Nem volt ennyire gyorsan betervezve,de úgy alakult, hogy az előző bejegyzésben tárgyalt Jásdi-olaszrizling sokat emlegetett párját is sikerült megkóstolni.
Egyszeri, és viszonylag gyorsabb kóstolás eredményeként született egy rövidke jegyzet, az előző borhoz képest kevésbé alapos ismerkedés nyomán. Nem is biztos, hogy illendő megosztani, de ha egyszer ilyen nagyon témába vág :)
Íme:
Jásdi: Siralomvágó Olaszrizling 2008
Nagyon elegáns illat, rengeteg kövességgel. Szájban telt és erőteljes. A szerkezet tömör és jelentőségteljes. A savak meglehetősen gerincesek, hosszúak, feszesek, épp nem olyanok, mint amitől tartani szoktam az előző bejegyzésben tárgyaltak értelmében. Az aromatika egyértelműen az ásványosságra épül, komplex karakterű és markáns.
Frissen a Lőczedombi után fogyasztva akaratlanul is összehasonlításra támad igényem.
Ez a bor egyértelműen tartalmasabb, ásványossága jellegzetesebb és sokkal kifejezettebb. Azt lehet mondani, hogy a kettő közül ez a nagyobb bor. Mégis kevésbé rajongtam érte. A Lőczedombi megkapóbb volt és harmónikusabb, mélységét inkább adta zamatosság, mint struktúratömörség. Ez a bor nem tudja megtalálni olyan sok szinten az aranyközéputat, hanem leteszi voksát a szigorúság és markancia mellett, illetve a terroir teljesen felülírja a fajtajelleget. Mind a kettő bor mellett szólnak olyan érvek, melyeknek pontban mérhető súlyuk van, így maradok ebben az esetben is erős 6 pontnál, (esetleges 7-es villanásokkal) ,de megjegyzem, hogy nekem picit jobban tetszett a Lőczedombi. Valószínűleg kisebbségben leszek ezzel a véleménnyel, hisz mint említettem ez a nagyobb és komplexebb.