Borrajongói pályafutásom elején igyekeztem válaszokat szerezni arra a kérdésre, hogy mikor legcélszerűbb az egyes borokat fogyasztani. Akkor még nem gondoltam, hogy ez milyen nehéz kérdés is tud lenni.

Mindenestre már akkor elhatároztam, hogy a 2011-es évben meg fogok vizsgálni jónéhány olyan tételt, melyekhez a kezdetekben is volt szerencsém.

A most induló kis sorozatban 4-6 éves somlói borok fognak terítékre kerülni. Ahol találok jegyzetet, ott igyekszem megosztani a több évvel ezelőtti élményt is.

 Pár szót a kóstoló hátteréről, pici érdemet magamnak is tulajdonítva. :) A múltkori, okóberi esemény első napi édes bor kóstolójára a meghívott bloggerek is hoztak néhány palack bort. Én egyik palacként a sokszor megírt Robert Weil édes spatlese-vel rukkoltam elő, amely általános sikert aratott. (Olyannyira, hogy házigazdáink azon bor mintájára igyekeztek megcsinálni az előző írásban említett 2010-es birtokborukat.)

Látva az érdeklődést, Peter Klingler, az általam gyakran emlegetett riesling.hu üzemeltetője felvetette, hogy egy következő alkalommal lehetne egy kimerítő riesling-kóstolót tartani.

A felvetés aztán megvalósult. A mostani eseményre Peter elhívta néhány barátját, köztük a riesling-gyűjtő, Marc Herold-dal, aki egy kimerítően alapos, széles merítésű, mesés sort hozott magával.

Én mint amatőr riesling-fan, ezúton is szertném mély hálámat kifejezni mindazoknak, akik az eseményt megvalósították, és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy én is jelen lehessek . :))

Következzenek a jegyzeteim, az emlékezetes tételeket aláhúztam.

 Az októberi összejövetel (itt és itt) a Bott-pincénél olyan jól sikerült, hogy nem maradhatott folytatás nélkül.  A koncepció ezúttal is hasonló: eszünk, iszunk (inkább fordított sorrendben:) jól mulatunk, de meg kell ismét ismerünk egy szeletkét a szőlész-borászok kemény hétköznapjaiból.  Ennek érdekében, a címből kitalálhatóan, ezúttal metszeni vittek bennünket.