? Egész fürtösen préselsz? Milyen préssel? Mennyire nyomod meg? Tisztítod a mustot? Deríted is? Élesztőzöl, esetleg vadon erjesztesz? Mennyi oxigént kap feldolgozáskor a bor? Milyen gyorsan épül fel a élesztő populáció, milyen gyorsan erjed ki a bor, hányszor fejted, mivel deríted, stb. Lehetne még folytatni. Ha egy szimpla, radikálisan non-intevencionista borkészítést veszel, ott is ezernyi körülmény és döntés van, ami fundamentálisan meghatározza a bor karakterét. Így fordulhat elő, hogy ugyanabból a szépen beérett alapanyagból készíthető egyszerűnek ható reduktív cucc, és készíthető a számodra etalon, ásványos, vastag stb. bor is. Egyikre azt mondják talán, hogy "gyümölcsös", a másikra meg, hogy "mélyen ásványos, hű a terroir-hoz és a kövekhez."

Megannyi kérdést vetenk ezek fel bennem, de abba is hagyom.

Bocsássatok meg, hogy mindenféle szkepszis nélkül képtelen vagyok beállni a sorba és hinni valamiben, aminek igen kicsinek tűnik a valóságalapja.

Barátilag üdvözöllek az iskolapadból, Kovács András

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.21. 17:50:01

akov: Ha amiket beírtál mind igaz és úgy van akkor az azt jelenti, hogy a borban ami érződik nem közvetlenül a talajkőzet ásványai anyagai illetve azok íze.
Ez viszont nem zárja ki, hogy a kémiai összetétele a talajnak mégiscsak annyi minden egyébbel lehet összefüggésben ami meg egy sor egyéb dologgal függ össze amik meg még több egyéb tényező révén végül meghatározzák a bor karakterét.
Ez alapján persze könnyen lehet, hogy hibás dolog mineralitásnak hívni a jelenséget, de nehéz elmenni amellett hogy különböző talajokon mégis igenis sajátos karakterű borok születnek.Akkor is ha nem direkte ásványi anyagok okozzák a mineralitás-asszociációkkal ellátott borok jellegzetességeit.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.21. 18:18:23

balassabor: Szervusz! No, ne azért írtam, hogy sajnáltassam magam, hogy nem telik Betsek-trióra. :) de természetesen, ha alkalomadtán megkínálsz velük, legjobb lenne Tokajban, szívesen megmondom milyennek tartom őket. :)
Abba se szeretnék értelmeszerűen beleszólni ki mennyiért adja a borát, hogy jön ki belőle tisztességgel , a család megélhetése, garázs kifestése milyen palackárral jön össze...de azért gondolom hasznos arról is visszajelzéseket kapni mit gondolnak a fogyasztóid a borok ár-érték arányáról..

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.12.21. 19:57:19

@balassabor: @drbarta:

sziasztok,

tudom, hogy a lóvé jó helyre kerül és nemcsak a személyes szimpátia miatt. marketing-kommunikációs szempontból is tetszik az ötlet, de megdöbbentett, hogy ezt a sorozatot én már nem engedhetem meg magamnak.

nem vagyok biztos benne, hogy a borrajongókat céloztad meg vele, talán inkább a bort értékelni kevésbé tudó gazdagokat. ők tudják kezelni az ár/érték arány kilengéseit, amin nyilván a borzasztó 2014-es év is tolt egy kicsit. :-)

amit írtam, az önsajnálat élő példája volt. :-) és ez még akkor is igaz, ha több éve bizonyító kedvenceimért sem adom ki a pénzt minden évben, még az alacsonyabb árkategóriákban sem. drbarta-t is azért csatoltam a címzettek közé, mert minden szavával egyetértek.

a többit meg majd személyesen.

kegyetlenkirály 2014.12.21. 21:38:32

Lári fári borász úr , de támogassa meg valaki egy helyesírási szótárral is.

balassabor 2014.12.22. 08:47:56

@akov: Kedves András! Látod mondtam én hogy csak humorizálsz...ez már egy komoly doktori is lehetne. Nem akarlak én helyre rakni és vitatkozni sem fogunk mert nincs értelme. Te azt írod le amit nagy tudású emberek komoly kutatási alapokkal nagyvonalakban univerzálisan leírtak bizonyos folyamatokról, én meg azt ami ténylegesen tapasztalható speciálisan tokajra kihegyezve, és ez a két dolog nem azonos. Bár roppant meggyőző a kisdoktori azért pár apró gondolat csak hogy legyen min gondolkoznunk (közös agyalásra gondoltam)

A fránya must kérdése na erről nem írt senki semmit? ez nagyon érdekes lehetne mit gondolnak elmondom én mit tapasztalok: a termőhelyre igen jellemző sajátosság már bizony az érésben lévő szőlőben megjelenik bár az biztos hogy nagyon kevesen vannak azok akik naponta végigeszegetik a dűlők termését és ezt a zsendüléstől a szüretig akkár több alkalommal is. Őket hívják borászoknak, és szőlészeknek., így ebben nekik van tapasztalatuk,és talán ők tudnak erről véleményt formálni. És mielőtt megkérdezed tudományosan még nem történt meg ennek a dolognak a modellezése sajnos.

A másik nagyon fura dolog hogy egy borász esetében az adott termőhely /dűlő nagyon szépen kifelyezi magát több évjáraton keresztül is, felülírva akár az évjárati sajátosságokat is. És megelőzve a válaszod tudom tudom lehet hogy az erjedés körülményei nagyon hasonlóak voltak és pont ugyanazok az észterek keletkeztek mint az előző évben

Akkor az hogy lehet hogy ha egy évjáratból készült mondjuk Betsek vagy Szt tamás borokat kóstolunk eltérő borászok pincéjéből az a fránya termőhelyre jellemző nagyon meghatározó alapíz, és illat minden borban benne van? Akár reduktív, akár oxidatív akár fajélesztő, akár vad...Persze a borászok átjárnak egyáshoz, és a ruhájukon behurcolják a másik mikrobiológiai hátterét, így hasonló észterek keletkeznek....vagy univerzális észtermixet kevernek a borhoz mert a piacon így egységesebb lesz az áru..

és akkor a kedvencem:
"A derítés és szűrés szintén erősen befolyásolhat. A bentonitos derítés pl. egy kutatás szerint a ritka föld fémek arányát 800%-al növeli a borokban. Elképzelhető, hogy ha bentonittal derítünk, akkor az jobban befolyásolja az ásványosság érzetet, mint a talaj???"

Ez egy roppant érdekes felvetés csak kicsit az én értelmezésemből nézve olyan mintha a saját farkában harapna a kígyó. Mivel mint az köztudott ( idézet a macskafogó kevenc részből) a mádi medencében igen nagy felületen vannak jelen az agyagásványok (kaolin, zeolit, és például bentonit) sőt még bentonit bánya is van mád határában. És én semmi továbbit nem fűznék a dologhoz csak annyit hogy erre a borvidékre ezek a nemzetközi kutatások nem hiszem hogy nagy felületen megvalósultak volna. Ez egy nagyon speciális borvidék nagyon érdekes tapasztalatoi eredményekkel amik mint említettem sokszor kicist pimaszul szemben mennek a nagy tudományos vonalakkal.

De nekem erre van egy elméletem
a szőlő a gyökereivel nano frekvenciás rezgéssel mint mikro légkalapács feltöri a kvarcot, majd ezeket a nano kvarcokat, bozont, meg proton formájában felszívja, majd a mitokondriumokban szintetizálja előszőr szervetlen molekulákká, majd kielemezhetetlen termőhelyi bélyeggé. Na ez tokaj titka amit nem tud senki

Mint látod rengeteg bonyolult kérdés van még amire nem tudjuk a választ. Mindenkit érdekelnek a válaszok de vannak dolgok amik vannak annyira bonyolultak hogy csak az ebben aktívan munkálkodók értik meg érzékelik és tudják megfogalmazni, mert ahogy te is megfogalmaztad ezernyi körülmény van ami befolyásol, de ezek közül atermőhely a legfontosabb.

balassabor 2014.12.22. 08:50:31

@kegyetlenkirály: Jogos a hozzászólás tanár Úr! mindig rohanok és nem fektetek kellő energiát az ellenőrzésre. De mi az a lárifári?

dagadtos 2014.12.22. 09:23:57

@drbarta: akkor ugye vehetem úgy, hogy előzetes információk nélkül vakon is szinte 100%, hogy eltalálnád, pl jelen esetben melyik bor melyik a háromból, akarom mondani, melyik bor szőlője melyik kőzetet törte fel nano frekvenciás rezgéseivel, mint a légkalapács.

Mellesleg amíg nem a talaj összetétele lesz az egyetlen változó, nehéz lesz ilyen kísérletet hitelesen folytatni, az pedig ugye szintén problémás, mivel teljesen ugyanott nem lehet két eltérő kőzetből sarjadó, ásványtól lüktető bort készíteni. A másik úgyis máshol lesz, és akkor a gonosz szkeptikusok erre fogják a dolgot.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.22. 15:58:20

@balassabor: Sajnos nem tudom megállapítani 100%-ban hol vagy ironikus és hol nem. Remélem ez a nano-rezgés nem komoly, mert ezzel a pi-víz, az emberi test elsavasodása és a paleo-diéta szintjére pozicionáltad ezt az ásványosság-elméletet.

Én a dűlő-karaktert nem tagadtam egyébként, csak fontos volna ha a valóságba szőtt álmok helyett gondolkodnánk és hagyatkoznánk a tudományra is. Hivatkozol arra, hogy ez vagy az "nem kutatott". A szőlészeti-borászati, mikrobilógiai, biokémiai és egyéb csatlakozó kutatások igen kiterjedtek, szinte lehetetlen átlátni és megérteni őket a "fehérember" számára, de egészen biztosan nincs olyan terület, amivel nap-mint-nap közelségbe kerülsz szőlészként-borászként, ami ne lenne kutatott. A tudomány félretolása - amit érzek némileg a szavaidból - mindig veszélyes és súlyos problémákra utal. Talán kényelmetlen, hogy az, amire a marketing, illetve a napi hit látszólag épül ellentmondásban áll a tudománnyal? Meglehet, hogy kényelmetlen, de azon kell dolgozni, hogy valahol találkozzon a kettő.

Sajnos sokaknak, köztük nekem sem egyértelmű, hogy Tokaj a világ legjobb borvidéke lenne és semmi ne tudna vele versenyezni. Ezt könnyű cáfolni, mert felsorolható akár 8-10 száraz fehérboros borvidék a világból, ami egyelőre izgalmasabb, megbízhatóbb mint Tokaj és sok esetben kiállja az árversenyt. Fogyasztóként könnyű arra a következtetésre jutni, hogy az árak folyamatosan mennek fel, a marketing bonyolódik a kövekkel, de 3-4 évesen már ezek a borok problémásak, előjön a magas szesz, a maradékcukorral együtt valami birses-mézes édeskés izébe csap át a bor és nagy szerencse, ha az oxidáció nem érinti meg. Holott ezekről a drága tételekről anno hangoztatta a termelő, hogy "tíz év a minimum". Előbb utóbb, ha a kezdeti piaci hype-nak vége és egymás után kerülnek elő a régebbi Tokajik a pincékből, a termelőknek tudnia kell mondani valamit a tömeges reklamációkra. De ne legyen igazam.

Én nem egy külföldi szakértőt ismerek azért, akik nem ennyire pozitívak a száraz Tokaji borokkal és stílusukkal kapcsolatban, mint azok, akiktől esetleg csak pozitív visszajelzést kaptok. Én személy szerint azért is írok le bátran ilyesmiket, mert egyrészt rózsás a helyzet, de közel sem tökéletes, másrészt pedig nem lehet, hogy egy kritikátlan közegben nőjétek ki magatokat és olyanná váljatok mint mondjuk Schmitt Pali bácsi, aki teljesen elvesztette a kapcsolatot a való világgal.

A másik, amit írsz tulajdonképpen, hogy "aki csinálja az ért hozzá igazán" megint egy régi vita. De nem erről vitatkozunk és nem vitatja azt senki, hogy kóstolgatod a szőlőt és érzel-e benne termőhelyi karaktert. Kicsit ez olyan, mint, hogy az író ért az íráshoz, a szobrász a szobrokhoz, a gépész a gépekhez, a pilota a repüléshez és csitt, más ne is beszéljen róla.

Ha még pár technikai dolgot megengedsz:

1. A bentonitos felvetés ironikus volt. Lám ha egy széles körben alkalmazott technológiai lépés ennyire befolyásolja a bor ásványi anyag (fém kation) tartalmát, akkor mit gondoljon az ember erről a kő-elméletről???

2. Az anyagásványokat - ld. fent említett publikáció, szó szerint említi - nem veszik fel a növények, mert képtelenek oldódni vízben, így a borban sem lehetnek ott.

"Of the minerals common in vineyards only calcite (the constituent of limestone) has a significant solubility but even here it is no more than about 47 ppm maximum in ordinary water; the values for
feldspar and quartz are much less and for the clay minerals virtually zero (e.g. Gal et al., 1996; Arnórsson and Stefánsson, 1999; Rimstidt, 1997)."

Azaz csak a kalcium oldódik vízben, max. 47ppm-es határig.

Szten00 2014.12.22. 18:00:19

@balassabor: Engem, mint egyszerű fogyasztót is határozottan érdekelne, hogy a nanorezgéses bozon/proton felszívós, mitokondriumban szintetizálós rész irónia akart-e lenni, vagy komoly.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.22. 21:26:09

@Szten00: abszolút. Meg ezek a nano-rezgések az egészségre is károsak lehetnek. Annyit meg még a furmint sem ér. :)

pecz 2015.01.18. 19:57:32

Fiúk!

Valamit nem értek, a ritkaföldfémek (az eredeti publikáció 830%-os növekedést mond) magával a bentonittal kerül a borba?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.01.18. 23:43:05

@pecz: már hogy úgy tűnik itt már oldódik, ez a bajod vele?

pecz 2015.01.19. 06:18:19

Van a "kész" borban valamennyi (csekély) ritkaföldfém. Bentonittal derítik és a korábbi cc. nyolcszorosa lesz benne. Honnan? A bentonitból?
süti beállítások módosítása