Megfigyeltem magamon, ha olyan kóstolón vagyok túl, melyek több kompenzációs hozzáállást igényeltek, mint tényleges szórakoztatást, akkor belátható időn belül meg kell magam jutalmazni valamiféle bombabiztos örömforrással, ami manapság jó eséllyel lehet édes moseli riesling.
A most következő rieslingek nem egy kóstolón kerültek egymás mellé, hanem az elmúlt kb. egy hónapban fogyasztottam őket olyankor, amikor feltétlen fel kellett magam dobni valamivel.
Az persze szinte szánalmas, hogy amikor színtiszta hedonizmnusra vágyom, akkor is képtelen vagyok megállni jegyzetelés nélkül. :)
J.J. Prüm: Wehlener Sonnenuhr Riesling Kabinett 2004
Egészen halovány citromsárga szín, szinte vízszerű. Élesztős-kénes fülledtség mögül a „riesling” is megmutatja magát. Hűs citrusok, fehérhúsú barack, nedves kő, kis adekvát petrol. Másnapra a fülledtség teljesen kiszellőzik. Szájban üdítőszerűen könnyű, kis co2, tele korát meghazudtolóan primer gyümölcsös zamatokkal. Lime, szőlő, zöldalma, grapefruit. Mellettük kifinomult, egyáltalán nem átható palás ásványosság szövi át, plusz egy kis petrolos fűszeresség. Nem megrázóan mély és komplex, de kíváncsi vagyok hány 2004-es évjáratú, 18-as mustfok körüli alapanyagból készült tétel tud 2011-ben ennyi frissességet nyújtani, és akár ennyi évet letagadni. Savai nem zizegnek félelmetes fordulaton, de még jócskán erővel teliek, játékosak, precízek. Eleinte úgy tűnik kicsit gyorsabban lefutnak, mint szeretnénk, kis idő elteltével ez mintha megszűnne, és jóval több cizelláltságot mutatnak. Másnap kóstolva úgy tűnik még inkább magukra találtak, fiatalosan ropognak, hosszabban cikáznak, fej-fej mellett zamatokkal. Maradékcukor-savak-alkohol rendkívül jó egyensúlyban, az édesség alapján „csak feinherb”-re tippeltem volna. A savak tapintata félúton van az acélosság és sima csiszoltság között. Lecsengésében kellemes grapefruit-héjas fanyarság. 6 pontról indult, másnapra elérte a 7-est.
Clemens Busch: Pündericher Marienburg Riesling Spatlese Goldkapsel 2009
Buja, direkt illat. Benne jelentős mézesség, édes narancs, dinnye, mangó és tea. Szájban jelentős édesség fogad, mely végett lesz némi súlya is a kortynak. Rendkívül zamatos indítás, mézes-sárgadinnyés-barackos-narancsos-fűszeres ízei betöltik a szájüreget, és elegendő mélységgel rendelkeznek ahhoz, hogy mindezt kellő intenzitással, kellő hosszan élvezhessük. A savak finomak, kellemes tapintatúak, szép ívet írnak, elegen is lennének egy „átlagos bor” egyensúlyához. Egy moseli „klasszis” riesling savaitól viszont több cizelláltságot, precizitást, fordulatot várnék. Mindamellett igazi örömbor. 6 és 7 pont között.
C.Von Schubert: Maximin Grünhauser Abtsberg Riesling Auslese 2007
Kezdetben visszafogott, fokozatosan nyíló illat. Nem orrbavágóan intenzív, de komplex. Szép lassan jönnek elő meleg hangulatú citrusfélék, szőlő, édes alma, méz, zöldfűszerek, kövek, érintésnyi petrol. Szájban az érzékelhető súly végett nem mondhatni légiesnek, de kétségtelenül könnyed érzetű, kristálytisztán áttetsző. Zamatai mélyek, színesek és hosszúak. Szépen, jól elkülönülten jelentkeznek a lédús barackos, zöldalmás, fehérszőlős, vérnarancsos, mézes, pikánsan fűszeresen-ásványos rétegek. A lecsengésben enyhe narancshéjas kesernye. A savak barátságosak, moseli rieslinghez mérten „szinte” puhák, de így is remek, cizellált keretet adnak. Bárminemű élesség, izgágaság nélkül asszisztálnak, kiemelik a zamatok intenzitását, engedelmesen idomulnak azok váltakozásához. Folyamatosan, hosszan jelen vannak kellő intenzitással, de nem szólóznak. Zamatossága, remek egyensúlya végett könnyen érthető és szerethető tétel, de komplexitása kiszálazása némileg több időt igényel. 8 pont.
Az első két tétel Magyarországon is kapható, itt.
