Soha nem hallottam korábban erről a termelőről. A Filoxéra Bortékában viszont a minap oly nagy szeretettel ajánlották a tételt, hogy győzött a kíváncsiság. Kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot, menoire cuvée. Az alapanyag egy része a Nagy-Egedről származik. Érdekesség még, hogy több évjáratból házasított tétel.
Vonzó illat. Feketeribizli, áfonya, meggy, leheletnyi csokoládé,némi ibolya, melegedve egy érintésnyi avaros-szárított gombás beütés. Közepesen telt korty. Friss hangulatú piros és feketebogyós gyümölcsösség, egyáltalán nem túlérett, vagy lekváros, de abszolút érett. A szerkezetet maradéktalanul kitöltik az ízek, bárminemű lehengerlési szándék nélkül. Közepes mennyiségű nagyon remek tannin, érett, de egyáltalán nem tapadós , struktúrát ad, nem pihe-puha, de semmi fiatalos keménykedés, vagy belehúzás. Jól együttműködnek az élénk, de a szerkezetbe épp passzoló enyhén zsibogó savakkal. A bor lehetne mélyebb, lehetne hosszabb, lehetne komplexebb. De így is nagyon megfogott. Ideális a gyümölcsösség jellege, ideális a sav-tannin szerkezet, a hordóhasználat is abszolút okosnak tűnik. A bor tényleg elegáns és a magyar mezőnyben szerintem határozottan fineszes. Abszolút az a stílus, amiből nagyon szép dolgok tudnának kinőni. Erős 6 pont, nem sok hiányzik a 7-eshez (88-89)