Ribera del Dueroval való ismerkedésünk elsőként a Bodegas O. Fournier-hez vonzott minket. Reggel van, Berlangas de Roa faluban járunk. Ennénk-innánk valamit, de csak lehúzott redőnyöket látunk, sem ember, sem más meg nem mozdul. A birtok a faluból egy pár kilométeres földúton érhető el, gabonaföldeken és ártéri nyárfásokon hajtunk keresztül. A Duero nem lehet innen messze, a folyami üledékes talajt akaratlanul is kiszúrom. A spanyol tulajdonú O. Fournier csoport összesen három borászatból áll. A projekt 2000-ben indult Mendozában, ahol ma közel 110 hektár termőterülettel rendelkeznek. A remek adottságok mellett a kedvező földárak és az alacsony termelési költségek miatt kezdtek Dél-Amerikában. A dueroi borászatot 2002-ben, a chilei projektet pedig 2007-ben indították útjára. A munka José Spisso főborász irányításával zajlik, aki a 3 birtok között ingázva ellenőrzi és felügyeli a helyiek munkáját. Laura Terrazas borásszal van találkánk, aki Ribera del Dueroban felel a borok elkészítéséért. Laura közvetlen és jó kedélyű, rögtön a szőlő irányába mutat, lássuk, miből lesz a cserebogár.
A teljes farm mintegy 110 hektáron terül el, amelyből jelenleg 65 hektárt tesznek ki a telepítések – mondja Laura. Majdnem kizárólag tempranilloval (itt tinta del país) dolgoznak, de van közel egy hektár merlot, illetve – tekintettel az argentin kapcsolatra – nemrég malbec-et is telepítettek. A területek a környéken helyezkednek el, nagyjából La Horra és Roa de Duero között. Ahogy kiérünk a szőlőbe, azonnal eszembe jut a Ribera del Dueroval kapcsolatban lépten-nyomon emlegetett éjszakai lehűlés. Június vége ide vagy oda, itt csíp a reggel! Igaz, a megbízhatóan felfelé kapaszkodó nap már jelzi: ma még a forróságot is kénytelenek leszünk elviselni.
A birtokon a tőkék kora 15-62 év között szór, közel felük 25 évnél idősebb. Ez utóbbiak adják a felsőbb kategóriás borok alapját. A területek 70%-a „en vaso” bokortőkékből áll, a fennmaradó rész pedig kordonos művelésben van. Azonnal rákérdezek a tőkék mellett futó csepegtetéses öntözőre. Laura elmondja, hogy a rendkívül száraz 2005-ös évben kezdték telepíteni a rendszert, amely kb. az ültetvények egyharmadán áll rendelkezésre. Általában a fiatal telepítéseket öntözik, de bizonyos területeken a súlyos vízhiány miatt leállhat a szőlő érése. Ilyenkor persze be kell avatkozni, ha nem akarják elveszíteni a termést.
A hektáronkénti tőkeszám 1.100 és 2.900 között változik. Hazai szemmel ez rettentő alacsonynak tűnik. A Dueronál azonban egyrészt nagyon meleg van és kevés a csapadék, másrészt a talaj tápanyagtartalma rendkívül alacsony. A felső rétegeket nagyméretű, folyami üledékes kavics alkotja. Tisztára, mintha a bordeaux-i bal parton járnánk, helyenként meg Châteauneuf-du-Pape juthatna eszünkbe. A kavicsok által raktározott hő nem csak az érést segíti, de adott esetben az éjszakai fagyok ellen is véd. A köveken túl nagymennyiségű homokot, némi sziklát és kalcitot találunk az alsóbb rétegekben. A vízelvezetés rendkívül jó, talán túlzottan is. A víz megtartását a 60-100 centiméter mélyen kezdődő agyagos rétegek segítik.
Az „en vaso” fejművelésnél általában három, ritkábban négy fás ágat találunk. Ezen két vesszőt hagynak, vesszőnként pedig két-három rügyet. A zöldszüret után kb. 10 fürt fog megmaradni tőkénként. A hozam valamivel 1kg/tőke felett alakul, 2.000kg/hektár az optimális, de sohasem több 3.000kg/hektárnál. Laurát a magas alkoholról kérdezem, vajon mit tesznek ellene a szőlőben? A magas alkohol Ribera del Dueroban – mondja – nem probléma. A tempranillo szépen alkalmazkodott a mikroklímához, így a fiziológiailag érett szőlő 14-14.5% közötti alkoholt ad a borokban. A szüret október elején van, természetesen kézi. A válogatás szintén manuálisan történik, először fürtönként, a bogyózást követően pedig bogyónként szortírozzák a gyümölcsöt.
A teljes termelés évente 200.000 palack. A rendelkezésre álló területek és a borászat kapacitása 250.000 palackos termelést tesz majd lehetővé a jövőben. Az erjesztés dűlőnként (plot) történik. A meleg éghajlat és a tempranillo esetenként visszafogott savai miatt kismértékű savpótlásra (0.5g/l környéki) is szükség van. A csúcsbor (Alfa Spiga) francia tölgyből készült fakádban erjed, hidegáztatást csak ennél a bornál végeznek. Az erjedés kb. 35 napig tart és maximum 28°C-on történik. Az erjedés után a bor hordóba kerül, a fűthető pincerésznek köszönhetően az almasav lebontása azonnal megkezdődik. A Spiga (másodbor) ehhez képest acéltartályban erjed és az almasav lebontása is itt történik. A tejsavas erjedés természetesen megy végbe, beoltás nincs. A hordós érlelés folyamán némi seprőkeverést alkalmaznak. A fejtések száma minimális, történhet zártan (nitrogénnel védve) vagy nyíltan. Érdemes megjegyezni, hogy a nitrogént egy okos szerkentyű segítségével a levegőből vonják ki, így nincs szükség tartályos gáz vásárlására. A palackozáskor a borok szabad kénje 30mg körül, teljes kénje pedig 70-100mg körül áll meg. Meglepően alacsony adatok, de a tempranillo jól tűri az oxidációt. Végül Laura megjegyzi, hogy nem használják a Crianza, Reserva stb. elnevezéseket, hiszen a bornak annyi időt kell hordóban töltenie, amennyit igényel.
Az O. Fournier jelenleg 560 darab 225 literes hordóval rendelkezik, de akár 2.000 darabot is el tudnának helyezni. 80% francia és 20% amerikai fával indultak anno, de ez az arány időközben 90% francia és 10% magyar fára változott. Meglepnek az erdőbényei Miklóssy kádárüzem hordói. A magyar fa esetén a struktúrát adó tanninos húzást kedvelik, ez 10%-ban remekül kiegészíti a végső házasítást.
Az O. Fournier borok 42 országban érhetők el, ebből Spanyolország meglepően alacsony szintet képvisel (15%). Igaz, így a Spanyolországban tapasztalható egyre súlyosabb gazdasági problémákat kevésbé érzik. Fontos piacok természetesen az EU és az USA, de Kína egyre nagyobb részt hasít a borokból. A birtokon csak magas minőségű borok készülnek, a kevésbé sikerült tételeket vagy a fiatal tőkék gyümölcséből készült borokat a Blasón de San Juan név alatt értékesítik.
A kóstolt borok:
Urban Ribera 2009
Berlangas de Roa területről, kavicsos és homokos talajról. Acélban erjedt, 10-14 nap maceráció, majd 3 hónap érlelés 90%-ban francia és 10%-ban magyar fában. Évente 100.000 palack készül belőle. Bíbor szél, fiatalos megjelenés. Illata fűszeres, feketecseresznyére és fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet, ezek mellett van még virág, pici széna, vanília és a hordóból származó fűszerek. Elég friss, kevés túlérett gyümölcs is tapasztalható. Kóstolásra telt, friss, hozza a kiszagolt gyümölcsöket. Az alkohol picit érezhető, a sav valahol a közepes szint felett mozog. A tannin magas, nagyszemcsés szerkezetű, jól illeszkedik az aromaintenzitáshoz. A lecsengés szép, magos kesernye, áfonya és szeder jelenik meg benne. Kiválóan elkészített bor, tisztán hagyja a szájat. Erős 6 pont (86-87). 10,0 EUR. 14,2%
Spiga 2006
Berlangas de Roa és La Horra területekről, homokos és kavicsos talaj. 1.5kg/tőke terhelés. Kapott egy 7 napos hidegáztatást, majd 25-30 napig erjedt acélban. 50%-ban új, 50%-ban használt hordókban töltött el 13 hónapot, majd szűretlenül került palackba. Wine Advocate 90, Wine Enthusiast 90 pont. Évente 30-40.000 palack készül. Mély rubin szín. Illatban már több fa jelenik meg, a hordó elsősorban nagyon elegáns vaníliával és fahéjjal operál. Vannak természetesen fekete bogyósok és kék virágok is, némi bőr és ánizs is érezhető. Kóstolásra sima, szépen fűszeres, áfonyás, feketecseresznyés, de érett piros bogyósok és aszalt gyümölcsök is felbukkannak. Jó magja van, remekül elkészített, az alkohol picit magas. A tannin érett, szintén nagyszemcsés textúrájú. Gazdag, zamatos, nagyon elegáns fával, miközben nem hömpölyög. Eléri a 7 pontot (90). 20,0 EUR. 14,5%
Alfa Spiga 2005
A pincészet csúcsbora. Az egyel magasabbra pozícionált, egyszerűen csak O. Fourniernek becézett bor tulajdonképpen egy Alfa Spiga hordóválogatás. Homokos és kavicsos talajról származik Berlangas de Roa környékéről. 7 napig 6-8°C-os hőmérsékleten áztatták, majd az erjedés és maceráció 30-40 napig tartott. 20 hónapot töltött el új francia (80%) és amerikai fában. Szűretlenül került palackba. Wine Advocate 92, Wine Enthusiast 90 pont. Évente 12-18.000 palack készül.
Mély, vonzó illat, rendkívül magas minőségű hordós jegyekkel, vaníliával, füsttel és fűszerekkel. Mellettük kevés bőrösség, fekete bogyósok, rózsa és gyurma. Már érett komponensek is megjelennek az illatban, végül is egy 7 éves borról beszélünk. Kóstolásra telt – de nem hömpölyög –, ismét fekete bogyósok és fekete cseri villannak. Áfonya, cassis, meggy, remek hordós aromák. Húsos, szinte harapható, a gyümölcsök sokáig megmaradnak. Picit magas az alkohol, csak majdnem sikerül elbújnia. A tannin sok természetesen, az előbbi borokhoz hasonlóan nagyszemcsés szerkezetű. Remek bor, a korából legalább 2 évet letagadhatna. Erős 7 pont (92). 30,0 EUR. 14,5%
(Az O. Fournier borok hazánkban is hozzáférhetők a WineAge jóvoltából.)