Július idusán érkezünk Tain-l'Hermitage barátságos kisvárosába. Rendkívül takaros és kellemes kultúrhelynek tűnik, mint a vidéki Franciaország úgy általában. A turizmus fősodra most messze elkerül innen, zavaró tényező a fasorban sincs. Egy nappal korábban még a Szent Bernát-hágón olvadozó hóbuckákat és a lomhán gurgulázó mormotákat csodáltuk. Itt „lent” azért elég meleg van, a dél már finoman próbálkozik, miközben még az Alpok hatása is érvényesül. Az egész települést az időtlenül legendás Hermitage domb brutális, kézzelfogható gránittömbje uralja. A mintegy 140 hektáros Hermitage Franciaország egyik leghíresebb termőhelye, a syrah fajta abszolút cru-je. Egyetlen szempillantással felmérhető, hogy az egész történet nem csak az altalajról, a kavicsokról meg a vízelvezetésről, hanem a tökéletes kitettségről szól. A nagy értékű termőhely az érett syrah apoteózisa, amely nem feltétlenül egyértelmű itt északon.
M. Chapoutier-hez igyekszünk, ahol Odile Misery exportmenedzser vár bennünket. A pincészet tevékenysége elképesztően szerteágazó, szinte követni sem lehet milyen országokban és termőhelyeken dolgoznak. A Rhône völgyéből majd minden appellációból van boruk, összesen 215 hektár termőterülettel rendelkeznek, amelyből 35 hektár van magán az Hermitage hegyen. Roussillon-ban további 60 hektárral és egy különálló borászattal nyomulnak, itt a szokványos csendes borokon túl erősített anyag is készül (Banyuls, Rivesaltes). A legújabb kalandnak hála Elzászban négy hektárt szereztek, ahol rajnai rizling, szilváni és fűszeres tramini fajtákkal dolgoznak. Ezen felül Ausztráliában és Portugáliában is megvetette lábát az örök nyughatatlan Michel Chapoutier. Ez a borászati birodalom összesen 370 hektáron gazdálkodik, évente nyolcmillió palackot tölt le, amelynek 80% származik a Rhône mentéről. Odile Misery-től gyorsan megtudom, hogy a borok 60%-a exportra megy, legfőbb piacaik az USA, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és persze még egy rakás más ország.
Azt gondolhatnánk, hogy egy ekkora borászat ennyi területtel csakis valami cinkelés mentén szerveződhet. Ilyenkor feltűnnek előttünk a tartályerdők, a fajélesztők, a vegyszerbe úsztatott ültetvények, a tanninporok, enzimek és barátaik. Van nálunk egy hiedelem, miszerint igaz minőség és a természetet-embert respektáló bor csak a kéz műve által készülhet. Nálunk lehet. Michel Chapoutier azonban pontosan arról híres, hogy nem csak a természetet, de a bort és a fogyasztót is respektálja. „Tégy és remélj!” – szól a család mottója, és nem meglepő, hogy a pincészet munkájában is ezt látjuk visszaköszönni. Saját területeiket biodinamikus filozófia mentén művelik, amellyel Franciaország legnagyobb biodinamikus termelőjének számítanak. Organikus komposztot készítenek, lóval szántanak és különböző növények teáival permeteznek, a szőlőmoly ellen feromoncsapdákkal védekeznek. A minőség egyik kulcsa az egységesen alacsony hozam, amellyel jóval a borvidéki limitek alá lőnek. A borkészítésben is a lehető legkevesebb beavatkozáshoz ragaszkodnak, enyhén szabályozott hőmérsékleten, nyílt tartályokban erjesztenek, vadélesztővel dolgoznak, derítés és szűrés nélkül palackoznak.
Hermitage anzix
Amellett egyébként, hogy a pincészet természetközeli filozófia mentén szerveződik, Michel Chapoutier már nem egyszer rohant ki a sokszor igen alacsony színvonalon elkészített un. természetes borok ellen. Szerinte egy baromság az, hogy a hitelesnek mondott termőhelyi bornak oxidáltnak, illósnak vagy brettesnek kell lennie. És azok, akik ezt termőhelyi jellegzetességként aposztrofálják, hát tehetnek egy szívességet...
No, de térjünk csak vissza az Hermitage-ra! Odile a mintegy négyhektáros Pavillon dűlőbe sétáltat meg minket, amelynek nevét egy kis vadászlak adja. Ahogy már említettem, az Hermitage kitettsége maga a felsőbbrendűség záloga. Ennek persze ára is van, egyetlen hektár termő szőlő 1.000.000 Euróért cserélhet gazdát! A szőlők kordon nélkül, szabadon állnak, a folyóvölgyben végigsöprő erős szél ellen a szomszédos tőkék hajtásainak boltívhez hasonlatos összefonásával védekeznek (ld. jobbra). Zseniális technika, semmibe sem kerül, mégis hatásosabb bárminél. A Chapoutier 35 hektárnyi Hermitage területének mintegy felén fehérszőlőt, marsanne-t találunk. Összesen négy vörös és három fehér dűlőszelektált („Ermitage” jelöléssel) bor kerül ki innen, továbbá egy-egy fehér és vörös házasítás („Hermitage” jelöléssel). Az előbbiek közül talán a leghíresebb az eredeti gyökértörzsön termő L’Ermite, amely fehérben és vörösben is készül, en primeurban adják el, két- illetve ötezer palack készül belőlük. Vicces, de az appellációs szabályok még szalmabort is megengednek, a Chapoutier Vin de Paille-hoz szüretelt marsanne két hónapig szárad, majd 15%-os alkohollal és vagy száz gramm cukorral kerül palackba.
A Pavillon bejárata
A palackból kóstolt borok:
Alsace Riesling Schieferkopf 2010
Vásárolt szőlő. Elképesztően tiszta citrusos-almás gyümölcsösség, semmi petrolosság, csak a lendületes savak. Frissítő, egyenes, tiszta és energikus. Tetszik. 12,5 EUR. 6p
Belleruche Côtes du Rhône Blanc 2012
Grenache blanc, clairette és bourboulenc. Édeskés, lédús fehér húsúak vezette korty, kis enyhe frissítő zöldességgel. Lágy picit, lehetne hosszabb és intenzívebb, de emellett is kellemes. 8,5 EUR. 5p
Invitare Condrieu 2011
Viognier, 20%-a fában erjedt. Füstös, sonkás, virágos, majd fehérborsosra szellőzik, gyümölcsössége lédús fehér húsúakra emlékeztet. Remek minőségű fa, ismét csak tiszta zamatok és finom arányok villannak. 13,0%. 38,5 EUR. 6p+
Chante-Alouette Hermitage Blanc 2011
Marsanne házasítás a hegyről. 12 hónap fa, 50%-ban új. Meleg hatású, de elegáns, érett fehér húsú és trópusi gyümölcsökkel, virággal, zöldfűszerekkel. Testes, olajos, mese-minőségű fa, szép intenzitás és hosszú lecsengés. Remek bor. 45,5 EUR. 7p+
Belleruche Côtes du Rhône Rouge 2012
Fele grenache, fele syrah. Nem éri fa, évente 2.5-3 millió palack (!) készül belőle, amellyel a pincészet legnagyobb mennyiségben termelt bora. Mélyen gyümölcsös, eperrel, cseresznyével, fűszerekkel, miközben felépítése is jó, a tisztasága és koncentrációja kiemelkedő, csakúgy, mint fogyaszthatósága. Elképesztő, hogy ilyen minőséget valaki ilyen áron, ilyen mennyiségben elő bír állítani! 14,0%. 8,0 EUR. 5p+
La Bernardine Châteauneuf-du-Pape 2010
90% grenache-t egészít ki némi syrah és mourvèdre. Fa nélkül készül. Meleg hatású, intenzív, fűszeres illat. Testes, lédús, jó fókusszal, édesre érett gyümölcsökkel. Szép és kiegyensúlyozott, jó inni. 14,5%. 29,5 EUR. 6p
La Petite Ruche Crozes-Hermitage 2011
Szintén famentes. Virágos, füstös, minimálisan zöld karakter vegyül az egyébként meleg érzetű borba. Édeskés, violás, miközben rendesen borsos is. Erőteljes, lendületes savval, kevés aszaltas jelleggel, friss savanyú gyümölcsökkel. Szeretem. 12,5 EUR. 6p
Les Granilities Saint-Joseph 2011
Egy év fás érlelés. Zárt, redukciós aromákkal fenyeget, csak igen lassan nyílik ki. Füstös, élénk savú, savanyú gyümölcsös, szép fás aromákkal. Ami látszik belőle, az szép, de kérdés mi lesz vele idővel. 23,0 EUR. 6p
Monier de la Sizeranne Hermitage 2008
30%-ban új burgundi hordókban érlelték 14 hónapig. Nem túl jó évjárat, a 2008-as borok most ajánlottak fogyasztásra. Mentás, feketeborsos, rózsás, piros bogyós gyümölcsökkel és egészen elképesztő minőségű és kezelésű hordóval. Fantasztikusan intenzív, nagyon tiszta, kiváló egyensúllyal. Koncentrált, már-már egy komoly burgundit idéz, szép érettséggel, feszességgel. Sok tannin, de a légies kivitel ellenére is van olyan intenzív, hogy simán elbírja. Remek cucc. 45,0 EUR. 7/8p
Le Pavillon Ermitage 2007
Dűlőszelektált Hermitage. Nagyon jó év, 18-24 hónap fa, 8-9.000 palackot töltenek le belőle. Egyértelműen több a hordó, fűszeres, meleg karakterű, füstös, minimális animalitással, mély virágossággal. Ismét csak mese-minőségű a fa, édesre érett és savanyú gyümölcsök ellensúlyozzák, elképesztően fűszeres és vadhúsos a bor, feketeborsos díszítésekkel, narancsos érzetű savval és persze sok tanninnal. Friss, zavarba ejtő, hosszú potenciállal. Emlékezetes tétel. 140,0 EUR. 8p
Chapoutier Rivesaltes 1982
Erősített bor a pincészet korábbi korszakából, tréfának vesszük meg az esti iszogatáshoz. Gránát felé forduló rubin szín. Mazsola, fűszer, virág, mosópor, aszalt gyümölcsök viszik. Testes, nem túl sok tannin és nem egy nagy koncentráció. Aromái inkább nehezen fogyaszthatóvá, fáradttá és disszonánssá teszik. 10,0 EUR körül. 4p
A pincészet honlapja: http://www.chapoutier.com/
Búcsúzóul érdemes lehet megnézni ezt a kiváló felvételt:
(Köszönet a kiváló kóstolósorért. Szeretettel ajánlom továbbá Octopus Helyszíni szemle: M. Chapoutier, Hermitage c. írását.)
